Na jó! Van még fél pillanatom a vonat indulásáig, akkor még gyors pötyögök pár sorocskát ide hétvége alkalmával.

Ugyebár, kedden 2kor kezdődött volna az első rutin órám. 2:20kor még mindig a benzinkúton dekkoltam, az oktatót várva. Már akartam írni neki az sms-t, hogy ügye csak késik és nem kell feleslegesen itt strihelnem , mert tiszta hülyén éreztem már magam. Aztán amíg ez a gondolat végig futott az agyamon, már láttam is begördülni azt a gyönyörűséget, amivel tanulok vezetni. (Mazda 3-om) Erre odagurul mellém, ez a marha (mást nem is tudok rá mondaniJ és azt mondja nekem. Helló bébi, jössz egy kanyarraJ Hát azt hittem dobok egy hátast, mert ugye nekem is pont az járt a fejembe, hogy pont úgy nézek ki, mint aki egy kanyarra vágyik:-)))))))))))))))))))))))))) Gyors odalöktem, hogy persze, semmi akadálya. Behuppantam a kocsiba és már mentünk is a rutinpálya felé.

 

Az elején csak ismerkedtünk az autóval (mármint én), aztán jött a helycsere. Először csak próbálgattam a adott fordulatszámon tartani az autót, majd ezt csukott szemmel is. Aztán jött a sebességbe rakás. Persze csak egyhelyben. 1-es, 2-es,3-as,4-es,5-ös (hehe, tudom hogy nem 6-os jön) Lükverc:-))))))))))) Gyakoroltuk a fogásokat, melyiket hogy, majd csukott szemmel kellett abba a sebességbe rakosgatnom az autót amit az oktató mondott. Aztán azt mondja, jó akkor indítsuk a motort és induljunk jobbra-balra. 8-asokat kellett leírnom egy darabik, majd beszélt hozzám erről arról, de semmi olyanról ami a vezetéshez tartozna.( biztos kíváncsi volt, hogy mire figyelek, vagy hogy megy-e több helyre is).

 

 

 

 

 

 

Aztán egy óra után mondta, hogy szálljunk ki egy cigire, mert látja rajtam, hogy tisztára kivagyok. Ezt nem tudom miből látta, hiszen azt sem tudtam, hogy fiú vagyok-e, vagy lány:-)))))))))))))))))) Amikor visszaszálltunk, mondta, hogy kanyarodja a a kapu felé, mivel volt még egy csomó hely, azt hittem, majd ott is meg kell fordulnom és majd úgy vissza a pályára, de nem. Aszongya’: na akkor most megyünk és egy kicsit belekóstolunk az autókázásba is. Azt hittem kiugrik a szívem. ÉÉÉÉÉÉ, mondom még azt se tudom melyik lábamnak hol a helye, meg ilyenek, de te tudod.

Elmentünk felénk, van egy üzemi út, ahol elég kicsi a forgalom(aha, hittem én)kanyarodás, indeksz, körülnézés, gyorsítás, kanyar, lassítás, össze-vissza minden. Mondta akkor most váltogassunk felfelé és nézzük meg mit bírok. Ment is elég szépen, amikor egyszer csak rám szólt: Hé, bele kéne ám nézni a tükörbe is ott melletted. Ja mondom tényleg. Néztem is, és mit látok, hogy abban a pillanatban el is kezd előzni egy autó. Jajj, mondom: húzzál innen, ha jót akarsz. Különben is mit képzelsz magadról, most vezetek először te meg itt mit előzgetsz. Aztán felvilágosított az oktató, hogy nincs ám kiírva az autóra, hogy XY-on vagyok, most vezetek először:-))))))))))))))))))))))))))

Így telt egy óra, hogy kint vezettem. Bevitt a város sűrüjébe is, nagyon klassz volt, bár nem mindig tudtam, hogy mit mért kell nyomnom és csinálnom, de nagyon klassz volt.

Úgy szálltam ki az autóból, hogy még vagy 2órán keresztül remegett a lábam, és azt se tudtam, hova legyek. Olyan boldog voltam és olyan rossz volt, hogy amikor hazaértem otthon volt a Fater és nem mondhatok neki semmit. Jajj, de jó is a vezetés Van egy olyan érzésem, ha meg lesz a jogsim, ki se lehet majd ráncigálni az autóból, csak legyen elég pénzem gázolajra:-))))))))))))))))))

Hát röviden ennyi, de a folytatást, majd jöv héten.

 

PáPá

Inci