HTML

Incifinci blog

Mindennapi gondok és örömök, amiket megosztok veletek! Amolyan élet Inci módjára...avagy hogy látja Inci a világot:-D

Képeim

Itt is itt vagyok:-D

Incifinci 2010.11.10. 15:11

Nem arról van szó, hogy nem lennék itt...csak nem jön az írás. Azok a pármondatos "Mi van velem"-ek pedig kiférnek oda is. Téma lenn, gondolatok vannak...csak bazira lusta vagyok nekiülni írni, ez az egyik. A másik meg, hogy hiába ülök neki írni, nem tudom úgy átadni ahogy én élem meg a mindennapjaimat. Ha meg nem úgy halljátok ki a mondandómat, ahogy én is elmondanám, akkor meg semmi értelme, hiszen akkor Juliska nénivel is beszélgethetnétek...

 

Nem tudom értitek-e, hogy én hogy értem...

Hál' Istennek minden rendben van. Super volt a Blog tali, Klassz volt a másnapi koncert. Rengeteg régi ismerőssel találkoztam...Begyűjtöttem egy csomó bókot...azóta is azoktól dagad a májam:-D Itthon nagyon meghittek a mindennapok. Van sok főzöcskézés, nagy kajálás, majd döglés. Csavizás, beszélgetés, összebújás...

Egyszóval, minden rendben, csak nincs kedvem írni.

De köszi, hogy nem hagytok  békén és törődtök velem:-D

PáPá

Inci

9 komment

Blog tali...

Incifinci 2010.09.10. 10:11

Na szóval... Kapok én már hideget meleget, és úgy döntöttem a dolog nem tűr halasztást:-D

TALÁLKOZNUNK KELL!!!

Alig tudlak benneteket olvasni, szinte csak futtában, és már teljesen ki vagyok éhezve rátok...így előre számoltam meló ügyben és sikerült kimatekolnom az időpontot.

Hogy hétköznap is legyen, de ne is kelljen dolgozni másnap, meg kívánság is volt a péntek.Így kiválasztottam egy pénteket. Mivel okt.16-án amúgy is mennem kéne haza mert úgy néz ki, hogy utoljára lesz Kárpátia koncert Tatabányán, így úgy gondoltam, hogy Okt.15-én Pénteken útban hazafelé, meg is ejthetnénk E nemes napot. Idő is van mindenkinek betervezni, hogy szabaddá tegye magát.

Na mit szóltok hozzá?!

 

PáPá

Inci

29 komment

Köszönet:-D

Incifinci 2010.09.10. 09:35

Szeretném mindenkinek megköszönni, aki felajánlotta a segítségét, a pesti párnapos ottalvásommal kapcsolatban. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi segítséget kapok, nagyon pozitívan csalódtam, és nem győzök elég hálás lenni nektek, Nagyon jól esett:-D

Most úgy áll a dolog, hogy meg volt a konzultáció, de azt javasolta neki a doki, hogy van vmi gyógyszeres kezelés amivel kikerülhető lenne a műtét, így most azzal próbálkozunk. Elküldte a doki egy másikhoz, az most előről kezdi az összes vizsgálatot, hogy ő is képbe legyen.

Szóval most egy kicsit megnyugodtunk:-D

 

Közben most volt a Párom születésnapja is, bár sajnos éppen dolgoztam és hulla fáradtan értem haza (agymenés egy nap volt különben is). Ezért csak jól összebújtunk és csak úgy szuszogtunk:-DDDDDDDDDD

Sokszor olyan hülyén érzem magam, hogy semmi nem sikerül úgy ahogy eltervezem...mindig vmi NAGYOT akarok villantani...akár kajával, akár meglepetéssel, akár ajándékkal...szóval mindig azt szeretném, hogy vmi nagy durranás legyen amit nem felejt és amire mindig emlékezni fog...de vhogy mindig olyan kis béna vagyok, hogy semmi nem jön össze, és minden csak olyan snasszra sikerül...Talán pont azért mert annyira görcsölök rajta...lehet hagynom kéne a nagy készülődést és egyszer csak úgy hagyni a dolgokat megtörténni...de talán én olyat nem is tudok, mert mindent túl agyalok:-DDDDÉn már csak ilyen vagyok:-DDDDDDD

 

PáPá

Inci

 

Egy kis kellemes hallgatni való:

 

 

1 komment

Az elmúlt 1 hónap röviden...és felhívás

Incifinci 2010.08.16. 22:19

Sziasztok!

Bocsánat, hogy úgy szó nélkül eltűntem, de igazából arra sem volt időm, hogy észbe kapjak milyen dámutot is írunk.

Már nem tudtam fejben tartani mikor melyikőtök, hol nyaral...és már azt sem tudtam követni, hogy Én mikor hova megyek...

Amióta eltűntem...

1Hét: (még júliban)

Haza mentem 5napra, mert leállás volt a cégnél. Megtartottuk a nyagy családi névnapozós, szülinapozós összputtyot. Most nem volt vmi nagy eresztés, kicsit beszélgettünk, falatoztunk. De nagyon jó volt itthon egy pár napot tölteni. Igaz sokat kellett rohangálnom, hogy mkivel találkozhassak...de persze mindig vannak akik kimaradnak:-(

2Hét:(júli vége)

Kis lazulás Siófokon kettecskén...az első 2napunk sok napsütésben telt, jól le is égtünk, aztán a következő 2nap, már kicsit borúskás volt, de azért még akkor is kint feküdtünk a parton, pihengettünk, és talán el is aludtunk nagyon kellemesen:-)Jó sokat ettünk és sétáltunk...olyan kis romantikusan telt:-))))))))

3Hét:(aug.eleje)

Újra Berényben...vissza keveredve a mókuskerékbe:-((((megfűszerezve egy kis kórházzal....

 

Párocskám korházba került. Már majdnem egy éve húzódik ez az egész kálvária, nem is nagyon részletezném most ezt az egészet...Most ott tartunk, hogy kiderült Crohn-beteg. Tavaly beütött egy vastag bélgyulladás, aminek a következménye most az lett, hogy bélszűkülete lett azon a gyulladt helyen. Igen ám, de az országban kevés doki foglakozik ennek a műtétével, szóval hamarosan készülődünk Pestre, mert a berényi dokijának sikerült lebeszélnie vmi pesti proffal, hogy mehet. 31-én lesz konzultáció és majd ott kiderül, hogy mikor és hogyan fog majd zajlani a műtét.

És itt szeretnék kérni most egy kis segítséget tőletek...

Mivel úgy dolgozom (többnyire), hogy 3nap meló 3nap pihi, így úgy gondoltam, hogy 2napra vhol meg kellene húznom magam Pesten, hogy ne kelljen mindig felutaznom. És itt szükségem lenne a segítségetekre. Beszéltünk már erről Krisszel is, de gondoltam megkérdezlek benneteket is, hogy ki vállalna  be pár napra egy ilyen kis vörös nagy pofájú csakszit.

A kommenteket letiltom, mert nem szeretném, ha bárki illetéktelen ideírna ezzel kapcsolatban, így ha vki "bevállalna" írjon egy emailt, az a biztos:-D és így előre is köszönöm:-D

 

Most éppen megint itthon vagyok, de szerdán már megyek is vissza Berénybe, addig pedig itthon rohangálok.Szóval bocsi hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem, de sen közelben nem voltam, lletve volt, hogy energiám s volt bekapcsolni a gépet, nem hogy még írni is....

Élek...

 

PáPá

Inci

Hogy mindenkinek jó napja legyen:-D

Incifinci 2010.07.13. 15:42

6 komment

My Birthday is today...

Incifinci 2010.07.12. 10:11

Igen, a nagy nap...bazira öregszem...:-D

 

23 komment

Inci vezet...

Incifinci 2010.07.11. 22:06

Az úgy történt, hogy haza kellett vinni Faternak Párom autóját, mert készítik vizsgára...na igen, de hogy jut vel az autó úgy, hogy ne kelljen vonatozni ezermillió órát vonattal?

Hát persze, hogy úgy, ha két autóval megyünk...de azt meg hogyan, amikor idejét sem tudom mikor vezettem utoljára?Mef különben is, még a tinta sem száradt meg rajta rendesen 5hónap alatt...

 

Szóval olyan ügyike voltam, hogy ÉN  VEZETTEM HAZA JÁSZBERÉNYBŐL TATABÁNYÁRA TÖK EGYEDÜL:-D (jelentem a balesetekről nem én  tehetek:-D- én ott sem voltam) Úgyhogy bazi büszke vagyok magamra, mert szupi ügyes voltam...:-DDDDDDDD

 

 

 

PáPá Inci

4 komment

Cukiság...

Incifinci 2010.07.02. 10:40

 

Cukiság
 
Avagy a Kerri Bredccsó után szabadon, nem Sex in the City, hanem Inci in the Jászberény…
 
 
Tegnap a hátamra vettem a várost, és ha már jó idő, akkor végre fel lehet öltözni normálisan is, nem kell végre magamra húznom a nagykabátot…
 
Nem rég vettünk nekem egy nagyon cuki papucsot. Már nagyon régóta szerettem volna olyan papucsot, aminek olyan fatalpa van és különbfélék a felsőrészek. Amikor beléptünk a boltba (persze nekem herótom van az ilyen vásárlásoktól) a Párom a „Nézd, ez olyan Incis…!” felkiáltással hívta fel a figyelmemet egy nagyon kis édes darabra. Nem az a magas sarkú amilyet szerettem volna, de valóban, kis színes, össze-vissza pántos, lapos kis sarokkal…tényleg olyan Incis (más mint a többieké) darab volt. Azon szerencsések közé tartozom, akik egy darab bőrkeményedéssel nem rendelkeznek, mivel eddigi életemet el sem tudtam volna képzelni, hogy ne sportcipőben éljem, így a választott darab, igen mutatósan áll az én kis lábikómon:-D (huhh az mennyire undorító tud lenni, amikor egy full-os nőnek egyszer csak rápillantasz a cuki tűsarkú topánjára és ott virít a kirepedezett sarka…fújjj)Ja és a körmöm is meg lett újra csináltatva:-DDDD Úgyhogy most már Super Woman vagyok:-DDDDDDDDD
 
Felvettem ezt a kis cuki papucsot, egy fekete,len, nyakba akasztós kis ruhával. Isteni volt ahogy a szél a popsimhoz simította a szoknyát „I like tanga”. El is merengtem rajta, hogy akik nem szeretik a tangát az mért is van?...na de mindegy is…
 
Persze ilyenkor elkerülhetetlen a kőművesek, út építők, győkér autósok beszólásai…csak azt nem értem mire számítanak ilyenkor?! Felpattanok a kőműves mellé az állványra és ott azonnal kérlelem, hogy tegyen magáévá? Vagy hogy felküldetem neki a telefonszámom? És már azt is szívesen megkérdezném vmelyiktől, hoyg ezeket a gyökérségeket annó a suliban könyvből tanították, vagy csak a „Mester”-től, akinél a gyakorlatukat végezték….?
 
Vagy az autós, aki olyan veszettül dudál rám, hogy majd le szédülök az új papucsomról, mit gondol, hogy majd odakiáltok, „vigyél el egy körre a Zastaváddal!” ?!...ááá, én ezt soha nem fogom megérteni
 
 
Aztán miközben róttam az utcákat rá kellett jönnöm az idei nyár szépségére, vagy is mi a jó abban, hogy naponta minimum kétszer szarrá ázol….Így legalább van kifogásod, hogy mért nézel ki olyan szarul…:-DDDDDDDDDDDDDDD
 
 
 
Szép napocskát:-DDDDDD
 
PáPá
Inci

13 komment

Nagy szívfájdalmam

Incifinci 2010.06.29. 13:34

Évente vhogy egyszer tuti, hogy belebotlok egy régi kedves ismerősömbe, hol így, hol úgy és ilyenkor mindig elgondolkozok...

Ugye nem kevés ideig kosárlabdáztam. Volt egy nagy "riválisom" a csapaton belül, akivel mindig húztuk egymás agyát az edzéseken. Mindketten kitartóak voltunk, jó játékosok, és jó barátok, és nem ismertünk a pályán lehetetlent. Jó húzóerők voltunk egymás számára, de akkor még kiskakasként rivalizáltunk és "püföltük" egymást a pályán...

Az élet úgy hozta, hogy ő elkerült Sopronba a Gysev-hez, majd válogatott lett, majd Spanyolország, Firenze...és lassan már az egész világot bejárta mindenféle nemzetközi csapatoknál...Most botlottam bele az iwiw-en, éppen Németországban játszik.

Ilyenkor mindig elgondolkozom azon, vajon, ha nem jött volna a sérülésem én hol tartanék?

Aztán ott van még Babci:-D Tudjátok van a Tvrutkónak a felesége Zsolnay Gyöngyi, aki a MiZo PVSK-nál játszott...na neki van egy huga...Babci...ő volt az irányítónk:-D Milyen érdekes most ő is a MiZo-nál nyomja...emlékszem amikor annó a Tvrutkóval jöttek a Gyöngyiék megnézni a meccsünket:-D Persze akkor sem vette le a sapiját:-DDDDD

Amúgy az ő apukájuk volt az edzőm:-D Szóval még akármi is lehetett volna belőlem...:-DDDD

Nagyon irigylem őket, de sohasem sajnáltam tőlük, ami lett belőlük. Rengeteg munka, áldozat lemondás és kitartás van abban amit elértek. Mindig is büszkén tekintettem rájuk és örömmel gondolok vissza azokra az időkre, amikor még együtt szenvedtük végig Árpi bácsi gyilkos futásait...Büszke vagyok arra, hogy velük edzhettem és,  hogy ismerhetem őket...

Hajrá csajok! Csak hajtsatok...HAJ CSATTOK:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Hajrá, én úgy izgulok, győzni fogunk, csak hajtsatok...HAJ CSATTOK:-DDDDD

 

PáPá

Inci

9 komment

Igaz, hogy esik...

Incifinci 2010.06.22. 07:51

De mindenkinek szép napocskát:-DDDD

 

 

4 komment

Csak tőmondatokban...

Incifinci 2010.06.21. 15:40

- élek

- hiányoztok,kár hogy nem lehetek itt a mindennapokban

- múlt hétvége Tatabánya

-most Győr

-Jöv. Siófok

-közben rengeteg meló

Szóval zajlik az élet..., de legalább élek...

 

Pusszantalak benneteket...

PáPá

Inci

4 komment

Felhívás...

Incifinci 2010.06.08. 13:00

Drága Bloggerek!

A 1749-es telefonszám felhívásával egyszeri 200 forintnyi pénzadomány juttatható el az ár- és belvízkárosultakhoz. Ha segíteni szeretnél, akkor hívd ezt a számot és tedd ki a blogodba ezt a felhívást.

De én hallottam vmi olyat is, hogy márt kell hívni 30-ról, meg mást 20-ról, vag yvmi ilyesmi....

Szóval aki segíteni szeretne, ennek járjon utána.

 

PáPá

Inci

Szólj hozzá!

Féltékenység...

Incifinci 2010.06.07. 19:22

Nem kevés év melója van abban, hogy a mai napokban szoknyát is fel merjek venni( és itt most nem a testem fizikális karbantartására gondolok, mindinkább a lelkire...BUT ...( ahogy a Párom mondaná

(ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ-elszállt a bejegyzésem...amúgy is szét basz az ideg...mindegy ez az én formám....) Akkor kezdjük előröl...

Mindig én voltam a pasik haver barátnője, aki minden lelki nyavaját meghallgatott, aki minden féle barát volt, csak Nő nem senki szemében...aki mindig is az a fiús lány volt, aki...

Aztán megismertem egy társaságot, ami tele volt csupa nem tökéletes nővel, és tőlük olyan önbizalomra tettem szert, amit pasi soha a büdös életben nem fog tudni adni egy nőnek... Csajok akik csak úgy nemes egyszerűséggel élnek bele a nagyvilágba, és vagy bejönnek a pasiknak, vagy ...mindenki bekaphatja alapon működnek ( na jó nem, de nagy vonalakban még is....)

Lassan.....Lecseréltem a bő gatyákat feszülős nacira, és a pólókat is felváltották a toppok...és mit értem el vele? Hogy a gyökerek megnéznek, akik a bnőjükkel sétálnak, vagy azok az Apukák, akik az oviból hozzák haza a gyerkőcüket a kocsival...

BUT

Mikor lesz már végre az:

-hogy vkinek én leszek a Félistennő?

- hogy vki úgy tépi le rólam a pizsimet, mintha vmi szatén csoda lenne?

-hogy a pasijaim, nem a nálam optikailag sokkal jobb nőket kurogatnák, helyettem legszívesebben?

- HOGY MEGJÁTSZÁS NÉLKÜL ÖNMAGAM LEHETEK? melegítőben, cigisen, sörösen, rövid vagy hosszú hajjal, vagy amilyen éppen van...farmerban...egy kocsmában üldögelve...csak olyan simán, amilyen én vagyok igazándiból...?

Mikor leszek vkinek annyira fontos, mint amennyire ő nekem????????????

Mikor lesz az, amikor semilyen NORMÁNAK nem kell megfelelnem????????? 

 Mikor lesz:

- hogy nem kell "X"  nyelvvizsga ahhoz, hogy vki legyek

- hogy nem kell "atomfizikus" DIPLOMA, ahhoz, hogy SZERETVE legyek

Én csak azt szeretném, ha vkienk én lennék a MINDEN...és nem pedig egy senki, csupa megfeleléssel...aki olyan mintha széllel szembe hugyozna minden egyes párkapcsolatában....

 

Csak egy vki szeretnék lenni, vki szemében...

 

PáPá

Inci

 

Ezt ma hallgattam először, de milyen igaz a refrén... 

 

21 komment

Mozi...

Incifinci 2010.06.07. 11:28

A kor előre haladtával rá kell jönnöm, hogy az általam feltételezett ok mellett mennyi minden áll még a háttérben, hogy mért is nem járok moziba...

Eddig azt hittem, mert

- Drága... a mozi jegy is és a pattogatott kukorica is ( mert ugye az kihagyhatatlan a mozihoz)

- Egyedül menni nem jó...mert az ismerősök csak a szinkronizált filmekre voltak hajlandóak beülni ( mintha nem tudnának olvasni) és hát valljuk be, mennyivel jobb egy saját hangszerelésű filmet végig nézni

 

Valójában pedig:

- Tök mindegy milyen filmet nézek, tuti vannak benne olyan hangos részek, amitől kiszakad a dobhártyám....nah, azt kifejezetten nagyon utálom....Most akkor gondoljunk bele a Gyűrűk UraII. 45min csatajelenetébe....(nah, ugye?!)

- Minden filmbe belecsempésznek olyan érzelgős részt, amin nem bírom ki, hogy ne potyogjanak ki a könnyeim...mert hát bármennyire is én vagy a "kemény, vagyok, KEMÉNY" azért vagyok annyira szentimentális is, hogy simán elbőgöm magam....aztán meg ott a veszélye is annak, hogy mi van ha nem bírom abbahagyni...

- Sok filmet leszinkronizálnak, amire marhára nem vagyok kíváncsi, és inkább megnézem itthon felirattal...

 

Ja, igen...most is éppen megnéztem egyet itthon....igaz szinkronosat, de tök mindegy, mert itt bőgtem végig:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

 

 

PáPá

Inci

10 komment

Ennek a hétfő reggelnek is csak el kell vhogy indulnia:-D

Incifinci 2010.06.07. 07:32

Szólj hozzá!

Konyhában...

Incifinci 2010.06.02. 21:50

Még a mai napon is, habár már 25 éves leszek, még mindig úgy érzem magam, mint 4 évesen, amikor a kis játékszékemen álltam és úgy mosogattam miközben Apukám aludt a nagyszobában....Meglepetést akartam neki szerezni azzal, hogy én milyen nagy és ügyes vagyok már....és mert meg akartam neki mutatni, hogy tudom, hogy én vagyok most már egyedül a "lány'ka" a háznál.....( Tudtam is én akkor még.....ez csak úgy jött) Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor azt az "óriási" merőkanalat mosogattam.....SOHA

Aztán, azt se felejtem el, amikor 8 évesen " dínó pipi fasírtot" sütöttem magamnak és majdnem leégettem az egész konyhát, mert bár az olajat odaraktam a tűzre, én éppen "Top TV-t" néztem "Apukám világával", mikor is, fél óra multán megéreztem az égett olajszagot...........

Vagy, amikor csak egy rohad teát akartam főzni és amikor a szobából meghallottam, hogy forr a víz úgy rohantam ki, mint egy félőrült és a kilobogó vizen megcsúszva a régi jó kis linóleumon, lemelleltem a tűzhelyet....és azóta is olyan a jobb cickóm, mintha egy vágás lenne alatta.....

Végül, amikor 15évesen piásan hazamenve, éjfélkor megkívántam a tojásos nokedlit és neki is álltam megcsinálni, csak az volt a  buktató, hogy nem volt nokedli szaggatóm....így a 4oldalú reszelő, tök reszelő részén, fakanállal szagattam ki a nokedlit.....Isteni volt...mint a MANNA  :-DDDDDDDD

 

És most pontosan úgy érzem magamat, mint ezekben a helyzetekben.........nem azért mert bénáskodom, vagy ilyesmi...mert eddig bármit csináltam elsőre minden nagyon finom lett ( na jó a rizsem, hagy némi kívánni valót maga után...:-D), de szóval értitek.....

Soha nem láttam, soha nem tanultam...Éppen ezért az a véleményem azokról a nőkről akik azt állítják magukról, hogy -"de hát én nem tudok főzni", hogy olyan nincs, hogy vki nem tud főzni.......

Szakácskönyvet lehet venni, az ízeket meg mindenki érzi, hogy hogy csinálta a Nagyanyja.......

És most elárulom nektek, hogy "Öreganyám" (mind a kettő), elfelejtettek rizst főzni. Régen olyan volt a rizsük, hogy csak na.!!!!!!!!!!!!!!!....most meg...kb, mint amilyet én csinálok ( és az nem finom...na jó, so-so:-D)

Amúgy kész a rétes, már csak arra vár, hogy holnap hazajöjjöna  Párocskám....ugyan is én nem nagyon eszem édességet....

 

PáPá

Inci

12 komment

Rétes sütéshez ajánlott Abdulesmia-nak szabadon....

Incifinci 2010.06.02. 19:27

Sok Sör és....

Szemetet senki ne szívjon:-DDDDDDDDDDDDDD

Ezután a szám után szerettem meg a Csapdát.....

Laci bá milyen viccesen fest rózsszín meg lila keretben:-DDDDDDDDDDDD Azért érzitek az iróniát nem?! :-DDDDDDDDD Huhh, ez is mekkora.......(legalább 2:39 min. :-DDDDDDDDDDD)

2 komment

Vmitől el kell, hogy induljon ez a mai nap...

Incifinci 2010.06.02. 04:49

6 komment

Most az van, hogy...

Incifinci 2010.06.01. 07:50

- hulla fáradt vagyok. Most végeztem az 5dik napommal (2túlórával:-D)

- egyedül vagyok.Párocskám megint holland földön tágítja a tudatát:-D

- nincs erőm gondolkodni sem. Nem még írni is...

- nem nagyon történik semmi sem körülöttem.

- totálisan ki vagyok kapcsolva:-D

- kommunikálni is alig van energiám:-D

 

Tőmondatokban....:-D

 

 

PáPá

Inci

4 komment

Reggeli intravénás...

Incifinci 2010.05.27. 08:17

Ma kaptok egy kicsit Incisebb muzsikát ébresztőnek:-D

5 komment

Hosszú pihenés...

Incifinci 2010.05.26. 14:56

Gyorsan eltelt ez a pár napocska. Volt benne baráti összejövetel, sütögetés, jó idő, leégés, józanodás, pihenés, főzöcskézés........

Szombaton mentünk Monorra, ismét elérte a foglalkozás a célját:-D Jó időben, jó kajálással:-D Persze nem tudom kell-e mondanom, hogy pont bor napok voltak fent a pincéknél?! Nagy volta  jövés menés, kóstolgatás....Nekem ismét nem sikerült senkinek olyan bort villantania, ami miatt le tudnám tennia  sört, tehát vicces, nem vicces én biza söröztem, és sörözni is fogok a továbbiakban is. Idén először végre sikerült egy kis színre is szert tennem úgy, hogy leégtem mint a barom:-D Úgy néztem ki vasárnap reggel, mint egy rák...ja mert az is vagyok..na mindegy. Nagyon jól éreztük magunkat a sütögetés közben, kellett már ez a kis kimozdulás:-D

Vasárnap pihentünk itthon, mert nem sikerült vmi sokat aludnunk. Hétfőn pedig bepótoltam amiket a mindennapokon nincs már energiám megcsinálni....egy kis sikamikálás itt, egy kicsi ott, mosás, főzés....Nem gondoltam volna soha, hogy egy krumplis tészta tud olyan finom lenni, hogy azzal versenyezzünka Párommal, hogy kajálás után melyikünk tud suttyomban több falatkát a szájába reptetni a másikunk tudta nélkül, de nagyon vicces volt a dolog:-D Egyre csak azt vettük észre, hogy csak fogy...fogy...fogy. Istenire sikerült mondom....Még a csirkepaprikás sem szokott ilyen hamar elfogyni....:-DDDDDDDDD

Tegnap Hál' Istennek még mind a ketten itthon voltunk, együtt bevásároltunk, főzöcskéztünk...szóval szépen telt a nap. Nekem csak holnap kell mennem dolgozni így én még itthon pihikézhetek, csak ötletem lenne, hogy mit főzzek az elkövetkező napokra. Olyan ötlet szegény vagyok. Eddig mindig úgy főztem, hogy amit megkívántam megcsináltam....de mostanában nem kívánok meg különösebben semmit, így fogalmam sincs néha hogy mit főzzek.

Ötleteket várok.....

 

PáPá

Inci

8 komment

Mert Szép.....

Incifinci 2010.05.26. 11:41

Szólj hozzá!

Amikor Inci picsáskodik....

Incifinci 2010.05.20. 13:48

Igazából az van, hogy kezdenek hiányozni rólam a nőcis dolgok. ( Jézus! Egy pár évvel ezelőtt, nem gondoltam volna, hogy rajtam egyáltalán lesznek olyanok, azt meg pláne nem, hogy hiányozni is fognak)

Gondolok itt pl. a körmömre. Akik láttak már, tudják milyen óriási nagy körmemim voltak (gyönyörűek), amiket az új melóhelyre kerülve leszedettem, mert tudtam milyen lesz a munka és gondoltam, ez nem idevaló. De most meg nagyon hiányoznak. Olyan kis undorító dundik az ujjaim. Rövid a körmöm, be-be szakad, mert olyan kis gyenge. Olyan macera az egész. Mindig reszelgetni, meg a bőrt hátra tologatni, hogy azért még is csak kinézzen vhogy, de teljesen felesleges, mert elmegyek melóba és már az első nap után úgy néz ki, mintha egész nap vakondosat játszottam volna. Mennyivel egyzserűbb volt, havonta elmenni egyszer megcsináltatni, azt csókolom....Most azon gondolkoztam, hogy visszarakatom. Vagy is hogy megint csináltatok, mert nagyon kis bénának érem magam. Szóval hiányzik a nőcis körmöm.....

 

A másik. Mindig is imádtam melegítőbe járkálni, sport cipő meg minden....Most ezt csinálom. Melegítőbe járok dolgozni, mert az kényelmes odabentre. Sokat hajolgatok, jövök-megyek-rohangálok, térdelek ( Nem nevet a Kis Csacsi:-D), és ezeket még is csak könyebb melegítőbe, mint farmerba, meg különben is, mi a francot divatozzak én melóba, ha nem is kényelmes. De most meg már hiányzik, hogy néha felvegyek egy feszülősebb pólót farmerral, vagy ilyesmi.....:-D Úgy tudna dobni a kedvemen:-DDDDDDD Bár megtehetném ezt amikor nem dolgozom, de mindek hiszen mindig szakad az eső. Úgy is nagykabát van rajtam....hát akkor meg minek......

 

Hiányoznak a nőcis cuccok!!!!!!!! Beszarok, hogy én ilyet mondok:-D El is mondom majd a Párocskámnak ha hazajön, biztosan nagyot fog rajtam mosolyogni:-D

 

Szeretnék megint ilyen szépségeket:-D

 

PáPá

Inci 

 

 

10 komment

Hol van a napsütés?

Incifinci 2010.05.20. 11:01

Lehet azért vagyok mostanában ilyen gondolkozós kedvemben, mert ennyire fostalicska az időjárás. Jöhetne már a napocska. Mindenkinek jobb lenne a kedve, a meló is jobban menne, és akkor nem kéne  bent kuksolni a négy fal között:-(

Na, meg azért is jöhetne, mert szombatra szabit vettem ki, hogy megint mehessünk Monorra pince buliba, mint tavaly, Párom volt fősulis barátaihoz. Már nagyon várjuk. Évente nem sok alkalom van, hogy tudunk velük találkozni. Így ez mindig nagy alkalom:-D Jó társaság, viccesek, ilyenkor mindig előjönnek a régi koleszos sztorik,nagy röhögések:-D

Mostanában kicsit sokat dolgoztam, így ez most nagyon jól fog jönni egy kis kikapcsolódás. Túlórával lenyomtam 5napot egymás után, szóval egy kicsit fáradt vagyok. Jövő hétvégén Párocskám megint megy ki Hollandiába, így azt tervezem, hogy akkorra  is beiktatok pár plussz órát,de még lelkiekben fel kell készülnöm, hogy egy vagy két napot vállalok e be.

Hál' Istennek a munkámmal meg vannak elégedve. Most álltunk át a 3 műszakról 4re és nagy átcsoportasítások voltak. Minden műszakból átrakták az új műszakba azokat az embereket, akik hát, na valljuk be, nem a legjobbak. Nagyon féltem, hogy én is megyek hiszen én voltam ott a legkevesebb ideje a csoportunkba, és még bizonyítanum sem nagyon sikerült. Bár azt nem tudom, hogy magamnak vagy inkább a főnökeimnek....de még nem éreztem, azt hogy letettem volna bármit is az asztalra. Egyszóval vártam, hogy megyek.

És láss csodát még sem....Maradhattam....Én nem tudom,hogy az öröm, vagy a bizonyítási vágy, de amikor a 4dik napomat nyomtam, hulla fáradtan, sikerült bebizonyítanom, hogy érdemes volt megtartani...megmutattam mit vagyok képes kihozni magamból. Olyan darabszámot sikerült hoznom, amit csak nagyon keveseknek,még akkor is ha ők már ott dolgoznak X-éve. Kaptam dicséretet, vállonveregetést, és persze jóleső fáradságot is, tudván megmutattam, hogy nem csalódnak bennem....érdemes vagyok arra, hogy megtartottak....Túlórázni pedig azért mentem, hogy lássák szívesen segítek az újaknak, hogy beinduljon az új műszak. Segítettem ahol csak tudtam.....

Szóval nagy a hajtás, ezért is vagyok itt mostanában olyan ritkán, és még ha itt is vagyok, van hogy csak olvasni van energiám..........

 

PáPá

Inci

7 komment

Itt vagyok Ám...:-D

Incifinci 2010.05.18. 08:32

 

Hányszor megfogadtam már, hogy nem olvasok blogot amég, nem írtam posztot, mert mindig befolyásolnak az olvasottak…de soha nem sikerül betartanom, mert mindig egy kitikkadt szivacsként ülök le a gép elé, várva az információ áramlást…
 
Most is ez van. Leültem és Vagyok volt az első akit megnyitottam. Nem is annyira a mondanivalója fogott meg, mert hát tudjuk mi a helyzet náluk…de itt vannak a kommentek. Jajj,…
Aztán itt vannak az én kis gondolataim is, életről, élethelyzetekről, emberekről, emberi kapcsolatokról….olyan sok minden van bennem….nem tudom kiírni magamból, mert mindig történik vmi, nincs idő, nincs energiám.
 
Melóba menet a buszon sokat gondolkozom. Hol erről- hol arról. Rengeteg poszt van bennem. Sajnálom, hogy nem olvashatjátok még leírt formában.
 
Sokszor úgy érzem, teljesen mindegy hol vagyok a világban egyedül vagyok a kis gondolataimmal. Néha úgy érzem senkire nem tartoznak a gondolataim….úgy sem értenék. Aztán feljövök ide, és itt tudom, hogy úgy is csak azok olvasnak, akiket érdeklek
 
És most itt vagyok és nem tudok írni semmit, mert tele vagyok mindennel....
 
Mindig is szerettem a zene kifejező mivoltát. Hát tessék…….Most ez van….
 
( Nem tudom, hogy mért nem sikerül videót beágyaznom amikor eddig meg ment?!Segítség?!))
 
 
PáPá
Inci
 

 

10 komment

Gondolatok..

Incifinci 2010.05.03. 08:32

Sokat gondolkoztam mostanában azon, amit Mandy írt, azzal kapcsolatban, hogy az egész blogom egy nagy hazugság és hogy mért írhatta ez, vagy mért gondolhatja így. Azt hogy mért írta arra elég hamar megtaláltam a választ. Reményei szerint gondolom, ezzel az állítással majd elpártoltok innen, mert hogy majd biztosan csalódtok bennem. De arra a kérdésemre, hogy vajon ha így is gondolja az mért lehet, már egy kicsit összetettebba  válszom......

Egyszer már írtam arról, hogy vajon akik ismerősök, vagy akik csak látnak de nem ismernek, mit gondolhatnak rólam,akik elolvassák a blogomat., Elég sokáig kint volt a blogom címe az iwiw-es adatlapomon, tehát bárki idetalálhatott az ismerőseim közül.

Mindenki mást lát bennem az életben, csak az amit engedek, és csak úgy ahogy én engedem. Kamuzok, mert már nagyon régóta felépítettem egy álcát. Egy álarcot viselek a mindennapokban, hogy kevésbé tűnjek sebezhetőnek, bár a rosszindulatú emberek így is megtalálják bárkiben a támadási felületet ahhoz, hogy bántsák embertársaikat....

Álcában élünk szerintem vmilyen szinten mindannyian, hiszen senkisem úgy köti az újdonsült ismeretségeit, hogy teljes mértékben kiteríti a kártyáit, és majd mintha meztelenül állnánk, felfedjük önmagunkat a másik előtt. Vannak emberek akikre nem tartoznak a dolgaink.

Egy szerepet játszom az életemben, hogy senki ne lássa honnan jöttem, min mentem kerszetül, hogy ki vagyok én, hogy sebezhető is lehetek, egy aktuális cépont, akit bántani lehet, lemostam magamról a "rúgj belém te is egyet" feliratot. Magamra öltöttem egy álcát, hogy senki ne lássa a valót, ami igazából bennem van.

Aki nem ismer akár azt is hiheti, hogy én vagyok az örök optimista, a sebezhetetlen, a mindig vidám, a kemény és erős fiatal lány, akinek milyen szép, milyen jó kis élete van. Igyekszem gondtalannak tűnni más szemében...igyekszem inkább másokat hallgatni, minthogy kiterítsem a saját kártyáimat, de sajnos sokszor nem azoknak az embereknek nyílok meg akik megérdemelnék, és csúnyán visszaélnek, az ember bizalmával. Nem baj, ilyenkor taknyolok egy nagyot, azon a bizonyos rögös úton, majd felállok leporolom a ruhámat és uzsgyi tovább, hiszen az élet megy tovább.

Aztán ez a "játék" nagyon nehéz is tud lenni, és elfáradok, belefáradok és kifakadok...elsírom magam és tombolok, mert nem értem az ebereket....mert bár elég korán felnőttem, ehhez a feladathoz talán még gyerek vagyok és bizony jócskán próbára is tesz...nagyon nehéz.......ilyenkor sírok és nem értek egy csomó mindent....szokták mondani, hogy boldogok a lelki szegények...hát meg is értem, hogy mért.

Amikor az álarc néha enged a tartásából és félrecsúszik, van, hogy az emberek meglepődnek, megijednek, elcsodálkoznak, hogy -Jé?!?!?!?! És nem értik, hiszen az egyik pillanatban még mit sem sejtenek rólam, majd egyszer csak filszínre kerül a való.....Vannak akik ezt a pillanatot kihasználják, és vannak akik nem tudnak mit kezdeni ezzel az információval....Olyan mintha hazudnék nekik, pedig csak úgy gondolom nem tartoznak rájuk az én dolgaim.....

Ez pl.olyan mint amikor az ismerős megkérdezi- Mért nem jössz haza? Én meg csak annyit mondok- Nincs időm, sokat dolgozom.... Azzal nem taglózhatom le, hogy azért nem tudok hazamenni meglátogatni a családomat, mert nincs rá pénzem.....Mert egyszerűen nem tartozik rá. Ez az én nyomorom, senkinek semmi köze hozzá......Majd megoldom.

Tahát aki nem ismer, mert én nem engedem hogy megismerjen, az joggal hiheti magát átverve álltalam.........

Akkor ettől én kamu lennék?!

 

PáPá

Inci

 

12 komment

Reggeli ébresztő

Incifinci 2010.04.29. 07:15

 Mert ilyen kedvem van az éjszakás műszak után....

2 komment

Apukám motorbalesetet szenvedett

Incifinci 2010.04.28. 11:27

Nagy volt itt tegnap a rémület. Gondolhatjátok milyen érzés az amikor az embert a barátnőja apja hívogat egész nap (nem tudtam felvenni, csak a nemfogadott hívásokat láttam), majd amikor megpróbálom hívni- Nem áll rendelkezésre elegendő összeg a hívás kapcsolásához-(Ja, mert kisebb gondom is nagyobb volt annál, hogy a 17e Ft-s fizetésemből telefont töltsek-Köszi Mandy!) Aztán másnap a bnőm hívott hogy mi az isten van már velem, meg hogy van Apám? Hát, mondom téged meg mi a tökömet érdekel hogy mi van Apámmal?!-Erre nagy csönd és szegény azt sem tudta hogy kezdjen neki. Amikor annyit hallottam, hogy motorbalesetett szenvedett Szlovákiában, egyszerűen elszállt az agyam. Nem hallottam onnantól kezdve semmit, csak akkor amikor mondta, hogy semmi baja nem lett, csak a csaját vitték be vmi Szlovák korházba....

Itthon ültem mint egy fasz, tiszta idegbe....Aput se tudtam már csörgetni ( most akkor ki szakít szét családokat..., na mindegy...) és senkit. Mondom most hogy a picsába fogok bármit is megtudni.....fel tudtam volna robbanni. Kétségbe voltam esve, bosszankodtam, szidkozódtam, tehát most vannak emberek (csontvázak)  akik szerencsétlenek (akik nem tehetnek semmiről) a sírjukban forogtak, mert szidtam mindenkit mint a bokrot......

De eszembe jutott, hogy küldök emilt gyorsba és aki hamarabb felhív annak megmondom hogy hívja fel Apámat, hogy hívjon fel....

Párocskám hívta is, majd hívott Apám. Elmesélte, hogy előttük nem tudott megállni egy motoros és belement egy autóba, de mivel a motoros alól kiröpült a motor, Apámékat elkaszálta az ő motorja és buktak egy hatalmasat. Apu nem szokott gyorsan menni, meg látta is hogy vmi nem stimmel ott elől, így már lelassított 40re, talán így vmivel kisebbet zupáltak mint ha nem tette volna. Apám rőpült 30m-t és az árokban landolt, a csaja nagyon nagyot esett agyrázkódás, meg be volt állítólag lessulva, meg még mindig. Ha minden igaz ma viszik CT-re hogy megnézzék, nincs e vmi belső koponyavérzés vagy vmi más. Apunak kicsit kellemetlenebb a sérülése, erről most nem is írnék, majd meglátjuk mi lesz a műtét után. A motor totálkár............

Meg van a harmadik szülinap is...!!!! Nem hiába Anyukám még mindig vigyáz ránk onnan föntről..........

.

.

.

.

.

Mert vannak emberek akik még a haláluk után is képesek jó tettek, vannak akik életükben se..........

13 komment

2 évesek lettünk

Incifinci 2010.04.22. 12:51

Igen, pont ma van a mi kis évfordulónk:-D Most nagy itt a készülődés részemről, de nem árulom el, hogy mivel lepem meg a Drágát, mert ha véletlen idetéved napközben (amit kétlek, mert be van havazva), akkor ne tudja meg az én kis meglepimet. De tutira nagyon fog neki örülni:-D

Gyors csinálom a finom ünnepi vacsikát is, és utána irány a fürdőszoba, mert hát az mégsem járja, hogy úgy fogadjam eme jeles alkalomból mint egy Jeti (na nem a miénk, na szóval értitek). Nagy tatarozás lesz. Soha nem szoktam fürdeni (nem röhög)csak zuhanyozni, de most engedek egy nagy kád vizet, fürdősóval meg olajjal, ahogy kell, hogy finom illatos legyen a bőröm. Meg jön a szőrtelenítés, ahogy minket a mindenható megteremtett. Mert az mekkora baromság amikor azt mondják, az úgy jó, ahogy Isten megteremtette...(itt a nagy bozontra gondolok), aha, akkor azt se felejtsük el, hogy Isten tök csupasznak teremt bennünket, nem de?! Melyik kisbabán láttatok már hónalj szőrt, vagy kunkorodő őserdőta  lába között?! Na szóval, akkor ezt meg is beszéltük, ahogy a természet megteremtette...:-D Bár viccesen néznék még ki juharfalevéllel is a lábam között:-DDDD Pláne, ha majd a hatalmas kígyót is a kezembe veszem:-DDDDDDDDDDDD Na jó, lőjjön le vki, mert itt pörgök ezerrel:-DDDDDD Süt a napocska, süt a sütő is, sütöttem én is (pssssz, el ne áruljátok senkinek):-DDDDDDDDD

Amúgy nagyon klassz dolog jutott az eszembe, itt Bogiék seggképei után (na aki most nem tudja miről van szó, biztos hülyének néz, de seráfitty:-D) Na, szóval az, hogy blogtali. Már ki is agyaltam. Lehet kinyírtok, mert nem jöv.hónap, hanem csak júnira tervezem, mert akkor lesz leállásom, így akkor mindenre lesz időm. Hazamenni, blogtalizni, meg minden. És akkor egyszer csak az ötlött a fejembe, hogy mi lenne, ha ezt a segg témát folytatnánk a talin is. Mármint nem azt, hogy egymás seggét stíröljük egész este, hanem sokkal viccesebb.

Viszek fényképezőt (nem kell beszarni, várjátok ki a végét), szigorúan csak fej nélküli képeket fogunk csinálni (mint amilyeneket a Nagyim szokott:-D)és a blogtali után azokat szépen kibiggyesztem, persze csak beleegyezéssel a blogba, és utánna azok tippelhetnek kik szerepelnek a képeken, akik nem voltak ott.....Na?!Gondoljatok bele, mennyi csöcsös kép lesz:-DDDDDDD

Remélem Bogiék nem veszik majd zokon itt a félötlet lenyúlást, de ez jutott eszembe....

Na mit szóltok?!

 

PáPá

Inci

26 komment

Újra itt...

Incifinci 2010.04.16. 13:53

Huhh, azért örömmel látom, hogy volt itt forgalom rendesen. A régiek is megmaradtak és az Újaknak is mindig örülünk:-DDDDD (nem de, gyerekek?!:-D)

A történteken (írtakon)úgy gondolom, hogy nincs mit kommentálnom. Most már olvashattátok mind a két fél hozzáállását a dolgokhoz. Az én szegénységi bizonyítványom lenne, ha belemennék minden féle fröcsögésbe, így inkább maradok én az okosabb és hagyom, hogy mindenki gondoljon csak azt amit szeretne, Én meg csak úgy szimplán tudom...:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Köszönöm az ötleteket bosszúállással kapcsolatban...de ezt ti is pontosan tudjátok, hogy az nem az én kenyerem, ha vki, majd az élet igazságot tesz, amiről persze meg azt tudjuk, hogy mindig igazságtalan:-D De nem baj, én mindig Víg vagyok, Apukám mindig azt mondta, ez legyen a fontos:-DDD

PONT  :-DDDDDDDDDDDDDDDDD

 

Végre újra itt:-D Nem véletlenül ez a cím....Bekötötték a netet, a tv-t, szóval most már rettegjetek mert visszatértem:-DDDDD Jönnek a kommentek és a posztok is dögivel remélem:-DDDD

Örömmel olvasom, hogy mindenkinek megvannak a maga kis megszokott dolgaik, tehát nem nagyon változtak a dolgok, talán csak a leadott kilók mértéke a fogyósoknak, és a felszedettek a mi kismamánknak:-DDD

Hát ebben a hónapban már nem lesz blog tali az biztos, hiszen ugye Mandynak köszönhetően, némi anyagi átcsoprortosításra vagyok kényszerülve:-D, de ígérem ami késik nem múlik.

Lesz még egy-két változás itt a blogon az elkövetkezőben, de erről meg inkább majd akkor, ha minden tisztázódott.

Addig is millió puszi mindenkinek:-DDDDDDDDDD

 

PáPá

Inci

13 komment

Kimerülten....és tele fasszal....

Incifinci 2010.04.12. 00:44

Mindig csak ilyen szösszenetekre tudok csak net közelébe kerülni, akkor is csak éppen hogy csak. Nagyon nagy dolgok történtek itt velem mostanában. Jók is és rengeteg rossz.

Akkor kezdjük a jóval. Nagyon szupika, hogy együtt lehetünk a Párocskámmal. Igaz kicsit össze-vissz tudunk találkozni, de legalább együtt vagyunk. Végre az esti beszélgetéseket már nem csak telefonon kell lebonyolítanunk és ez nekem nagy- nagy bóóóódogság:-D

Aztán ott az új meló. Végre egy olyan hely, ahol nem néznek hóóót hülyének, és már a páradik napom után kaptam dícséretet, a munkámat illetően, nem úgy mint az elmúlt 2évben.

És akkor most el is érkeztünk a rossz dolgokhoz.Tegnap végre sikerült aláírnom a felmondási papírjaimat is....Na de hogyan....pfff...Még húsvét előttiszombaton próbáltam hívni a "kedves" ex főnök zasszonyomat, persze nem tudom, hogy kell e mondanom, hogy sajnos nem tudtam elérni, mert nem vette fel a telefont és nem is hívott vissza, látva hogy én kerestem. Majd délután vmi csoda folytán, sikerült elérnem...majd nem tudom, hogy kell-e mondanom, de közölte, hogy mi sem magától érthetődőbb de még 3hét alatt sem sikerült elkészülnie a papírjaimnak....(hát persze)és amikor azt mondtam hogy hétfőn megyek vissza Jászberénybe, mondta, hogy sajnálja, mert pont keddre lesz kész......(aha:-D) na jót röhögtem kínomban, mert ugye nem tudtam mást csinálni. Abban maradtunk ha kész a papírom csörög.......:-) szerintetek?! Szerdán gondoltam teszek egy próbát...felhívtam, hogy meg vannak e a papírok?! "mondtam, hogy meg lesznek" (ja bazd meg ezt mondtad már ez előtt egy pár héttel is...) Meg is beszéltük, hogy szombaton megyek haza éjszakás után, haza érünk olyan 9körül és csörgök előtte, hogy mikor érünk oda. Erre hívom fél 9kor, hogy akkor egy fél óra és ott vagyunk.....

Erre olyan ordenáré hangon üvöltött bele a telefonba, hogy "ez nem így működik, hogy te szombaton ide telefonálsz, hogy fél óra és itt vagy, a szombat az nekem is szombat" (igen bazd meg?! és amikor az én munkaidőm  8-tól 12-ig szólt akkor mi a büdös picsáért csörgött este fél 10kor is a telefonom?! mért jöttek a hülye kérdések szintén telefonon vasárnaponként?! mért én voltam 2009-ben az egyetlen egy hülye aki már 2-án bement dolgozni, hogy határidőre kész legyenek a bérpapírok?! ) aztán bejelentette, hogy ő 10órára lesz csak képes összeszednie magát, majd akkor találkozzunk és hogy ne menjünk hozzá, hanem az irodába találkozunk.....huhh de hivatalosak lettünk bassza meg.....(de most már tudom, hogy mért ott..)

Kurva nagy show jött ezek után:-))))) Időbe odaértünk, alá is írtam a papírokat. Erre: " most akkor lenne egy kis beszélni valója velem, de szerinte ezt a Párocskámnak nem kéne hallania, ezért megkérdezi, hogy mondhatja e előtte. (háhá, azt hitte nem tudom, mit akart mondani....:-D milyen kis amatőr, idióta...) persze mondtam, hogy nyugodtan maradhat, hallhat mindent. :-D

Erre oda rakott elém egy pár bérpapírt az egyik embertől, és meggyanusított azzal, hogy ő nem hajlandó finanszírozni az én kufircolásaimat?! Mondom, mi van?! Nem értettem az egészből semmit...aztán nagyon gyorsan rá jöttem.....Volt egy srác aki folyamatosan próbálkozott nálam, mindig le akart fetetni, de én vhogy nem szoktam ezeket a dolgokat észre venni, mert én mindig azt hiszem, hogy csak poénkodok a fiúkkal (ezt ti is pontosan tudjátok, láttátok a múltkori blogtalin is), aztán jött a  felajánlás, én meg éreztem, hogy forró a talaj és kicsit sem poén a dolog, elég keményen lepattintottama  srácot. Erre az egészből az jött ki, hogy én szexeltem a gyerekkel és máshogy számoltam el a kanyarjait, és hogy ezzel én csaltam, és hogy én milyen egy gerinctelenen ember vagyok, mert bennem egész idáig hogy megbíztak és én milyen csúnyán hazudtam nekik...........???????????? Szerintetek mennyire akadtam ki?! Hiába próbáltam mondani neki, hogy az én becsületem többet ér annál, mint sem, hogy oda szarjak, ahonnan az ételt kapom, úgy látszik 2év alatt nem lehetett kiismerni, vagy ezzel akart bosszút állni, hogy leszámoltam, vagy ezzel akarta azt elérni, hogy ugorjak össze a párocskámmal, mert amióta csak bejelentettem a leszámolásomat, folyamatosan azt szajkózta az egész családja, hogy én ezt, hogy meg fogom szívni, mert engem a Párom nem is szeret, és hogy hagyjam ott és maradjak itt a cégnél, pasi majd jön másik...stb..... Annyira undorítóan mondta...legszívesebben pofán csaptam volna.....mondtam neki, hogy én arról nem tehetek hogy a "sebzett bika" fel van bőszítve.....na mindegy. Aztán kértem a bérpapírokat amiket állítólag félre számoltam és mondtam, hogy vállalom a felelősséget a kezem alól kiadott munkáért, és hogy hozza ide a menetleveleket és számoljuk át ketten. Érdekes módon azt mondta, hogy PONT azok a menetlevelek "eltűntek"...milyen értekes nem?! Hogy ezt nem lehet ellenőrizni...aha!!!!!! Megkaptam a fizetésemet......68000.- helyett kaptam 17000.-.........na itt szállt el az agyam, addig teljesen kultúrált tudtam maradni, mert azt jól megtanultam az élettől, hogy okos enged szamár szenved alapon nincs miért vitatkoznom. Tudom, hogy nekem van igazam, a többiek meg le vannak szarva. Aztán amikor megláttam a "fizetésem" jött a  kérdés, hogy mi a fasz ez? Mondom eddig is minden leszámolós megkapta a borítékos pénzét is én mért kapom ezt a megtisztelő figyelmet? A válasz annyi volt, hogy mert eddig nem akarta senki átverni, csak én voltam ilyen gerinctelen, ja és hogy ő mennyire megbízott bennem, meg bla, bla bla.....Akkor megint azt hittem lecsapom, de jött a támadás felőlem is. Megkérdeztem tőle, ha már ennyire személyeskedünk, hogy mért nincs itt a Férje? nekem is lenne néhány kedves szavam (na ezért kellett az irodába találkozni, hogy a férje ne tudjon arról, hogy ő hogy intézi a dolgokat) például az, hogy a biztosan érdekelné a férjét az a titkos bankszámla, amire a cégből menti ki a pénz, ha válásra kerül a sor, akkor kevesebben kelljen osztozni.....a nőnek olyan szinte állt el a szava, és csak hebegni habogni tudott, és annyit mondani, hogy ő nem érti, hogy miről beszélek és különben is hogy jövök én ahhoz, hogy itt személyeskedjek. Erre én, mondom úgy ahogy te! Mondom te kezted, akkor menjünk bele az undorító részletekbe. Annyira jó volt látni az arcát:-DDDDDDDDD

Aztán a fejemhez vágta, hogy még nem végzett az összes fiú papírjának az átnézésével és hogy még biztosan fog találni csalást. Erre annyit mondtam, hogy hívjon fel, hogy még mennyi pénzt utaljak neki vissza persze röhögve, mert annyira ideges voltam....gondolhatjátok..........

Hát így sikerült....

A szívem szakad meg már megint, hogy ekkorát csalódtam.....én mért hiszem mindig hogy az emberek jóhiszeműek.....áááá, mindegy már nem is húzom fel magamat rajta.....így most 2hónapra van 17000.-em más hülyesége miatt, YES, BOLDOG VAGYOK!!!!!!

15 komment

Életjel...és a Nyuszika

Incifinci 2010.04.05. 13:05

Örömmel értesítlek benneteket, hogy még élek:-)))))))))))

Bocsánat hogy úgy eltűntem és nem tudtam befejezni a gondolat menetemet, de Hál' Istennek sikerült elköltöznöm, igaz hogy egyik pillanatról a másikra, de már lent vagyok Jászberénybe......

Nagyon hiányoznak a mindennapi blog olvasgatások és szemezgetések, egy nap alatt sajnos nem volt időm mindenkire, de ígérem pórolom, ha már meg lesz a netünk. Előre láthatóan kb.2hét.

A meló nagyon fura, igaz hogy már csináltam ezt, vagy is ilyet, de nehéz kiiktatni a berögzült mozdulatokat amit it most másképpen kell csinálnom, és át kell még szoknom. Egyetlen egy bibi van vele, hogy majd leszakad a lábam a meló végére. A talp párnácskáim olyan szinten fájnak, hogy a busztól is úgy megyek haza mint aki beszart....Ki kell majd találnom vmit erre, vmi cipő betéttel orvosolnom kell a problémát, mert amit kaptunk ESD-s cipőt, teljesen kinyírja a lábam:-(((((( Az emberek hihetetlenül kedvesek Jászberénybe és a meló helyen is. Mindenki köszön mindenkinek, mindenki segít mindenkinek.....szóval szokatlan.

Az albink egy nagyon helyes kis garzon, tök tuti elrendezéssel, pont olyan ami megfelel most nekünk:-))))A mi kis 2 személyes családunknak:-)))))))))))))

Kicsit gyorsan pörögtek az események a múltkoriban. Leszámolás (még mindig nem kaptam meg se a leszámolási papírjaimat, se a fizetésemet...), összepakolás, búcsúzkodás, költözés, hétvégi rally...közben a blog is egy éves lett....és folyamatosan azon járt az eszem, hogy fogok itt mindent bepótolni, amiről most lemaradok:-))))))))))))))))de ígérem majd igyekszem:-)))))))))))))))

Továbbra is figyeljétek Chantit, ő ír rólam, meg az élet jeleimről, én pedig ígérem, hogy amint tudok íropk nektek......

Köszönet azoknak akik írtak nekem sms-t, nagyon jól esett, hogy gondoltatok rám:-)))))))))))))) ott a nagy messzi távolban, jól esnek a bíztató szavak és a támogatás.

Most pedig lassan megint pakolnom kell, indul visszafelé a vonatom. Mindekinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket, a lányoknak kevés locsolót:-) a fiúknak sok piros tojást:-)

Chantinak pedig innen üzenem, hogy nem felejtettem el amiről beszéltünk, csak a fizu miatt, most a könyvek is késnek:-( Majd igyekszem, ha legközelebb hazajövök és megkapom már végre a pénzem, akkor küldöm őket....

 

Mindenkinek sok puszika. Legyetek rosszakak és aki nem tud úszni ne másszon fára, mert elüti a villamos:-)))))))))))))

 

PáPá

Inci

9 komment

Összegzés

Incifinci 2010.03.24. 10:26

Sok minden kavarog mostanában a fejemben. Lassan egy éves lesz a blog, és folyamatosan eszembe jutnak az elmúlt egy év történései.

 

Emlékszem azért kezdtem blogot írni, mert nagyon sok olyan dolog kavargott bennem, amit vagy nem tudtam senkivel megbeszélni, vagy akikkel beszélgettem róluk, nem értettek meg, vagy nem érezték át, mit mért gondolok úgy ahogy. Ilyen dolgok egyike volt pl: a pasijaim exeihez való hozzáállásom. Annyi hülye exes dolgon mentem keresztül és kezdtem elbizonytalanodni saját magamban, de gondoltam majd itt több szem, többet lát alapon válaszokat találok a kérdéseimre. Azután ezek a dolgok feledésbe is merültek, hiszen annyi minden történt velem ez alatt az egy év alatt, hogy nem nagyon volt időm ezzel a témával foglalkozni.

 

Ugye csalódtam a „barátaimban”, külön költöztünk a Párommal, jöttek a nyári nyaralgatások, angol tanulás, jogsi, blogtali …stb. Mozgalmas volt ez az év….kicsit talán fárasztó is. Rengeteg gondolat maradt a fejemben, amiről nem írtam, mert bár a kész poszt szinte már a fejemben van, de nem megy az írás. Volt, hogy besokalltam, kicsit ilyenkor mindig eltűntem, mert nem tudtam leírni mit érzek, mit gondolok…

 

Amikor szárnyaltam, belekezdtem vmi újba próba képen, de már nincs erőm befejezni, nincs energiám napfényre hozni, hogy mire is voltam kíváncsi…..

 

A blog.hu-nak köszönhetően sok kedves és kevésbé kedves embert ismerhettem meg. Volt itt minden, ugyan olyan dolgok mint a valós életünkben is. Nem gondoltam egy évvel ezelőtt, hogy bárki is fogja olvasni a gondolataimat az én kis életemből. Voltak hullám hegyek és hullám völgyek is, de ezek kellettek. Írtam olyan dolgokról, amiről nem is akartam, de muszáj volt, ahhoz hogy egyben lássatok, hogy tudjátok a kommentjeim mögül nem véletlenül bújik elő az irónia, vagy nem véletlenül kommenmtelek keserűen édeset…Kellett hogy megmutassam ki vagyok én….Volt aki megszeretett, volt aki szembe szállt velem….szerettem mind a két felállást, persze, ha a szidás nem merült ki a „kurvaanyázásba” (persze átvitten). Aztán itt van az is, hogy mostanra már vannak közös „emlékeink”, akár innen a blogtérből, kommenmtekből, akár az együtt töltött blogtalin történt beszélgetések, benyomások (piától is:-D), nagy röhögések….Ezért is köszönöm, hogy megismerhettelek benneteket. Vannak kivételek (és most undorító leszek), mert vannak olyanok akik számomra öreg „rókák”. Nem új keletű frissen becsöppent tagok és őket szeretném kiemelni.

 

Ők azok akikkel annó Zalánnál öltük egymást a hülye kommentjeinkkel. Szócsaták, vicces gondolatokon való röhögések, kioktatások-majd ebből adódó „kibékülések”

 

Sassy

Kree-Krisz

Styxx

Vagyok

Jeti

Szingli

Chanti

Díva

(nem fontossági a sorrend!!!)

 

Őket tartom a mi jó „öreg” kis társaságunknak. A többiek csak úgy jöttek, vagy voltak akikhez mi mentünk. Nekem ők azok, akiket élvezetből olvasok. Tudod, azért mert csak úgy simán szimpik:

 

Bogi és Fricsek

Helen

 

 

(Folyt.köv.)

 

PáPá

Inci

 

 

25 komment

Sikerült...

Incifinci 2010.03.17. 09:33

mármint a felmondás.

A pénteki hiába telefonálgatások után, azt hittem nehezebben fog menni. Tegnap sikerült megbeszélni, amint viszem nekik a jogsis pénzt, már léphetek is.  És akkor most az van, hogy a párocskám segít (nekem, aki soha nem akartam anyagilag függni senkitől), kifizetni nekem és akkor már hétfőn nem is kell jönnöm. Most még annyi van, hogy csütörtökig bezáróan meg kell csinálnom a  bérpapírokat meg a jelenlétiket és viszlát.

Tegnap beszéltem a közvetítő csajszival is, hogy jövő hét a költözésé, hétvége a rallyé és 31én kezdhetek is. Albit holnap nézi meg a Párom. Egy szobás kis garzon, teljesen megfelel nekünkJ))))Végre együtt lehetünkJ Párom már tiszta lázban ég, hogy akkor most kezdődik csak igazán a mi kis közös életünk, és én is folyamatosan azon gondolkozom, milyen jó is lesz újra hozzá hazamenniJ

Nem tudom még, hogy lesz netem, vagy hogy sem, de megbeszéltem egy nagyon kedves bloggerinával, hogy amég nem leszek elérhető, addig ő adjon rólam életjelet. Ezúton is köszönöm Chantinak, hogy bevállalta a kérésemet, ígérem, azért nem foglak nagyon zaklatni:-DDDDDDDDD

Tehát már nem sok van hátra…..Végre költözhetek:-D

 

PáPá

Inci

11 komment

Felvételi...

Incifinci 2010.03.12. 09:34

Na szóval! Akkor az úgy volt, hogy:
 
Hétfőn kaptam egy telefonszámot ( egy munkaerő közvetítőset), hogy melóst keresnek. Hajnalban jöttem haza Kátáról, beértem melóba és fel is hívtam. A nő csak annyit mondott, hogy majd értesít. Közben az is kiderült, hogy hova keresik az embert (pedig az ilyet nem szokták nagyon kiadni, na mindegy biztosan amatőr volt a nő) egy óra múlva hívott is, hogy kedden 2kor lenne a felvételi, tudnék-e menni. Hát nem nagyon tudtam, hogy mit csináljak. Pénzem nem volt visszautazni, de a lehetőséget meg nem akartam elszalasztani. Én aki igyekszem soha nem kölcsön kérni, most megtettem….Így vissza tudtam menni még hétfőn Kátára. Párocskám nagyon örült, hogy végre vmi fénysugár az alagút végén.
 
„Haza” mentünk az állomásról, erre csörög a telefonom. Egy másik közvetítő cég, hogy kedden 10kor lenne egy időpont felvételiznem (ugyan oda, amit a másik nő is mondott), tudnék-e menni. Na mondom most mi a lófaszt csináljak. Na mindegy…Mivel egyiknek sem mondtam semmi biztosat, gyors megbeszéltük Párommal, hogy akkor melyik lenne a biztosabb, bár ezeknél a közvetítőknél ugye semmi sem biztos. Végül a 10órásít választottam, mert hát azért egy Kelly Service-még is csak egy Amcsi cég, remélhetőleg nem annyira pénzzel lelépősek, mint a kisebb közvetítők.
Persze alig aludtam egész éjjel, csak forgolódtam, agyaltam, hogy most mi lesz majd….tehát kattogtam….Hajnalban még amikor Párom kelt, na akkor tudtam volna alukálni, de aztán megoldottam, mert amikor elment, kegyetlenül visszadurmoltam, többet aludtam, mint egész éjjel.
 
 
Párom visszajött értem, hogy elvigyen a felvételire.
Nagyon gáz volt, ahogy ott kint gyülekeztünk az emberekkel. Komolyan mondom, ott mindenki fekete volt, aki nem, az meg agyilag volt tök sötét, én meg olyan kívülállónak éreztem magam. Mindenki ott bratyizotta a közvetítő csajjal (nem tudom kell-e mondanom, de ő is fekete volt, vagy legalább is capuccino), biztosan már mindenki az ezredik felvételiét nyomatta, persze, hogy volt idejük jópofizni ott egymással, mert mindenki összeismerkedett már. Mindenki arról beszélt, hogy – Huhh a múltkori felvételi, tudod, ahol találkoztunk, hát hogy az milyen volt, meg milyen szar lett, meg hogy senkit nem vettek fel.- Meg –Jajj, emlékszel arra a másik csajra, hát vele aztán mentünk egy másik céghez is, és ott is ilyen, meg olyan volt……..blablabla. Szóval gondolhatjátok, hogy be voltam rezelve, hogy itt mindenki ismer mindenkit, mindenki jóba van a közvetítővel, én meg ott állok mint egy szál fasz. Gondoltam, ha dönteni kell, akkor úgy is az ismerősöket fogják benyomni. Na mindegy gondoltam, legalább megpróbáltam. Meg hát még is csak egy kibaszott összeszerelőt keresnek, nem atomfizikust. Nem egy leányálom, de arra jó lett volna, hogy legalább legyen vmi.
 
Dolgoztam már gyártásban, nekem nagyon tetszett, főleg, hogy olyan dologgal dolgozhattam, amit tanultam és ismertem a folyamatok hátterét, tudtam mi miért történik. Na jó, nem ültem soha szalag mellett, mert azért annál kicsit agyat igénylőbb melót csináltam, de hát a gyártás, az gyártás. Ennek a cégnek is van olyan része, ahol azzal foglalkoznak, amivel én régen az előző cégeimnél, de sajnos most nem oda keresték az embereket (persze mért is?!). Gondoltuk Párommal, nem baj. Csak vegyenek fel, aztán majd át jutok vhogy a másik részlegre, csak kerüljek be, ez volt a lényeg. A környezet tipikus vágott szemű sémára kialakított, nem volt nagy meglepetés a tisztaság, a köpeny (amit én mindig csak zubbonynak hívtam:D), és ahogy az emberek jöttek mentek. Olyan volt, mintha csak visszatértem volna az előző munkahelyemre. Leültettek minket egy kis ebédlőbe, ott vártuk a cég HR képviselőit.
 
Nem akartam senkihez szólni, én nem akartam bratyizni, csak sasoltam a népeket, meg füleltem, hogy itt mit és hogy szokás, mert itt ugye mindenki nagyon tud már mindent……(lehet még is atomfizikusok?!)
 
Aztán bejött egy faszi (olyan 30-35körüli) meg egy kis nyámnyila csajszi, aki basszus egy kurva szót nem szólt. A faszi felvázolta a dolgokat, hogy milyen munkarendbe kéne dolgozni, mit kéne csinálni blabla. Nagyon fess volt az ember, jó kiállású, határozott, nagyon szimpi lett nekem. Amikor elmondta a mondókáját, mondta, hogy most külön leülnek a csajjal két asztalhoz, és egy menjen hozzá beszélgetni, egy meg a csajhoz. Ejj mondom én biza nem megyek a csajhoz, mert ha neki állok magyarázni itt a dolgokat az tuti nem fog belőle érteni semmit, aztán nem ám azért húz le, mert nem is ért hozzá. Na gondoltam, ki kéne vhogy bulizni, hogy a faszihoz kerüljek. Úgy is lett. Amikor felállt a srác aki nála volt, már pattantam is, és mint ahogy régen volt az a szék foglalós játék, úgy stipi-stopiztam le a széket a faszi előtt:-D
 
Innen a következő zajlott:
 
Én: Jó napot! X. Mónika vagyok.
F: Szia! Én ismerlek téged…
Én: Tényleg?! (kurva jó az arcmemóriám, hihetetlennek tűnt, hogy mi már találkoztunk volna)
F: Dolgoztál már itt?
Én: Nem…..(még mindig értetlenül néztem)
F: Ja, meg van. Pont a héten akartalak hívni, mert bent van nálam az önéletrajzod, hogy lenne számodra egy helyem. Te vagy az aki csopi voltál xy cégnél, nem?!
Én: igen (még érthetetlenebbül néztem, közben meg dagadt a májam, hogy basszus, hogy tudja….)
F: Másról lenne szó, mint most. Jobb pénz, fixebb meló…stb (és igazából elmondta, hogy olyan helyre keresnek embert, amilyen részen én is dolgoztam régen, és hogy ugyan azt kéne csinálnom)
 
 
Aztán jól elrötyögtünk, meg hogy náluk, milyen ritka az olyan, aki az ország másik feléről jön és teljesen képben van azokkal a dolgokkal, amik ott mennek. Meg is állapodtunk, hogy akkor felírja a papíromra, hogy én máshova megyek és hogy akkor majd hív az összekötő csajszi, és vele megbeszéljük a részleteket. Ohh, úgy örült a kis bucim:-DDDDDDDD
Én nem tudom, biztosan beszélgettünk vagy 10 percet. Amikor vissza ültem a helyemre, már küldtem is az smst párocskámnak, hogy már keresik is nekem a helyet az SMT-n:-DDDDD Egyikünk sem hitte volna, hogy így fog menni. Na, aztán úgy volt, hogy még lesz gyakorlat része is. Vmi kis csavarokat kellett volna lyukakba illeszteni (:-D) Erre beszól nekem egy cigó nő, hogy:- Hát neked ez biztos nem fog menni ekkora körmökkel! és ott röhögött……Hát gondoltam magamban, „Bazd meg, engem már akkor felvettek, amikor bemutatkoztam, te meg még mindig itt rágod a KÖRMÖDET”. De inkább csak annyit mondtam mosolyogva: -Hát lehet, akkor így jártam:-D (bazd az anyád, te rosszindulatú, köcsög)
 
 
Hamar vége lett, az elbeszélgetéseknek. Másokkal 1-2perceket beszélgettek, vagy még annyit se. Pasi felállt, oda jött mellém és mondta, hogy akkor köszöni, mindenkinek és, hogy majd a közvetítő értesít mindenkit. Közvetítő csaj, meg kérdezte, hogy mi van, nem is lesz gyakorlati rész?!( Közben meg a faszi tőlem kérdezte, hogy ráérek-e még, egy kicsit beszélgetni. Mondom persze.)Pasi nemet int a fejével és annyit mond a csajnak, hogy legyen szíves kikísérni az embereket, de hogy én még maradok, mert szeretne velem beszélni. (na itt ránéztem a cigó nőcire és keményen belevigyorogtam a képébe, hogy bassza meg:-D)
 
 
Faszi intett, hogy menjek vele, lemegyünk a termelésbe. Közben meg beszélgettünk, hogy itt hogy mennek a dolgok, de nem nagyon mondott újat. Nem hiába a vágott szemű, az vágott szemű:-D(mármint nem a pasi, hanem a cég) Jajj már ahogy beléptünk soroltam a gépeket, ez mit csinál, annak mi a dolga ……blabla. Élvezte az örömöt az arcomon, de HRes lévén nem nagyon tudta hova tenni a lelkesedésemet, ezért inkább leültetett az ebédlőbe és kérte, hogy várjak, nemsokára jön. Azt hittem el megy vmi csopiért, vagy max műszak vezetőért. Erre amikor visszajött, bemutatta nekem a termelés vezetőt, akinek nem nagyon tudtam a nevére figyelni, mert annyira leblokkoltam a termelésvezető hallatán, hogy azt hittem összesek.
 
 
Ő is egy nagyon kellemes figura volt. Fiatal, értelmes, temperamentumos srác-faszi, mit tudom én, fiatal volt, ő is olyan 30környéki. Kapásból mondta, hogy akkor menjünk, nézzük meg a sorokat. Közben pedig kérdezgette, hogy honnan jövök, mit csináltam, és ahogy mondtam, hogy hol dolgoztam, rögtön mondta, hogy ilyen-olyan gépekkel dolgoztam (ejj, hát ezt meg honnan tudod?!- ismét leszakadt az állam). Elmondtam, hány évet dolgoztam ezeknél a cégeknél, és nem is kellett neki több, ő is elkezdett mosolyogni, és annyit mondott:- Tudom, hogy csak holnap értesítenek ki, de nem hiszem, hogy nagy titkot árulok el, ha azt mondom, hogy fel vagy véve. Ez én is elmondhatom neked:-D
Örültem mint majom a farkának, én kis hülye:-D Ettől voltam annyira berezelve:-D
 
 
Huhh ez most egy kicsit sok lett, a többit majd később……van mit olvasnotok…
 
Szép hétvégét!
 
PáPá
Inci

13 komment

Leleplezés...

Incifinci 2010.03.11. 12:25

Költöznék....Van meló, nagyon jó meló....Imádnám, imádom....

Leszámolás, költözés, új meló, beilleszkedés, együtt élés.....

 

Ez előtt állok...

 

PáPá

Inci

20 komment

Meglepetés...

Incifinci 2010.03.10. 10:10

Na, szóval arról van szó, hogy tegnap nem véletlenül voltam távol. Majd ha minden tisztázódik holnap meg is írom, hogy mi az én nagy hírem....csak gondoltam szólok, hogy addig is agyaljatok egy kicsit:-DDDDDDDDDD

 

PáPá

Inci

17 komment

Nőnap....

Incifinci 2010.03.08. 10:41

Minden kedves csajszinak kívánok Boldog Nőnapot itt a blog.hu-n

 

 

 

(azért sárga, mert ez a kedvencem...:-D)

 

 

 

 

 

 

Millió Puszi

 

PáPá

Inci

8 komment

LuPus

Incifinci 2010.03.04. 11:47

Jelentem, be van havazva!

 

 

 

 

Mindenkinek nagy ölelést küld!!!  :-DDDDDDD

 

 

 

 

 

 

(mert nem vagyok olyan aki kisajátítja:-DDDDD)

 

PáPá

Inci

3 komment

Mert vannak fontos dolgok.....

Incifinci 2010.03.03. 00:28

Most olyanokra gondolok, amiket a mindennapok elfeledtetnek velünk.

 

 Tudod, hogy fontos a párod, aki melletted van, de vhogy még sem tudjuk kimutatni, mert mindig bennünk vannak a hülye játszmák. Ha Ő ezt csinálta, és nekem fáj, akkor majd én is megmutatom, alapon működnek a kapcsolataink. Megmérgezzük a szépet, mert telhetetlenek vagyunk. Mindig csak többet és jobbat akarunk, már akkor is amikor, amúgy is minden rendben van.

 

 

Vajon mért nem elégszünk meg azzal, amink van?! Mért vonunk kétségbe szerelmeket? Mért kérdőjelezünk meg barátságokat?

 

Mért irigykedem az üresfejű diszkó macákra, amikor szegények üres fejjel kénytelenek élni. Okosabb vagyok, talpra esettebb vagyok…még is hol tartok?! Mért érzem magam nullának hozzájuk képest, amikor sztem sokkal több van bennem, mint bennük? Mért akarok még is olyan lenni? Mert hiú vagyok, meg mert önző és nem utolsó sorban telhetetlen…ezzel baszunk el mindent…….

 

Párjaink nem győzik azt lesni, vajon mikor mit rontanak, mikor mit nem mondanak, vagy éppen rosszkor teszik azt? Ha nem is rettegésben, de félszben tartjuk őket, és mi még csak észre sem vesszük, mit teszünk velük, hiszen folyamatosan csak azt szajkózzuk—Mert te ezt-meg azt nem vagy képes értem…..

 

Hol marad a feltétel nélküli szeretet? Hova tűnik? Vagy az idő velejárója, hogy követelőzők leszünk? (ezt nevezik „elsárkányosodásnak”)

 

 

 

 

 

Sokszor elfelejtem, mennyi szép dolog van köztünk és ilyenkor olyan mintha vmi köd vonulna le előttem.

 Elfelejtem:

-         Mennyire szeretek jó éjt puszival lefeküdni, és hogy amikor külön vagyunk, ez mennyire nagyon hiányzik.

-         Hogy milyen jókat tudunk beszélgetni, akár egy véleményen vagyunk, akár nem

-         Milyen sok apróság jut eszébe, olyan dolgokkal kapcsolatban, amik engem boldoggá tesznek

-         Hogy annyiszor mondta már, Szeretlek, te kis Dinka…..

 

Pedig annyi mindent kéne megköszönnöm az helyett, hogy mindig kételkedek. Bár rá kell jönnöm, hogy igazából soha nem benne kételkedem, mind inkább magamban. Soha nem merem elhinni, hogy  Szeretve vagyok……világ életemben egyedül voltam a magam kis világába, a kis gondjaimmal, és hihetetlennek tűnik ez az egész és mindig csak attól félek, hogy el fog múlni…és nem akarom, hogy fájjon…Mert SZERETEM!!!!!!

Mellette olyan vagyok, mint egy őrült szerelmes….aki a világba kiabálna, akit nem érdekel mennyien nézik hülyének…..

 

Annyi mindenben változtam. Voltak elveim, amihez konokul ragaszkodtam. De elgondolkoztam…….A megcsalás, egészen eddig a kapcsolatomig, megbocsáthatatlan bűnnek tűnt…..Aztán jött Ő, beleszerettem.....és elgondolkoztam, mi lenne ha kiderülne…..Most már nem biztos, hogy abban a szent minutumban kiadnám az útját….meghallgatnám…Mért tette, és mit szeretne ezek után…..Most már azt mondom vannak megbocsátható dolgok…..

Vagy mint az, hogy én soha nem voltam az a férjez menős típus. Mindig azt mondtam, majd lesz. ahogy lesz. Aztán jött egy pillanat, amikor elkezdtem játszadozni a gondolattal, mi lenne ha……És most már ott tartok, hogy alig várom azt a pillanatot, hogy mikor szeretne eljegyezni…

 

 

Mért van az, ha nekünk nőknek, szar napja van, akkor elfeleltjük a máskor számunkra fontos dolgokat?!

 

(nyugi, nem vagyok megzuhanva, csak most ezen gondolkoztam)

 

PáPá

Inci

 

14 komment

Napocskás szép reggel:-))))))

Incifinci 2010.03.02. 08:40

Igen! Itt ilyen szép idő van, és ettől mégjobb kedvem van:-)))))))) A másik ami mosolygásra késztet, az az hogy Chanti illatom van:-))))))) Ugyan is ma felvettem az egyik pólót amit tőle kaptam, és most Ő illatom van:-)))))))) Szegénykém, a gyerek lehet meggyógyult, most meg ő esett neki az ágynak, csak reménykedni tudok, hogy nem egyedül:-P Akkor biztosan hamarabb meggyógyulna, ha jól meg izzasztaná vki:-))))))

 

Banyek, nagyon  durva volt a tegnapi nap. A nem létező tököm is leszállt annyi volt a melóm...., de ezt láttátok is....Ugye én 4órában dolgozok, 8-tól 12-ig. Na már most tegnap, fél 6-tól 4-ig nyomattam, de ügyesen kész lettem mindennel. Persze azért nem volt könnyű, mert még arra is oda kellett figyelnem, hogy mi zajlik Helennél. Nem szeretem amikor lemaradok vmiről, mert akkor nagyon nehéz behozni az olvasást:-)))))

 

Ma már újult erővel (ja és persze, kocsival) jöttem melóba:-))))) Tegnap du. amikor haza mentem, mondom, ha még most hétvégén sem csinált semmit Fater az autóval, akkor legalább az akksit kiszedem belőle, hogy annyival is előrébb legyek a mutatvánnyal. Töltőt legalább már hozott haza, így úgy gondoltam, ráteszem és akkor  észreveszi, mennyire elszánt vagyok, és nem bírok megülni a seggemen. Aztán volt ideje (kész csoda), tehát kiszedte nekem és fel is raktuk tölteni. Először meg sem mukkant, zéró töltés volt benne, de nem kellett sok idő, csak-csak elindult. Remélem jó lesz, és akkor legalább már el lehet indítani. Aztán most már tényleg nem fog érdekelni, kerítek vkit aki majd megcsinálja.....jajj, csak tartanánk már ott....Addig meg marad a Ford. Jajj, ma ahogy jöttem melóba, jött velem szembe egyik munkatársam. Faszán villantottam neki, meg intettem.....(:-D) Az ipse, meg csak nézett mint a lukinyúl, hogy autóba lát:-DDDD Olyan jót röhögtem a meglepődésén:-DDDDDD Az szokott még a vicces lenni, hogy ugye sokan ismerik Fatert meg az autót is, és állandóan villognak (neki) én meg nem győzök vigyorogni, hogy -Haha, én nem ő vagyok:-DDDDDD

Dinka vagyok mi?:-)))) ( a kérdés ismét csak költői volt:-D)

 

Na PáPá, mindenkinek szép napot:-D

Inci

 

13 komment

Hózárás

Incifinci 2010.03.01. 06:09

Meló van ezerrel...ma csak elvétve leszek felfedezhető....:-((((((((( Hulla vagyok....de será-fitty....

Kicsit sok a malóm:

 Kevés melót mindenkinek és gyönyörű napsütést:-DDDDDDD

 

PáPá

Inci

14 komment

Köd

Incifinci 2010.02.25. 08:25

Azt vágjátok, hogy ez micsoda egy kihívás volt ma nekem reggel......... Amúgy is elég mókásan indult a reggel. Nem akart beindulni a járgány......Fatert még sem hívhatom fel, hogy a szuper nagymenő lánya nem tudja beindítani az autót, úgy hogy ahogy régen láttam a Nagy Öregektől, még is megoldottam a  dolgokat, ki ha én nem alapon:-)))))))

Egy cigi erejéig járattam az autót. Közben letörölgettem a tükröket, meg az ablakokat, mert csupa pára volt(bárt mint  később rájöttem teljesen mindegy volt, így sem láttam semmit:-P)

Ma már nagyon nagy voltam....már a rádiót is bekapcsoltam:-))))Styxx bazd meg, amikor elindultam te jutottál eszembe....mi ment a zenedobozban?! Bob Marly...na mondom ez kész. Nem látok semmit  ki a fejemből, itt vigyorgok a kocsiban, mint egy eszelős közbe meg ahogy jó füveshez illik, szóla  Nagy Testvér a rádióból.....ettől persze mégjobban röhögtem, mert már meg is fogalmazódott ez a poszt a fejemben:-)))))

Na, de elindultam...és már az utcánk végi kereszteződésbe összetalálkoztam a rettegettel....

 A látási viszonyaim egyenlőek voltak a nullával.......

Van egy kereszteződés itt nálunk, ahol kanyarodik a főút, és van 2mellék út, na én a mellékről érkezem, amúgy is baromi beláthatatlan és bazi sok autó jön-megy, kijutás csak nagyon szerencsés esetben....na most szerintetek?!.....Úgy kirongyoltam vmi ipse elé, hogy csak na....Még szólt Bobi, én meg csak CSAPATTAM neki:-))))))))))) Egész végig azon imátkoztam, csak most ne kezdjenek el ugra- bugrálni a gyalogosok, mert tuti, hogy most kegyetlenül át megyeke a nyakukon....., de sztem megérezték a veszély közelettét, és mindenki ügyesen kivárrta a sorát a zebrán ( legalább is, nem éreztem, hogy bárkin is átmentem volna?!:-)

A mai parkolásom talán egy fokkal jobban ment, mint a tegnapi, de será-fitty:-))))))

Köd felszállós szép napot mindenkinek:-)))))

 

PáPá

Inci

 

 

 

 

 

 

11 komment

Reszkess Tb!!!!!!

Incifinci 2010.02.24. 09:03

Hát az a szitu, hogy KOCSIVAL jöttem ma melóba:-DDDDDD Nagyon durva! Ez figyu:

 

Persze ez nem a mi autónk, csak gondoltam illusztrálom, a dolog súlyossága miatt:-DDDDD Meg persze a veszélyessége miatt:-DDDDD

 

 

 

 

Szóval, Én, 1 hetes és 1napos jogsival,1 ekkora autóval....Már maga az közveszélyes, hogy nekem jogsit adtak, nem hogy még egy ekkora autót vezessek:-DDDDD Szóval reszkess Tatabánya:-DDDD

A parkolás elég vicces volt, még szerencse, hogy itt a malóhelyemen, akkora placc van a parkolónak, hogy sokszor a kamionok is itt dekkonak, meg a buszok, de azért én meg tudtam oldani, hogy majdnem ne férjek el:-DDDDD Hogy hogy?! Hát mert én ilyen ügyes vagyok:-PPP Nem ám... Nem volt olyan gáz. Megvártam még mindenki elgurul a környékemről és akkor ügyifogyiskodtam:-D

Úgy csapattam idáig a otthonról, hogy én magam sem hittem...csak jöttem mint a nagyok....Közben meg egyedül vihogtam, magamban..magamon...Milyen kis hülye vagyok, mi?! De nagyon jó fej voltam...Kiengedtem egy buszt is szépen ahogy kell, villogtam is neki meg minden, persze az már egy másik dolog, hogy baszta megköszönni, de le se szartam...csak vigyorogtam és örültem a kis bucimnak:-)))))

Hülye vagyok mi?!  (a kérdés költöi, nem kell rá válaszolni:-P)

 

PáPá

Inci

 

 

14 komment

Süt a napocska:-D

Incifinci 2010.02.23. 11:30

Nem tudom kell-e mondanom, de Fater a decemberi előzetes szólásomra sem csinálta még mindig meg az autót, pedig akár hogy is számolom, ez már vagy 2hónapja volt.

Múlt héten megint elkezdtem macerálni erre csak annyi volt a válasza, hogy vigyem el a teherautóját, ami "B"re van vizsgáztatva. Hát mondom köszi, jó fej vagy...., nem mertem bevállalni.

 

Aztán, amikor ma felkeltem, sütött a napocska, kipihentem magam, nyugodt vagyok, mert már itthon van a Párocskám, nincs gyomorideg, gondoltam, akkor na...itt az ideje, hogy belevágjunk a közepébe.....(na jó, meg nem volt pénzem buszjegyre...)reggel fel is hívtam a Fatert, hogy akkor vinném az autóját....háhá:-D falakba ütköztem...milyen meglepő:-) Hát, hogy azt nem úgy kell ám elindítani...meg az nagy autó neked....el kell előtte mennünk együtt kipróbálni...blablabla. Úgy elkapott a röhögés.....nesze neked bevállalósság:-DDDDD még melóba is behozott, csak hogy ne kelljen odaadnia az autót:-)))))

Azóta olyan vicces kedvemben vagyok:-D Remélem semmi nem rontja el ezt a szép napos napot:-)

 

PáPá

Inci

14 komment

Mert így értitek miről beszélek...

Incifinci 2010.02.22. 09:21

4:3

és nem kell ragoznom:-DDDDDDDD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PáPá

Inci

32 komment

Zalán dolgozat elemzése Styxx módra

Incifinci 2010.02.17. 09:49

 

A ZALÁN-KISÉRLET 2.0
A FAGYI VISSZANYAL, AVAGY A KISÉRLETI PATKÁNYOK VÁLTOZATA
 
„Nehogy a fika egye meg az óvodást”
Ezredfordulós urbánus folklor
I.
 
Az identitás nyelvi megkonstruálása a „Zűrös hétköznapok, csajok, pia, szex” című blog kapcsán c. tanulmányt (a továbbiakban: Zalán-tanulmány) hatan készítették. A tanulmányírók kb. 66,6% -a nő, míg a fennmaradó kb. 33,3% férfi.
Íme, az egyik magyar nyelvterületen népszerű internetes közösségi portálon, az iwiw.hu-n, mit tartottak fontosnak a T. Tanulmányírók magukról nyilvánosságra hozni:
 
Nick neve:  Sütke
A mellékelten csatolt kép -ami egyben az oldallapjára látogatót fogadó nyitóképe- egy fiatal barátnőjével meglehetősen intim távolságban történő összebújását látjuk. Evidens a feminim gender jelleg kihangsúlyozása, illetve egy pajkos kikacsintás a saját neme felé nyitottság jegyében.
 
 
 
 
 
A következő képnek az : „Így vett le a lábamról” címet adta.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A meglehetősen erotikus tartalmú kép az első fotótól eltérően egy férfivel, hagyományos alárendelt pozitúrában ábrázolja. Bizonyára a heteroszexuális beállítottságának a dominanciájára utal a hivatkozott fotó adatlapon szerepeltetése.
 
 
 
 
 
 
 
2. hölgy

 
 
Az enyhén erotikus töltetű, a klasszikus portré beállítás szabályainak megfelelő, fekete-fehér kép puritán címe, egyszerűen: „Kép”
 
 
 
 
„Nagypapa kockás ingjeiben” címet adta a fentebb csatolt fotográfiának. Egy rövid hajú, magabiztosnak tűnő, fiatal férfivel mosolyognak egymásra. Mindketten sötét napszemüveget viselnek. A „lélek tükre”, vagyis a köznyelvben megszokott megfogalmazást használva, a tekintetük a külső szemlélő előtt rejtett. Nyilvánvaló a titkos testi kapcsolat iránti vágy. Vajon beteljesült-e? Kajcsi a befogadóra bízta a végkifejlet megtippelését.
 
 
Nick neve: Vikusz22
 
 
 
„Az élet csak egy játék, de a horgászat komoly dolog :)” hirdeti a képaláírás. A fotón bizonyára egyik szereplő sem Viki, avagy Vikusz. Egy hiányos öltözetű fiatal férfit és egy halat ábrázol a fotográfia. Az üzenete kettős: „Ez bizony nem méreten aluli!”; illetve: „Két dolognak van halszaga, a másik a hal.”
 
 
 
 
És íme még egy fotó, amit Vikusz kihelyezett az adatlapjára:

 
Ennek a fotográfiának a „Vőfélyné” képaláírást adta. Különös tekintettel arra, hogy ez a kép az adatlapjának a nyitóképe, arra utal, hogy a hagyományos férfi szerepek betöltésére is képes és hajlandó.
 
 
 
 
 
  3.Hölgy
Sajnos a gyakori név a jelen projektfinanszírozás mértéke mellett nem tette lehetővé az eredményes kutatást.
 
 Nick neve: KrTamás


 
A kép címe: „A szakdogám” – íme a FÉRFI!
 (itt lehetünk mi is vhol...a szerk.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   2.Fiú

 
 
„Dunántúli paraszt” címet adta az őt ábrázoló fényképnek a Hendrix, avagy Weisz becenévre hallgató tanulmány társzerző. A népies, betyáros, karikásostor-csattogtató motívum beemelése talán még a Woody Allan-es, entellektüell sharmmal operáló „Szakdogás”   Kruslicz Tamás –Toma férfi karakterhez való idomulását is felülmúlja.
 
 
 
 
 
 
 
II.
Ugye mennyi megalapozatlan butaságot hordtam össze? Szerintem ti is. A gombhoz kerestétek a kabátot. Nem kicsit, nagyon. Elmondom, hogy személy szerint nekem mi volt a legizgalmasabb a Zalán blogban. Természetesen amellett, hogy mint a legtöbb hozzám hasonló „nemnormális”:-) kommentelő, elhülyéskedtem a kommentekben. Számomra elég korán nyilvánvalóvá vált, hogy ez egy kamu énblogg. Izgatott, hogy ki, vagy kik és miért írják. Elsősorban irodalmi kísérletezőnek tartottam „Zalánt”. Majd egyre inkább arra gondoltam, esetleg azt méri a blog üzemeltetője/üzemeltetői, vajon a blog látogatottságát mennyire befolyásolja, ha az olvasók a megszokott tartalomtól eltérő és a „hangadó”, mondhatni „opinion leader” kommentelők által többnyire csökkenő színvonalú posztokat helyeznek ki.
Íme ez gyűjtemény a kommentjeimből. Fordított kronológiai sorrendben:
Styxx 2010.02.05 10:24:03
@shana:
Így tesztelnek minket.

Elvittek minket Carmina Burana koncertre, majd mérik, hogy vajon Bódi Gusztival vagy Kozsóval tudják-e a továbbiakban fenntartani a látogatottságot.

Brit tudósok az évtized legjelentősebb webkettes kisérletét folytatják és minket ért az a megtisztelő feladat, hogy kísérleti fehér patkányok lehetünk benne.
 
Styxx 2010.02.03 12:35:52
@Imiface:.

Én viszont most már főképp azért olvasom, hátha fény derül a "real Zalán sztorira" Ki, kik írták, mi motiválta őket.

Ha tényleg pihentagyú kiscsávók, akkor összedobhatnánk nekik pár liter konyakkólára valót, ha coming outolnak:-)
 
Styxx 2010.01.28 18:18:26
@Csulánó:
Mindannyian baszogatunk téged, viszont minden "hard core" zalánistának bassza a csőrét, amit tudsz. Nyiss egy egyetlen posztos blogot és írj meg "Mindent az igazi Zalánról" nem kevés látogatód lesz, az tuti.

Lehet, hogy Zalán valójában egy lúzer kis pöcs (a szex leírásainak egy része tényleg elég béna, pl aki 2009-ben okleveles baszógép, annak az anál nem kéne valami brand new dolgot jelentsen) de mégis van egy különleges tehetsége.

Lehet, hogy olyan, mint az a 9-10 éves kisfiú az USA-ban, aki 5 dollárért árulta a bolhapiacon a párkapcsolati tanácsadó füzetét, amit aztán kiadtak és bomba siker lett.

És az se kizárt, hogy tényleg csak jókor kezdett egy ilyen rövid bejegyzéses, pár szereplős blogot írni, a sikere pusztán vakszerencse, de ennek szerintem kisebb a valószínűsége.
 
Styxx 2009.12.17 11:22:58
"Azért ha a tavalyi marad el, szegényebb lennék most annyival, amennyit ez a blog ér."

Vesd össze:

"Egy kolléganőm szerint segíthet a naplóírás, hogy a józanabb pillanataimban rájöjjek, mekkora barom vagyok, és változtassak az életemen. Sajnos az év végi céges buliban, amikor kibékültünk, és ismét beszéltünk, megígértem neki az újévre, szóval tessék!"

Nos, kedves Hirmondo Helen és a többi szkeptikus. Zalánban továbbra is csak az iszákos, kétbites agyú szexista bunkót látjátok és nem a minimál blog formai nagymesterét?
 
Styxx 2009.12.12 11:29:45
@Hirmondo Helen:
Nagyon elkafkásodtál ott a cseheknél, baszod:-). Több van a Zalánban, mint gondolnád. A tömörítés és az elhallgatás nagymestere, ami ritka bloggeri erény. Ő a blog Örkénye, te meg dugd fel a Kunderád magadnak:-)
 
Styxx 2009.11.05 09:26:02
@BigGeorge:
?
Ezt hogy érted?
1/ Kamu a blog, de jól megcsinált
2/ Én vagyok Zalán?
3/ Egyéb
Nem én vagyok Zalán, részemről 1-es a helyes válasz.
 
 
Styxx 2009.10.30 10:53:02
@ótvarkéjenc:
Valami matematikus olvasó felvázolhatná a görbéjét, hogy milyen ciklikussággal merül fel a kommentek között a kamu - nem kamu vita.
Megsúgom: a hardcore olvasók több mint 90%-a szerint kamu, mégis élvezzük. Hülyék vagyunk? Lehet.
Ja, és Kenny se hal meg igazából a South Park szinte minden egyes részében, mert csak úgy rajzolják.
 
Styxx 2009.09.30 16:51:29
@aJeti: Nem benyalni akartam a blog gazdának, ha erre gondoltál, hanem egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy véletlenül ilyen fasza ez a blog, vagy egy profi tollforgató alkotása.
Nyilván egy Walesi bárdokat véletlenül nem lehet megírni, de egy ilyen blogot akár lehet.
 
Styxx 2009.09.30 17:45:26
@aJeti:
:-) ja, úgy jártam, mint a fürdős kurva. Nem dugni mentem, de ha már leengedték a vizet:-)

Jártam már én is úgy bloggal és ezért olyan megfoghatatlan műfaj a blog.

A kommentelők gyakran egymást lovalják a hypolásba.


Mint mondják, a fényképezés az egyetlen olyan művészeti ág, amiben egy teljesen amatőr is készíthet véletlenül remekművet. Lehet, hogy a blog is picit ilyen?
 
Styxx 2009.09.23 15:57:42
@SassyGurl:
az élvezeti értékét tekintve tökmindegy, engem csak az érdekel, hogy ha valaki fikcióban ilyen jól tolja az vajon mást is ilyen jól meg tud-e írni és szerkeszteni, vagy "csak" (idézőjelben, mielőtt megköveztek:-)) b.zalan.blog.hu-ra terjed a tehetsége.
 
 Elnézést, ha fárasztó volt. Alapestben egy tanulmány is gyakran fárasztó és száraz. Jó esetben pedig az se baj, ha neaddjisten tárgyilagos is.  Szerintem eléggé meggyőző, hogy engem nem  „a Zalán által megteremtett szexista férfikép” [Zalán tanulmány 5. old; kb. középen] és az ahhoz való férfias, avagy éppen inkább feminim viszonyulásom motivált,   mint ahogyan a T. Tanulmányírók írták.
Vagyok, aki vagyokról ezt emelték ki a T. Tanulmányírók:
„ Már a választott nickname is provokáló jellegű, tehát már itt igyekszik belehelyezkedni a Zalán által megkreált férfiideálba. Emellett pedig kommentjeiben a férfias nyelvhasználatra utaló elemeket dominálnak. Egyik esetben egy érzelmileg telitett témára vulgáris és obszcén hozzászólással válaszol” [Zalán tanulmány 8. old; 1. bekezdés]
Nos, Vagyok aki vagyokkal egyszer személyesen is találkoztam. Emellett saját blogot ír, illetve más blogban gyakran vendéposztolt, még több blogban rendszeresen kommentel. A blogbejegyzéseiből és az egyéb kommentjeiből is sok minden megtudható róla. Egy érzelemgazdag, felsőfokú végzettségű, a szakmájában régóta dolgozó, felelős családanya. A Zalán blogba többnyire egy pici „szabadszájaskodó lazításra” kukkantott be, mint a legtöbb törzskommentelő. Gondolom én. Ha már mindenáron be kellene valamilyen csoportba sorolnom, akkor azt mondanám, hogy ő egy olyan típus, akiről inkább, „női mozit” forgatnának. Egy árnyalt karaktert, mondjuk régebben Meryl Streep, vagy manapság Sandra Bullock főszereplésével, de semmiféleképp sem egy, a férfiideálnak megfelelni akaró, kizárólag leigázásra váró nőt.
Hadd ne menjek be a többi törzskommentelővel kapcsolatos melléfogásba, ami könnyen korrigálhatóvá vált volna, ha beleolvasnak a T. Tanulmányírók a blogjaikba, egyéb kommentjeikbe. Talán hasznosabb lett volna a két oldalon fellistázott szakirodalomnál.
A Zalán törzskommentelői közösségből ugyanis összeállt egy kis(bloggeri), mondhatni baráti társaság. Meglehetősen heterogén. Különböző korú nőkből és férfiakból. Elég szabadszájú csapat, de még véletlenül sem egy swingerklub. Mint fentebb írtam, baráti társaság, ami nem férfi-női, hanem némi pátosszal élve „egyetemes emberi” tengelyen szerveződött.
Jómagam is részese vagyok, és ha netán valamelyik másik zalan.blog.hu-ról megismert taggal összefutnék, akkor nem az lenne az első gondolatom, hogy „na most kifikázzuk a nőket, avagy éppen a férfiakat” vagy közösen áldozunk a szabad szerelem oltárán (hmm, pedig lenne pár tippem:-)) hanem, hogy lazán csevegünk egy nagyot.
Ezt a Zalánt, mint a követésre csábító macsó férfi modellt viszont valaki nagyon megszívta. Annyira T. Tanulmányírók, hogy majdnem ráment a házassága. (Többek között) Ádám néven ismert kommentelő társunkról beszélek. Őt nagyon elragadta az a „blogomban Brad Pitt vagyok” életérzés. És ha nincs a Zalán blog, akkor lehet, hogy nem jut el idáig. Ezzel nem Ádám saját felelősségét akarom csökkenteni, de az vesse rá az első követ, akivel még nem fordult elő, hogy másnak, többnek képzelte magát, mint aki. Ráadásul eszkalálódott a helyzet. Valaki Ádám törölt blogját újraizzította.
Most abba ne menjünk bele, hogy vajon mennyire minősül emberkísérletnek a Zalán-kísérlet, és ha igen, akkor ahhoz a résztvevők előzetes és kifejezett hozzájárulása szükségeltetik, amit nyilvánvalóan nem szereztetek meg, de talán a fair-play annyit megkívánna, hogy akkor így utólag, viszonylag tisztességesen beszámoljatok a „kísérleti patkány” kommentelőknek és főképp, hogy Ádámmal próbáljátok valahogyan felvenni a kapcsolatot, valahogy így: „Bocs, talán mi is elszúrtuk. Tudunk segíteni?”
Félreértés ne essék, távolról sem vagyok szent ember. Kutyultam már össze dolgokat offline és online is. De utólag azért többnyire bántott a dolog és nem lapítottam, mint szar a pincében.
Szóval próbáljatok némi szánom-bánomat tanúsítani és gyertek el egy pofa békesörre a következő blogtalira, T. Tanulmányírók, de üsse kavics, ha ragaszkodtok a konyak-kólához, akár azt is ihattok:-)
 
Üdv:
Styxx
az egyik kísérleti patkány a sok közül, akinek pls. nézzétek meg még egyszer a röntgen képét, talán valamit félrediagnosztizáltatok.

 

 

 

(Styxx téged nem cenzúrázlak, mert mindenki tudja, hogy egy patkány vagy:-DDDDDD....a szerk.)

64 komment

Őrültek a Fecskében

Incifinci 2010.02.16. 09:38

Mármint ami a blogosokat illeti. Azért ugye nagyjából tudtuk, hogy mire számítsunk, mert hát ugye a blogtársadalom egyedei mind egytől-egyig nem normálisak.

Elég kalamajkásan alakult a feljutásom Pestre, mert a MÁV még mindig nem tud mit tenni télen a hóval, tehát az 50perces vonat késés miatt volt időm iszogatni a restiben és már akkor tudtam, hogy megfogom kapni a magamét a fiúktól….de ez most mindegy….

Nem szoktam késni sehonnan, egyszerűen nem szeretek és nem is szokásom, de most sajnos megvárattam Enchantéet, aki az első érkező volt. A helyre úgy libbentem be, mintha csak a törzshelyemen járnék. Gyors lezuppantam a Enchantée mellé és rögtön bele a közepébe módon álltunk neki a beszélgetésnek. Aki ott volt úgy is tudja aki meg, annak most kell elmondanom, hogy Chantéetól kaptam egy nagyon kedves ajádékot. Gondolom senki nem fog meglepődni azon, ha azt mondom köze van a Coca-coláhozJ)))) Igen, szóval kaptam tőle 2pólót. Innen is köszönöm még egyszer DrágámJ)))

 Kristopher sem váratott magára sokáig, nem sokkal utánam meg is érkezett. Amikor megjött és a tanácstalanul nézegetett az asztal felé (meg közben átesett egy eben:-) addig Chantéeval összenéztünk és jött a bűvös kérdés: Na vajon Ő ki lehet. Amikor odaért az asztalhoz, rá is kérdeztünk Kris? Hát persze hogy:-) Na én őt, az írásai alapján, egy kis nyulam- bulamnak könyveltem el, aki nem igazán tud mit kezdeni a csajokkal. Vagy is hogy egyikből nem tud kiszállni a másikat meg nem tudja összeszedni, és ezen van fent akadva. Aztán amikor nekiálltunk beszélgetni, fordult velem a világ. Egy halál jó fej srác, aki veszi a lapot és olyan beszólásai vannak/voltak, hogy néha még én is eldobtam az agyam. Nagyon pozitívan csalódtam benne. A kis pocak behuzogató:-)

Aztán már eléggé pörögtek az események, pár perces csúsztatásokkal érkeztek a törpiek is. LuPus. Hát beszarás az ember. Azt hittem róla hogy egy optika lesz, aztán nem is mert egy kocka (saját bevallása szerint), közbe meg  egy tök fiatal, halál jó humorú srác. Krisel és Barracudával nagyon hamar megtalálták a közös nevezőt, ami persze az atomreaktorokat illeti, bár nem tudom miről volt szó, mert ebből a témából kimaradtam:-)

Barracud…huhh, nem is tudom hol kezdjem….olyan sztorikat nyomott, majdnem padlót fogtam és közben meg az járt a fejemben, mi lenne ha még itt lenne Díva is. A három dudás egy csárdábanon gondolkoztam. Na itt most nem a mellek miatt….De ha mi ott mind a hárman rákezdtünk volna a mondókáinkra…áááá, én nem is tudom mi lett volna…:-) Barracud amúgy egy nagyon dekoratív, temperamentumost Anyu, aki mellett elég nehéz volt szóhoz jutni, vagy csak lehet engem taglózott le a látvány…..

Irkafirka, majdnem ki is ment a fejemből. Amikor jött oda az asztalhoz, szerintem látta rajtunk, hogy nem nagyon tudjuk hova tenni, de nem váratott sokáig a bemutatkozással. Sajnos vele nem nagyon tudtam beszélgetni, mert vhogy mindig úgy ültünk, hogy nem keveredtünk egymás közelébe, ezt nagyon sajnálom, remélem majd legközelebb:-)

Szingli, aki gyúr vazzeg, hozta a szokásos formáját estünk neki a szőrözésnek jajj nem, bocs SÖRÖZÉSNEK, vagy is én csak folytattam. De a legdurvább az volt, amikor megjött Káosz. Belibben a kiscsaj, lehuppan Szingli mellé….Na iszunk vmi rövidet….ejj mondom ez a csaj aztán nem szarral gurít, mintha csak az én 18éves másomat hallottam volna. Hát mi meg nem voltunk a jó ötlet elrontója, adtunk a májnak egy adagot. Krisszel azért annyiban maradtunk, hogy legközelebb azért maradunk a jó kis szilvánál, nem újítgatunk itt holmi muskotályos szőlő pálinkákkal…J Koccintottunk a jogsimra, meg a  törpiekre, akik nem lehettek velünk.

Na jó, szemétkedtem ám egy kicsit. Múlt héten, amikor Jetivel beszéltünk még nem tudta megmondani, hogy alakul a péntek, mennyit fütyörészik délelőtt:-), így én sem árultam el semmit. Vmikor ráírtam, hogy na mi lesz? Erre vissza írja a kis szenyó, hogy nem jön….jól van mondom, fújogasd a pán sípodat, majd legközelebb. Szóltam is a többieknek, hogy ma ne számítsanak Jetire. Erre nem rám csörög, hogy nemsokára jön?! Na jó ezt nem árultam el a többieknek,  így nagyobb volt a meglepi is:-)és jött, és ott volt, és igen…hozta a formáját. ÁÁÁÁ, én ettől a nőtől a múltkor is hülyét kaptam. Nem tudom, de engem elvarázsol. Az egész megjelenése, az agymenése…ááá, készen vagyok tőle, nagyon csípem….

Styxx, én nem tudom mi a lófasz volt veled…te józanul sem vagy semmi, de becsípve?! Ejjj! Nagyon jópofa voltál, nem kell azon agonizálnod, ki mit szólt hozzád….te így vagy Styxx és kész…..Nyugi nem nagy különbség volt ám a józan és a becsípett éned között:))) Ja, Helen: van nálam egy seggfogás Styxxtől, abból raktam el neked is egy adagot…nem vagyok irigy:-))))

Hzizi is beesett ám a bulájra……Tudom csak azért mert már befagyott a valaga a nagy jég horgászás közben és tudta, hogy jó társaságban, hamarabb oldódik/olvad fel az ember. Zizi nagyon szimpi faszi. Egy halál nyugodt emberke, aki olyan minta semmivel nem lehetne kihozni a sodrából, aki csak úgy bajusz nélkül is tud a bajsza alatt mosolyogni…:-)

Csak, hogy ne nyugtassam meg azokat akik nem voltak ott….mocskosul kibeszéltünk ám titeket:-)))))

Izgultunk Vagyokért, nehogy eltörje kezét-lábát és hogy a következő talira tudjon jönni. Megbeszéltük Fricsek mért nem jövetelét és mindenki sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehetett ott velünk, de örültünk a gyermekáldásnak…ittunk is az egészségükre. Aztán Bogi és Ricsi szülinapjára, miközben most már tudjuk ők „haláltusát” vívtak a természeti erőkkel és combfix hiányával.(ők itt olvashatók)

Nagyon jó volt a hangulat, gurult a sör, ment a duma, cikizések, nagy röhögések. Jól éreztük magunkat…..

Remélem mindenkinek sikerült örömet szereznem ezzel a talival, és azt is remélem, hogy a hagyományt nem szakítjuk meg……Én Köszönöm Nektek

 

PáPá

Inci

Címkék: blog találkozó

42 komment

Pénteki ramazuri blog módra Kovács Verával....

Incifinci 2010.02.09. 09:21

Na végre eljutottam odáig, hogy posztoljak a témában, már amúgy is vészesen közeleg a péntek, tehát kell......

Először is megpróbáltam összeválogatni, mindenkit akiről biztosan tudom hogy jön. Íme a következők:

Irkafirka, LuPus, Styxx, Enchantée, Káosz, Szingli, BioDorka, Krisztopher, ja és nem utolsó sorban Én:-)))))

Ha vkit véletlenül kifelejtettem, vagy változott a programja és még is tud jönni, akkor azt  kéremszépen jelezni, már csak a helyfoglalás miatt is. A szitu változatlan, tehát aki jön, az legyen kedves emailt írni, hogy megtudjam mondani a helyszint, ami nem fog nagy meglepetéseket okozni.......már akinek:-))))

Tehát akkor péntek (febr.12.)kezdés 17óra. Aki később esik be azzal sincs semmi probléma én ott leszek, max ökör iszik magában.....az asztal a hagyományhoz híven ismét Kovács Vera néven lesz lefoglalva, így amikor megjön bárki is, csak az ajtó melletti pultnál megkéri a pultost, hogy mutassa meg melyik a Kovács Vera névre foglalt asztal, mi meg majd amég odaér az asztalhoz addig azon fogunk agyalni, hogy Na vajon Te ki vagy?! Lesz nagy röhögés megint, én már most érzem:-)))))))

Akikről nem tudok semmit:

Zsit: azóta sem hallottam róla, tud-e jönni vagy se....

ZiZi: nem tudom, hogy mennyire fagynak a vizek, de még tőle sem kaptam semmi biztosat...

Díva: nem tudom, hogy sikerült e gyerekügyben beizzítani a nagyit vagy a dédit, kérlek jelentkezz, én nagyon várlak a combfixes csülkeiddel együtt:-))))))(csak most szeretném leszögezni, ha a kommentek között bárki is megemlíti a cimbfixet, azt moderálom:-)

Mary_N: az utolsó infó róla, hogy nem volt nete az elmúlt időszakban és hogy Díva szólt neki. Azt mondta ha hozhatja Medvéjét, akkor lehet meg tudják oldani a jövetelt, de innen sem tudok még semmi biztosat, így szeretnélek megkérni Díva, hogy kérdezzél rá....(előre is Köszönöm)

Ha bármi változás állt be a programban, akkor tesség írni nekem és küldöm a helyszínt.

Akik tuti, hogy nem:

Vagyok: legalább is én úgy tudom. Most nem alkalmas neki az időpont.

Bogi: Ricsi&Bogi szülinapozás, és családi összputtyra hivatkozva eddig úgy néz ki, hogy nem jön. Ha így marad, akkor igazolt a távollét.

Fricsek: egy újdonsült "Tyúkanyót" nem kényszeríthetünk, hogy felvonatozzon Pestre, így neki is igazolva van a napja......

Helen: mit tudjuk, nem honol hazánban, de ennek ellenére az ő napját csak akkor fogom tudni igazolni, ha ír nekünk egy punci nedvesítő posztot:-))))))

Tittok: hát ő nem tudom, hogy szeretne e jönni és csak azért nem jön mert messze van, vagy még is jön....én csak annyit szeretnék mondani, ha a késői hazajutás a probléma, akkor arra lehet megoldás, csak írjon és megmondom mi.....

Zetor: úgy tudom a "kedves" férj korlátaiból, nem tud megszabadulni

 

Huhh, biztosan kifelejtettem vkit...Ha így lenne, akkor kérek szépen emailt.....meg ha szetekbe jut még vmi.A poszt folyamatosan frissülni fog, annak függvényében kiről mit tudok meg, tehát kéretik olvasgatni......

PáPá

Inci

 

51 komment

Közelgő Valentin-nap

Incifinci 2010.02.07. 01:12

Egy "gyöngyszem" nektek:-)))))))) Nem tudom ti hogy lesztek vele de én a falat vakartam kínomban és azt mondtam ezt nem hiszem el.......

(Egy kedves ismerős ajánlásával)

Valcsi napcsi ajcsi

Valcsi napcsi reggelén kipattant a szemcsim,
Ráébredtem ezredszer hogy lemerült a telcsim.
Hogy újra feltöltődjön már nagyon is várom,
Mert biztosan hívott párszor, micimaci párom.

Egyből arra gondoltam milyen jó lesz nekem.
Ajcsiját a szerelmemnek a Plázában veszem.
Nézek neki vörös lufcsit, plüssöt s finom csokikát,
Kapok én is virágot, meg vastag számra csókicát.

Szemöldököm tetkós ívét kihúzom majd erősen,
Csinálok egy fincsi pacalt, kenyérrel és velősen.
Felveszem a legszebb toppom szilikon cickómra,
Hogy mit kezd vele vacsi után, rábízom fickómra.

Persze csak úgy kaphat bebocsájtást testembe,
Ha némi kis ajándékot csempészik az estembe.
Egy kicsike ékszer, vagy szolcsi, spinning bérlet,
Aztán ha ez mind meglesz, már hozzám is érhet.

Nem is tudom miért imádom a Valentin napot,
Talán mert a faszimtól jó sok mindent kapok?
Be kellene vezetni még sok-sok Amcsi ünnepet,
Ha lesz ilyen megmozdulás, én mellette tüntetek.

Na de most sietek, mert ajcsikát kell vennem,
Estére még apucinak tipp-toppnak is lennem.

 

 

Én meg amellet tüntetnék legszívesebben, hogy az ilyet írtsák ki, mert pazarolja a levegőt, komolyan mondom.....!!!!

 

A másik amiről írtam egy vszínüleg egy tök banális dolognak fog tűnni a szemetekben, de írni akarok róla.

Amikor összejöttünk a Párommal, én legszívesebben a világba kiáltottam volna, mint ahogy most is, hogy nagyon szeretem. Aztán ugye ahogy telt az idő, készültek rólunk a fényképek. Alig vártam, hogy felrakhassam az iwiw-re a képeinket, és hogy mások is láthassák, hogy milyen kis "cukik" vagyunk együtt. Meg hogy mit tudom én...ez lehet csak az én hülye dilim, de hogy igen is lássák, hogy kihez tartozom, és hogy ki az én szerelmem....Igen is lássa meg az egész világ.......!!!!

Aztán már eltelt talán egy év is, mikor elgondolkoztam azon, neki mért nincs rólunk kint kép?! nem is izéltem rajta nagyon, azt mondta mert nincs olyan képünk....pfuu,jó, akkor nincs.De úgy voltam vele, he te nem vagy rám büszke, akkor jó.....leszedtem az összes képünket:-((((Aztán mivel engem nem nagyon szokott érdekelni se az adatlapja, se az ismerősei (na jó csak egy), ezért én nem is vettem észre, hogy tett-e fel, vagy sem. Aztán telt múlt az idő mire megint csak egyszer megnéztem és csodák csodájára azt vettem észre, hogy van fent egy új kép. Tök megörültem és amég nem nyitotta meg a képnézegetőt, addig azon agyaltam, vajon melyik képünket rakhatta ki. Na nem kellett sok, látom, hogy az új kép egy royal flush-ös kép. Na mondanom sem kell mennyire lekonyult a szám...:-(((((  Eddig megint csak nem érdekelt, de lassan itt lesz a 2éves fordulónk és azon agyalok, hogy vajon mért nem rakott ki rólunk képet?! Olyan hülyén érzem magam, hogy ilyenen agyalok, meg neki nem is mondom, meg szóba se hozom, kíváncsi vagyok, hogy mikor veszi észre magát.....De ez akkor is, nekem olyan izé.

Akik tudják, hogy együtt vagyunk, milyen hülyén festhet előttünk, hogy na ezek együtt vannak már két éve, de egyik sem tiszteli annyira  másikat, hogy megmutassa a barátainak, ismerőseinek...stb(exeknek) Na ez a másik ami a legjobban kiakaszt. Volt, hogy mondta hogy írt neki az egyik, hogy mi van vele meg ez meg az....nem is az a része érdekelt, hanem tudom ha lenne kint képünk, akkor tudnák hogy együtt vagyunk és akkor senki nem lenne akkora gyökér, hogy irogatna neki. Így viszont tök úgy jön le, hogy még annyit se ér a kis csaj, hogy egy képen mutatkozzon vele........

Vagy hülye vagyok? Nem szóltam érte és nem is fogok, mert nem hisztizek ilyeneken, csak itt belül forrongok.......Olyan jól esne, ha egy kicsit is büszke lenne rám és velem dicsekedne másoknak....bár ilyen faszim még soha nem volt......

ÁÁÁÁÁÁ, fáradt vagyok, csak ezt most le kellett írnom, mert ki kívánkozott már belőlem...

 

PáPá

Inci

12 komment

Na jó...poszt..

Incifinci 2010.02.05. 11:48

Szóval az van, hogy baromira meghíztam (már megint).Úgy hogy most ott tartok, hogy diétázom. Még mielőtt bárki is egy lapra tenné a fogyókúrával, szeretném leszögezni, hogy semmit nem vonok meg magamtól, csak beosztom, hogy mikor mit ehetek. Így tehát a csokis süti, vaniliás fagyi és még a  tábla csoki is szerepel az étrendemben.

Sztem kevesen vannak akik nem tudják (legalább is a nők között biztosan), hogy mi az a 90napos diéta vagy nevezik még szétválsztó diétának is. A lényege mint a nevében is benne van, szétválsztó. Négy napi lebontásra szedi az alkotóelemeket (vagy is most nem találtam rá más kifejezést)

1nap: Fehérje nap. Mivel nincs itthona párom:-)))) így kénytelen vagyok tojás, hús, sajt és egyébb nyalálkságokkal pótolni az eznapi fehérje bevitelemet:-))))

2nap: keményítő nap. Én itt krumplit szoktam enni, mert ha jól vagyok informálva akkor ez az a zöldség amibe a legtöbb keményítő van. Ezt ehetem bármilyen formában főzve sütve, de persze csak sózva és semmi más, vagy csak kepacs (az unokaöcsémmel így szoktuk hívni)

de itt ha akarnék akkor ehetek mogyorót, pattogatott kukoricát is, meg egy rahedli zöldséget (bab, borsó,répa,retek, spenót,salit)

3nap: szénhidrát nap. Na ez az én napom.!!!:-DDDD Na nem azért, mert itt ehetek pizzát, spagettit (ezeket mind sajt nélkül), meg sütikét, fagyit, csokit......Hanem.....Na mért?

Na jó ez most egy találós kérdés lesz. Kíváncsi vagyok mennyire ismertek. Tehát mért szereti Inci ezt a napot? (válaszokat kommentben kérem)

4nap: na ez egy kicsit húzósabb, mert ez a gyümölcs nap. Nem annyira vészes, ki lehet bírni. A banán és a körte nagyon laktató tud ilyenkor lenni. Csak azért nem szeretem ezt a napot, mert nem szeretem a gyömülcsöket. Előbb harapok bele egy paracsomba úgy mint egy almába, mint mondjuk, hogy kivit, narancsot vagy ilyeneket egyek.Blöá....

Aztán ezeket kell folyamatosan ismételgetni. Havonta egyszer kéne egyik gyümi nap után tartani egy víz napot is, de nem szoktam, mert így is olyan hamar elkezdenek lemenni a  kilók, hogy eddig soha nem folytattam másfél hónapnál tovább, mert akkor elfogytam volna:-))))))))

Hétfőn kezdtem 81kg-ról. Már lement 3kg, pedig eddig még csak nem is voltam éhes egyik nap se. Most könnyebb, hogy nincs itthon a párom, így nem csábulok el főzés közben. Mert hát az még sem járja, hogy az ember lánya főzi a finomabbnál finomabb kajákat és közben meg meg se kóstolja:-PPPPPPP

Szóval ez van most velem............

Ne felejtsetek el válaszolni.

 

PáPá

Inci

25 komment

Üzenet az egyik keresőmnek:

Incifinci 2010.02.01. 06:03

Én is Nagyon Nagyon és Kimondhatatlanul!

Imádlak! Hogy mért? Mert ilyen hülye apróságokra is figyelsz. Tudod, még a messzi távolból is, hogy biztos megtalálom, és még így is üzenetet küldesz nekem.

Remélem nem gondolom rosszul és tényleg te kerestél így rám.

Köszönöm, hogy vagy nekem!

SzereSzere

Szuper Micúúúú

Mért féltékenyek a Férfiak a női szexuális segédeszközökre?!

Incifinci 2010.01.27. 12:23

Hogy mért is? Fogalmam sincs, de ez így van.

Furcsának találják, ha kedvesük egy vmi kis újdonságot csempész a hálószobába, de ez koránt sem jelenti azt, hogy nem stimmel vmi. Nem kell attól megijedni, hogy majd a kis játékot jobban fogja szeretni náluk, nem is értem már a feltételezést sem. Talán attól félnek, hogy nagyobb örömöt okoznak, mint ők?! Ez butaság!

Annyi helyen halljuk mi nők, hogy ismerjük meg a testünk és az élvezetek csalafinta szegét-zugát, így kénytelenek vagyunk vmi kis „szerszámot” bevonni a felfedezéshez. Mennyivel könnyebb a maszturbáció egy segédeszközzel, mint a kezünkkel, nem de? Milyen macerás a bugyiban matatni a rövid, vékonyka ujjunkkal, arról nem is beszélve, hogy mi mennyivel kevésbé férünk önmagunkhoz, mint a pasijaink. Gondoljuk csak bele, hogy egy hancur alkalmával, az előjátéknál, miközben párunk nyalogatja és finoman becsúsztatja ujját a puncikba, az még is csak mélyebbre megy, mint a mi 2-3cm-es ujjunk, amennyire hozzáférünk. Tehát ilyenkor jön az ötlet, hogy vagy beújítunk egy vibrátort, vagy maradunk a csiklóizgatásnál. A vaginális orgazmus amúgy is macerásabb dolog, tehát szerintem az saját kezünk által amúgy is lehetetlen:-( (éljen a biológia). Aztán ott vagyunk, hogy vagy kapunk a bnőinktől egy szülinap alkalmával egy vibrátort, vagy merészek vagyunk és elmegyünk egy arra alkalmas shop-ba és kiválasztjuk a számunkra legmegfelelőbb kis játékszert.

 A felfedezés öröme nagy mókákkal zajlik, amikre a pasik nem is gondolnának. Ott van például az, hogy ugye amikor bekapcsolod, rezeg ide-oda. Amúgy is elég vicces maga a szituáció, hogy ott feszítesz az ágyban a legújabb szerzeményeddel, most még azzal is szembe kell nézned, hogy az a vmit oda be is fogod dugni. Először úgy is csak izgatjuk a csiklót, hogy összebarátkozzunk a helyzettel, majd amikor eljutunk addig a merészségig, hogy becsúsztatjuk a puncikba, addigra már tudjuk, nagyon finom bizsergető ez az egész. Tehát neki állunk a felfedezésnek. Húzogatjuk ki-be, kicsit fel-kicsit le és ott van közben az a fura vibrálás is. Aztán megtapasztaljuk, hogy amitől régen annyira ódzkodtunk, nem is olyan rossz érzés. Rájövünk idővel, hogy is kell használnunk a testünket, bizonyos vibrálásokat hogy fordítsunk saját hasznunkra. Pontosan megtanuljuk az is, hogy mit hol kell éreznünk ahhoz, hogy nekünk is jó legyen. Ahogy a párkapcsolataink alatti szexuális életben is fejlődünk, úgy a vibrátorunkkal folytatott „légyottok” alatt is folyamatosan új dolgokat tanulunk és próbálunk ki.

Egy teljesen jó példa erre, hogy mennyi lány fél a popsi szextől, és nem meri odaadnia magát így módon a partnerének. Uraim! Ilyenkor milyen jól is jön egy hölgynek a vibrátor. Fél ugyan, de ki fogja próbálni, mert hát az ő fantáziáját is izgatni fogja, hogy az milyen is lehet. Próbálkozik-próbálkozik „kisbarátjával”, ha ínyére lesz a dolog, és meg tanulja használni az izmait, akkor biztosan ki fogja próbálni önökkel is, és milyen szép győzelem, amikor bebocsájtás nyernek eme féltett zugába egy női testnek.

De sorolhatnék itt bármilyen más tapasztalatszerzést, a végeredmény a fontos—Megtanuljuk használni a testünket, aminek, maguk férfiak fognak a legjobban örülni. Mert kérem szépen, maguk lehetnek akár milyen lepedő akrobaták, ha partnerük nem tudja használni a saját testét, csinálhatnak vele bár mit, úgy is kudarc lesz a vége.

Ott vannak még a gésa golyók. Amik mint tudjuk, nem csak örömszerzési golyócskák, hanem ott van a vizelet tartási problémák orvoslása és még sorolhatnám. Ez a kis játékszer is fokozhatja a férfiak örömét, persze nem feltétlenül direkt módon. Mert ha párjuk ezt a fajta segédeszközt használja izmai erősítésére, akkor abból következtetni lehet, hogy nem csak önnön cél vezérli. Az erősebb hüvely izmok segítséget nyújtanak egy hölgynek abban, hogy intenzívebben tudja izgatni a péniszt, ezáltal erőteljesebbé „varázsolja” az élvezeteket is a férfi számára. Az már egy másik dolog, hogy vannak férfiak, akik szívesen játszadoznak hölgy partnerük hüvelyében a kis golyókkal:-)Ezt persze már a hölgyek kedvére.

 

Ezt elolvasva Uraim, remélem sikerült néhány téveszmét eloszlatnom azzal kapcsolatban, hogy mért is használnak a nők segédeszközöket a maguk hancurléce mellett.

 

PáPá

 

Inci

Címkék: szexuális segédeszközök

14 komment · 1 trackback

Egy régebben megfogalmazódott hozzászólásom a MÁV sztrájkhoz(megtaláltam), ez a BKV sztrájk alatt is fent tartott véleményem

Incifinci 2010.01.26. 11:04

Kedves sztrájkolók! Ha már úgyis annyi időtök van itt a nagy pihengetés közepette, akkor remélem a netet és a fórumokat is böngészgetitek. Hozzátok szólok! Nem, hogy örülnétek, hogy egyáltalán van még munkahelyetek így a válság kellős közepén! Még ti szrájkolgattok és keserítitek meg azoknak az embereknek az életét akik viszont dolgozni akarnak a megélhetésükért. Nap mint nap azt lehet hallani, hogy 1000et küldenek el munkahelyükről a gazdasági válság miatt. Gondoljatok már bele, mennyivel jobb helyzetben vagytok Ti! Van munkahelyetek és biztos kereset minden hónapban. - Ja, hogy nem annyi amennyi kéne?! Képzeljétek, nekem se! És még sok ezrünknek. De legalább van!!!!Jah, ha nem tetszik ami most van?! Le is lehet ám számolni!!!!!Menj olyan munkahelyre ahol megfizetik a munkádat.!!! Jah, hogy a te végzettségeddel nincs ugrálási lehetőséged? Akkor meg fogd be a szádat és húzzál vissza dolgozni, ugyan is az én pénzemből is élsz, mert én fizetem a fizetésed és az ingyen vonatozását az egész családodnak. Én aki nap mint nap fizetem a jegyemet v. bérletemet. Így akarnak minket leszoktatni az autóról? Meg védjük a környezetet?! Hogy? Kérdem én! Ha már a vonat jegy is annyira drága, hogy jobban megéri autóval közlekedni. Anyagilag majdnem ugyan ott vagyok, ha leszámítom a késéseket, az átfagyoskodott várakozásokat, és még azt is hogy gondolnak egyet és fel sem veszik a munkát. Jó pihengetést minden MÁV, dolgozónak. Gratulálok, gondolkozni is kéne nem csak követelőzni......

11 komment

Költöznék....

Incifinci 2010.01.22. 12:19

Költözni készülök, de sajnos csak blog ügyileg.

Elegem lett abból, hogy amikor regeltem foglalt volt az "incifinci.blog.hu" url és így kéntelen voltam a 14 számot oda biggyeszteni a nevem mögé. Az adott blog, azóta sem üzemel, csak foglalja előlem az url-címet(ez nagyon bosszant), de most elegem lett, hogy a 88-dik senki vagyok a nevem mögött egy számmal így csekkoltam egy másik url-t. Hál Istennek nem foglat és gyorsan a magamévá is tettem inci.blog.hu.

Most már csak arra várok, hogy a becses support segítsen a költözésben, ami nem tudom mennyi időt fog igényelni, és hogy milyen eredményekkel jutok majd a végére, de ha eltűnnék, gonfdoltam szólok, hogy merre leszek majd megtalálható.

Bár úgy gondolom szívesebben vállalnék a nyakamba most egy egész lakásos költözködést mint ezt, mert tudom nem lesz könnyű nekem elmagyarázni, hogy majd mit is kell csinálnom.

 

Csak gondoltam szólok:-))))

 

PáPá

Inci

13 komment

Egyedül.....

Incifinci 2010.01.18. 11:18

Párocskám hamarosan elutazik az országból 3 hétre. :-( Nekem itt lesz a vég. Éppen arról beszélgettünk szombaton egy közös fürdőzés alkalmával, hogy mi a búbánatos lófaszt fogok én csinálni nélküle?! Hát fogalmam sincs. Még a hétköznap az hagyján, de hétvégén?!

Ahhoz vagyok hozzászokva, hogy hétközben lerendezem a csajos, "cappuccinózós" dolgokat és hétvégén csak az ővé vagyok. Még a telefonomat is lenémítom péntektől, hétfő reggelig, hogy senki ne zargasson, és ha vki még is keres, akkor azt majd vissza hívom ha olyan kedvem van.

Aztán egyszer csak azt mondja, hogy mért nem beszélem meg a "Szuper blogolós bandával" hogy találkozzunk. Ez nem is rossz ötlet. Sokan vannak akinek nem jó a hétkönap, mert másnap meló, meg vizsga...stb, de akkor most tehetnénk egy péntekre, vagy szombatra. vAGY IGAZÁBÓL NEKEM TELJESEN MINDEGY.

NA MIT SZÓLTOK HOZZÁ?

Mondjuk febr.12 vagy 13?! Addigra mindenkinek van ideje leszervezi, vmi Pesten alvást, utazást, gyerek elhelyezést, pasi lekoptatást(már akinek kell) és akkor megint össze röffenhetnénk.Addigra talán befagy minden víz, ahol Zizi szokott horgászni, és akkor nem kell kihagynia minket a nagy fogás miatt:-DDDDDD

Helyszín maradhatna ugyan úgy Fecske, időpontot meg akkor egyeztetünk úgy is itt......

 

Na várom a reakciókat......

 

73 komment

Kamu blogok, Kamu életek

Incifinci 2010.01.15. 00:43

Ádám BigGeorge Judit  Blondeandclever----avagy nem tök  mindegy hogy ki kicsoda?!

 

Csak nem marad abba a kattogás az agyamba. Muszáj írnom.

 

Nem kell itt csodálkozni semmin, legalább is most azokra gondolok, akik ott voltak a blogtalin. Megbeszéltünk, nem de? Na és? Attól, hogy a sztorik dátumozása és felspékelése elcsúszott térben és időben, attól Ádám még ugyan az az Ádám maradt, aki betoppant a talira jó szituáltan, egy tucat rózsával meglepve a lányokat.

 

Nekem is van kamu blogom?! És? A fele igaz a fele meg a sztorinak szól. Kíváncsi voltam szex ügyben, hogy mennek ezek a fantázia dolgok. Annyi pasi ír kamu sztorikat, úgy gondoltam én is megpróbálhatom magam. Meg, hogy csak a pasik a kemény gyerekek, hát akkor úgy gondoltam eldobom az agyam és erőt vettem magamon. 3 nap alatt akkora letöltésem lett, mint itt fél év alatt. Aztán beleestem abba a hibába, hogy rámentem a letöltésre, ha már ez kell a népnek. Az első poszt még csak-csak igaz volt, de aztán már keveredett. Félig igaz, félig hamis posztokat kezdtem el írni, aminek meg volt a valóság alapja csak fel lett túrbózva, hogy nagyobb legyen a kontraszt. Ami rossz volt, azt nagyon rossznak állítottam be, ami pedig jó, arra rátettem egy-két lapáttal, hogy mindenki irigykedjen. Aztán ott volt még a beválalósság kérdése. Minél beválalósabb vagy, és minél nyíltabban írsz róla, akkor annál több helyre kikerülsz, egyre többen olvasnak, és elkezd tetszeni. Az vesse rám az utolsó követ, aki nem írt olyan kifelezést a blogjába, ami nem a góglinak szólt.(ha nem is tudatosan)

 

Ádámnak is megtetszett Zalán írása, a kommentelői, a társaság és követte. Mint itt mindannyian, mármint Jeti is én is…aztán szépen sorjában jöttek a többiek is…. Ádám is.

 

Annyi mindenki itt éli ki magát a blogok között. Vkinek az egész élete a nagy hazugságokon alapszik, és itt önti ki a szívét, amit senkinek nem mondhat el. Vki meg itt kamuzik és otthon nem? Melyik a jobb? Kamu blogot írni, vagy kamuzva leélni egy életet?

 

Ádám, Big George?! Nem mindegy? Az egyik a múlt, a másik a jelen? Csak annyi különbség, hogy az ikres blog nem pár évvel ezelőtt született meg, mert akkor a jelenben olvashattuk volna JuditésÁdám történetét, talán színesítés nélkül.

 

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de amikor Georgeot olvastam, mindig az jutott eszembe, milyen tündérien írja le Panni és András sztoriait. Mindannyiunk szívéhez nőtt ez a két csöppség, aki Apának táncol a kamerába, vagy kakil a bilibe…..(most kattintottam a biggeorge.blog.hu-ra, kitörölte azt is)

 

Hihetetlen! A feleség vajon olvasta a bejegyzéseket? Látta, hogy ír a családjukról? A szeretetükről, a mindenről? Mit is kell tulajdonképpen megbocsátani a bloggal kapcsolatos dolgokkal? Azt hogy a volt bnőjéről, exfeleségéről, szexről írt? És mért? Akkor minden krimi írót is büntessünk meg azért, mert olyanokat ír, amiket elkövetni nem szép dolog?

 

Seggbe rúgás azért jár, mert elhanyagolta a csemetéket, és mert nem figyelt az otthoni dolgokra.

 

Én személy szerint egyetlen egy dologra lennék már csak kíváncsi, a magam megnyugtatására.

 

 Ádám(George) ezt a kérdésemet, most hozzád intézem: emlékszel, hogy egyszer megkerestél, egy személyes emailben, és tanácsot kértél vmivel kapcsolatban. Az igaz volt egyáltalán?

 

 

Végül is! Mondhat bárki bármit, mi akik itt vagyunk, mindannyian a világháló ribancai lettünk, ki ilyen, ki olyan formában. Megszerettük egymást, most meg nézünk mit Rozi a moziban, hogy, de hát………Pedig pontosan tudtuk, hogy benne van a pakliban. Ez van, ilyenek vagyunk……

 

 

KAMU BLOG, KAMU ÉLET……..

 

 

Címkék: blogok kamu életek

100 komment

BKV Sztrájk

Incifinci 2010.01.13. 09:51

Reggel a buszon(ugye nem pesti vagyok, tehát itt közlekednek) kigondoltam egy jó kis posztot erről a nagy kavalkádról, ami tulajdonképpen már egyszer megfogalmazódott bennem, amikor a kedves MÁV-osok sztájkoltak, de mire beértem a munkába elszállt az összes ihletem, ettől az egésztől. Mindenhonnan ez folyik, és elegem van belőle.

Már megint úgy felhúztam magam, hogy robanni tudnék. Had említsek csak annyit a gondolataim közül, hogy: Hogy engedhetik meg maguknak a sztájkot, amikor amúgy is annyi munkanélküli van az orágban, nem hogy örülnének hogy egyáltalán van munkahelyük!!!!! Más örülne ha olyan kevés fizetésért is dolgozhatna mint ők (buszsofőr átlag keresete a BKV-nál 260rugó-szegények:-(  ) Mért jogosultak ők megnehezíteni más dolgozó ember munkába való jutását?

Tegyük fel:

Ha pesti lennék, akkor oldjam meg vagy mi? Hogy a picsába?! Nincs jogsim, a férjemnek van, de minek ha a kocsinkat amúgy is elvitte a bank, a megemelkedett törlesztés miatt, amit nem tudtunk fizetni. A dellás szomszédot ugye mégsem kérhetem, meg, hogy vigyen be a melóba, mert ő meg csak 10-re jár(megteheti). Akkor kérdem én, hogy oldjam meg? Amúgy is próba időn vagyok, szóval szabit nem vehetek ki, és a főnököm is egy hárpia, olyan szóba sem jöhet, hogy aszrájk miatt ne tudja bejutni a munkahyelyemre. A két gyerekkel sem könnyű, mert mind a kettő messzire került suliba az iskola és az óvoda összevonások miatt, át kéne szelnem velük a fél várost, de azt is hogyan? Még a kicsivel könnyű, nincs motyója, csak a kezét kell fogni, nehogy lelépjen az útra, de ott a nagy. Ha végig gyalogolnánk a várost, neki sem lenne könnyű azt a 10kg-s táskát cipelnie, ami tele van azokkal a nagyon nehéz könyvekkel.(nem is értem mért van neki gerincferdülése). Most akkor maradjuk otthon? Akkor ugrik a munkahely, nem lesz pénz és majd nem tudok BKV bérletet sem venni, mert nem lesz pénzem és okom sem, hogy buszra, metróra vagy bármire is szálljak. Aztán ezzel leszünk még egy páran, és akkor még kevesebb lesz a BKV bevétele és akkor még inkább nem lesz miből kifizetni azokat a béremeléseket és akkor majd megint szrájk, vagy mi?!

 

ÁÁÁ, nem is stresszelem magam, a doki amúgy is azt mondta, hogy vigyázzak a szivemre, mert rakoncátlankodik....

 

PáPá

Inci

9 komment · 1 trackback

Új képek....

Incifinci 2010.01.11. 23:41

mármint ott oldalt, tudjátok......

 

 

huhh most nézem, azt hiszem ezek majd magyarázara fognak szorulni:-PPPPPPP

 

 

PáPá

Inci

 

 

14 komment

Kis telhetetlenek:-D

Incifinci 2010.01.11. 18:37

Értem én a célzást nem kell lekapni az embert a tíz körméről, ha nincs ideje:-DDDDD

Én nem tudom, de csak én vagyok annyira elfoglalt, hogy sose jutok a karácsonyi posztok végére?! Ma éppen Dívánál küszködtem az olvasással. Hogy mért kűzködtem? Mert baromi termékeny és sokat mondó. Vagy is. Kúrva sokat ír és olyan dolgokról, amit bizony Atól-Zig értelmezni kell, ahhoz, hogy megértsem, mit is érezhet. Vagy is nem kell, de én akarom. A nő annyira pörög és suhannak a gondolatai és a betűk a billentyűzetéből, még akkor is amikor életének egyik legmélyebb időszakát is éli meg, hogy mevallom, nem a megértéssel, mind inkább az értelmezésével nem bírok, csak lassacskán.

Aztán itt vannak a busszús csajok is:-DDDD Most már arra is kell figyelnem, hogy  mikor kell tortát és mikor phszichjátert, előkapirgálnom a sorok között.(Moncsi! Figyelj bazd meg....!!!!) {na jó! Ez nem volt nagy titok, hogy így hívnak, vagy nem?!:-DDD}

Azt meg egyikőtök se vette észre, hogy milyen kis cuki faviconom lett kint a lapozó fülecskén ott fent, ahol ki van biggyesztve az "új lap" fülecske?! Pedig csak ezzel eltöltöttem vagy 1,5 napot, mire rájöttem mi azt, hogy kell olyat csinálni, és hogy hogy tudom ide kibiggyeszteni. Ejnye-bejnye, senki meg sem dícsér, hogy én kis béna, számítógéphez nem értő, kis dugasz, milyen kreatív voltam:-DDDDDDDDDD

Meg kábé most jutottam végére az ismerősöknek is, akiket illett meglátogatnom így karácsony után, és töviről-hegyire elmesélni, hogy milyen volt Miskolcon a Karácsony!

Ma pedig  úgy vártam a fizetést mint a messiás( hát baromi nehezen akart jönni.......).

Találtam a képeim között egy nagyon durvát. Gondoltam belinkelem, mert Jetiéknél, úgy is a vöröshajú csajok kerültek szóba. Akkor tessék itt van nektek:-DDDDDD

És a nagy fülbevalóim ott vannak vhol a nagy bozontom között.

Ezzel a sztorival csak az a baj, hogy minket kihagytatok Jeti, Szingli, Hzizi, úgy hogy most már tessék elmondani, hogy mi is itt a tényállás?!

Sajna a kép 1,5 éve készült és azóta sikeresen magamnak tudhatok plussz 15kg-t amit a nyavaja se akart magának, én meg így jártam, mert nagyon szeretem a pocakomat.(csak hogy a nagy klasszikust említsem: pöri, nokedli.-D)A hajam pedig leér a fenekemig (ha azt írom, hogy segg, akkor a gógliról több lesz a találatom vajon?!:-P Kíváncsi leszek:-D) Na, úgy hogy bazi hosszú a hajam(már megint)

ÁÁÁÁ, brutális a hajam ezen a képen. Még egyetlen egy fodrásznak nem sikerült így belőnie a hajam, mert mindig kidobta belőle nekik a loknikat. Ez viszont az én művem(itt most tessék tapsikálni, mert bazi nagy meló volt ám). Agyam eldobom, hogy el kellett végeznem, egy fodrász sulit ahhoz, hogy akik  amúgy is ezt végezték és ez lenne a dolguk, azokat lepipálhassam, és megmutathassam: Na tessék gyerekek ezt így kell csinálni! (ez is megvolt:-D)

Nem tudom érdekel-e vkit, de eladó a hajam. Aki megveszi le is vághatja és olyanra csinálhatja amilyenre csak akarja. Azt hozzá kell tennem, hogy annyira jóminőségű a  hajam, hogy 6órán keresztül is lehet szivatni 12o/o-os oxy és szőkítő por keverékével, akkor sem lesz semmi baja. tudom, mert az előző levágott hajammal is ugyan ezt csinálták és már 6éve fent van a csajnak.Na, vki?!

 

PáPá

Inci

Ui: A napi adagot majdnem elfelejtettem:-D

• Ha az eddig gyártott összes Coca-Cola-t 2 deciliteres palackokba töltenénk és egymásra raknánk, akkor az "üvegtorony" 1057-szer érne fel a Holdig és a Holdtól a Földig. Ha megtennénk ezt a körutat, az 2 évig, 10 hónapig és 23 napig tartana.

16 komment

Tisztára neten vagyok

Incifinci 2010.01.07. 23:44

Amióta végre sikerült beköttetnem, azóta tökre örülök hogy töltökethetem a friss infókaz az agyamba meg a sok hülyeséget is. Eldöntöttem, hogy kénytelenek lesztek elviselni, de minden napra katok egy kis Coca-colat vmilyen formában.

"• Ha az összes eddig gyártott Coca-Cola-t 2 deciliteres palackokba töltenénk és a világ minden emberének adnánk belőle, akkor mindenkinek 678 palack, azaz több mint 191 liter üdítő jutna."

Íme megint egy cukiság a jútyúkról:

 

És képzeljétek el van Tatabányán egy ilyen hibás gyártású üveg és nem tudja senki megszerezni. Volt aki 500.000Ft-ot ajánlott érte a Pasinak, de nem adta oda neki:-((((((((Sosem lesz az enyém:-((((((

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyébként rájöttem, hogy mi a tököm ez a szimbólum, amit rengeteg formában megtaláltam. Ez az üvegből feltörő szimbólum amire gondolok. Itt van ez a kép is és tegnap is tettem fel ilyeneket, akkor még mit sem tudva.Most utána olvastam és kiderült a titok. Nálunk nem adták ezt a reklámot vagy is én nem emlékszem (tehát boztos, hogy nem adták), de a lényege az az, hogy ha a Diet Coke-ba raksz egy Mentost, akkor olyan mintha, lávaként törne ki az üvegből a nedű. Írtak is egy pályázatot amatőrök számára, hogy teszteljék, így egy csomó vicces videóval gazdagodttak a videó megosztók. Nyugi, azokat már nem linkelem be:-DDDDD De azért érdekes nem?! Azt hittem, hogy már megint vmi elmeroggyant grafikus alkotott vmit beszívva, pedig a kémikusok voltak:-D

 

 

PáPá Inci

11 komment

Coca-cola alias Coke

Incifinci 2010.01.06. 11:26

Ezt talán még nem is említettem, de a mindenem a Coca-cola. Na nem azért mert annyira baromi egészségtelen lennék, hogy mindig azt iszom, mert hát ugye a sört azt nem cserélném le semmi pénzért, szóval nem tudom mért szeretem Csak úgy....

Nem tudom mért egyszer csak elkezdtem gyüjteni először csak a coca-colás poharakat, aztán jöttek a mindenféle üvegek, ilyen- olyan coke termékek mint a kávés kóla és hasonlók. Üveg palack, alu palack, fém tábla,fém tálca, hűtőmágnesek, plüss állatok (maci, nyuszi, kis manók) fűszertartó, szivacs kamion, koktél keverő pálca*(na erre kiváncsi leszek hány találatom lesz a góglin:-)két féle kártya pakli,most karácsonykor Párocskám által gyarapodtam egy coke-os jégkockatartóval, régi szocis*(- na erre is kíváncsi leszek) sör nyitóval.

Vannak nagy kedvenceim. Ilyen az az üveg is amit szintén a Páromtól kaptam, egy arab írású kis üveges kóla, aztán megkaptam a kis tesóját is Tunéziából dobozos formában.

Ezekről a gyönyörűségekről nem is beszélve:

 

 

A mottó ugye ismerős! Mellesleg ez a háttérképem a melós gépemen. Mostanában nagy erőt tud adni, ha csak rápillantok. Kell ez ide:-)

 

 

 

 

 

Ugye ez is ismerős. Sokáig ez volt kint az indás képem, amúgy meg a laptopom háttérképe és az indás falamé is:-)))))

 

 

 

 

 

 

 

 

Van otthon egy ilyen tányér alátétem, na az most bent van a szobámba az íróasztalon, arra szoktam rakni a laptopot.

 

 

 

 

 

 

Gondolom ezt is felismeritek, mert a napokban ez az avatarom és baromira tetszik. Szerintem állati jó. Amúgy ez is Coke-os, csak nem tudom mért nincs sehova odabiggysztve a lógó, pedig akkor lenne teljes:-)

 

 

Ez is nagyon Édes, csak nekem egy kicsit tömör, de naon klassz. Ez a happines játékból van, tudjátok azok a kis manók(vagy mik) akik a Coke-ot készítik az autómata belsejében.Volt az a reklám, na abból!

 

 

 

 

 Ilyen tányér alátétet is láttam már vhol, de nem sikerült még megszereznem(pedig olyan nem nagyon szokott előfordulni.:-)

 

 

 

 

 

 

 

 

Majdnem 3 hasonló kép, még is mindegyik más. Az előtörő erő a lényeg ami a Coke-ban van. Erő, élet, szinesség:-))))

Akár csak én ha robbanok.

 

 

 

 

Majd a sok cuccom közül is teszek fel egy pár gyöngyszemnek a képét, de ahhoz neki kéne állnom fényképezni:-)))))))

Remélem nem untattalak titeket ezzel. Aki látta már a szobámat és ismer (Butkyra gondolok elsősorban), az tudja milyen egy "Coke Matyi" vagyok:-)))))))

 

PáPá

Inci

Címkék: coke coca cola

9 komment

Van ami soha nem változik....

Incifinci 2010.01.05. 09:26

Mondjuk az Apám!

Nem tudom, hogy kell-e mondanom, hogy a netem bekötése meghiusult a befizetetlen júpíszí csekkek  miatt............(3hónap) Ja és megtaláltam a kikapcsolási felszólítást is, ha nem fizetek 4 napon belül, akkor nem hogy netem nem lesz, de tv-m se.........

Minderre 4óra várakozás után jöttem rá, miután sikerült elérnem este 8kor az ügyfélszolis csajt telefonon. 4és 8 között ígérték a bekötést, így mégsem telefonálhattam 7kor, hogy hahó MI A FASZOM VAN MÁR!!!!! Tehát maradt a várakozás 8ig. 1/4-kor már berágtam és elkezdtem hívni őket (20perc után sikerült is beszélnem egy csajjal) és közölte, hogy bocsi, de töröltük a megrendelést a befizetetlen számlák miatt. (csak mellékesen jegyezném meg, hogy a csaj nagyon segítőkész és nagyon kedves volt....ritka) Még előtte vmikor 6körül a Fater hazajött és bár már múlt héten mondtam neki, hogy jönnek bekötni a netet (akkor bezzeg nem szólt, hogy hé leány, ha netet akarsz akkor fizesd is be a számlát, mert 10en vhágy ezer a tartozás rá....), megint mondtam neki, hogy azért ülök itthon vigyázba mint a kisangyal, mert várom a júpíszít. Erre mi volt a válasza a Faternak?!He-he, ne várd őket annyira, mert lehet nem jönnek, mert  nincsenek befizetve a csekkek.........(röhögve, értitek?röhögve....) Első idegembe nem tudtam, hogy lebasszak neki egy oltári nagy sallert, vagy csak hagyjam ott a picsába....De én még reménykedtem, mert azt hittem csak egy hónap nincs befizetve (hát a remény hal, meg ilyenek....) szóval vártam, mint a jó gyerek........(és semmi)

Én olyan kibaszott ideges voltam, azt nem tudjátok elképzelni. Nem a netről van itt szó, meg nem is a fizetési  felszólításról, le szarom én a pénzt, soha nem volt és nem is lesz annyi, hogy azon kelljen gondolkoznom mire költsem.....hanem már tele van a faszom mindennel...Felhívtam miután beszéltem a csajjal, a Fatert. Hulla mata hangja volt. Vmi kocsmában gubbasztott(hol máshol) és mondtam neki, hogy mi történt. Le se szarta, hogy engem ez mennyire bánt. Hogy mennyire szerettem volna és hogy már megint miatta nem jött össze vmi, amit ÉN szerettem volna. Itt erről van szó! Nem a kurva pénzről, hanem erről........

Elkezdtem sörözni még otthon mérgemből(nagyon nehezemre esett:-))))))aztán felhívtam az egyik ismerősömet, hogy menjünk el vhova mert megőrülök.......El is mentünk iszokatni, vagy is csak én ittam. Sikerült is meginnom, vagy 8-9 sört, hát baromi jól esett......:-)))))Adtam egy kicsit a májamnak, de sebaj, szét baszott az ideg, ez most kellett nekem.....(mert megérdemlem:-) Mire hazaértem Fater már KO-n aludt otthon, aztán az éjszaka közepén felébredtem, hogy imátkozik a porcelán istenhez, egészen reggelig ezt kellett halgatnom, mert hát nem vmi diszkrét a Fater, szóval nem aludtam vmi sokat és most ettől még jobban kivagyok. Fáradt vagyok, hideg van, ideges vagyok, ja és még nem tudom, honnan szerzek lóvét, hogy befizessem ma azokat a kurva csekkeket. Nincs pénzem kurvára..(ne röhögj szingli, nem A KURVÁRA nincs pénzem, hanem.......na de érted....) Én vettem meg az egész familiának a karácsonyi ajándékokat, mert a Fater mindig lerendezi azzal, hogy idén nem adunk semmit mert nincs pénzünk<neki sosincs>, de hát üres kézzel még sem állhatok oda a többiek elé, amikor ők meg átnyujtják az ajándékokat (egyszer volt már ilyen, nagyon kellemetlen volt számomra és megfogadtam, hogy soha nem szeretném ezt átélni még egyszer)tehát én vásároltam be mindenkinek, aztán meg fizethettem a vonatjegyet Miskolcra, aztán meg szilveszter.....na szóval tudjátok, nem kell azt mondani, hogy mennyire húzós tud lenni egy december.....most meg itt állok fizetés előtt és azon agyalok, hogy mi a faszom  legyen?! Hétvégén meg Kátára kéne utaznom, mert most ott leszünk a párommal, ismét nem kell mondanom, hogy fogalmam sincs miből veszek vonatjegyet......

 

Én csak azt nem értem, hogy mi a jó büdös lófaszért kell itt kűzdenem... a picsába is.....mért nem mehetnek a dolgok csak úgy egyszrűen SIMÁN?!

.

.

.

.

.

.

 

32 komment

Újdonság

Incifinci 2010.01.04. 06:26

Új Év!

Új Megjelenés!

Új Szlogen!

Új Inci!

 

Nem tudom mikorra lesz kész az otthoni netem, és nem tudom utána mikor lesz meg az IP címem, szóval nem tudom mikor tudok majd este jelentkezni, de igyekszem! VÉGETEK LESZ! :-)

 

Boldog Új Évet mégegyszer mindenkinek, jó vissza zökkenést a mókus kerékbe:-)

Igyekszem minél hamarabb megírni a karácsonyi, szabadságos, szilveszteres és mindenes posztot.

Jók Legyetek

PáPá

Inci

7 komment

Boldog Új Évet Kívánok Nektek!!!

Incifinci 2010.01.01. 10:55

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelzem mnindazoknak akik 2009-re a legjobbakat kívánták nekem, hogy szar sem teljesült belőle. Kérek mindenkit, hogy 2010-re jó kívánságként kizárólag készpénzt, alkoholt vagy üzemanyag utalványt küldjön!!!!

Boldog Újévet Kívánok Mindenkinek!!!!!!

 

Sajnálom, hogy mostanában el vagyok tűnve, de nagy a család erre felé és hát nem nagyon jut időm az itteni kötelezetségeimre:-D 4-én jönnek hozzám bekötni a netet és akkor majd lesz időm mindenre (beleértve a munkát is).

Addig is minden jót!

 

PáPá

Inci

4 komment

Csak, hogy tudjátok mennyire is egyszerű a SZERELEM.....

Incifinci 2009.12.25. 15:03

6 komment

Kis Karácsony, Nagy Karácsony.....meg a sok sok bejgli:-)))))

Incifinci 2009.12.24. 17:00

  

Nem szeretnék nevekbe bocsájtkozni, mert még véletlenül sem szeretém ha feledékenységem miatt bárkit is kifelejtenék a jó kívánságokból. Így csak nemes egyszerűséggel csak

 

MINDENKINEK:(egy pár kedves gondolat:-)

 

Békés,Kellemes, bejglivel célbadobós, ajándékra rávetődős, csillagszóróval ijesztgetős, halászlében pancsolós Boldog Karácsonyt Kívánok!

Itt volt egy angyalka, s azt súgta nekem:
Gondolj ma azokra, kik szívedbe férnek!
Eszembe jutottatok Ti és a Családotok,
Ezúton kívánok Boldog Karácsonyt!

 

 

Pusszantalak benneteket és küldök még nagy öleléseket:-))))

 

PáPá

Inci

 

6 komment

Egy kicsit eltűnök

Incifinci 2009.12.14. 09:20

Ne haragudjatok, de az elkövetkező napokban elkell egy kicsit tűnnöm innen a blog.hu-ról.

Nagy gondok lettek itt a munkahelyemen, szóval szíves megértéseteket kérem, de eltűnök egy kis időre. Több itt!(nyugi nem én voltam)

Emailen elérhető leszek.

Mindenkinek kellemes őrültekházát itt a nagy bevásárlások közepette, majd jelentkezem.

 

PáPá

Inci

11 komment

Kis Karácsony, meg az ajándék kérdés

Incifinci 2009.12.08. 09:18

Nem éppen ritka esetek egyike vagyok, akik az utolsó pillanatra hagyják a nagy Karácsonyi vásárolgatást.

Soha nem szoktam túlzásba vinni a dolgokat, mármint ami az ajándékvásárlást illeti. Se anyagilag (azt nem is tudnám), se mennyiségileg (azt meg teljesen feleslegesnek tartom). Na szóval, este sikerült összeírnom a kis Jézuskás listámat. 13fő szerepel rajta és ez csak a szűk család, akikkel tartjuk is a kapcsolatot.

Mama, Gy.Mama, Papa, Nagynéni-és pasija, Unokaöcs, Keresztapu-és felesége, Uncsitesó, Kincsem-és anyukája-és tesója, Fater. Nagyjából ötlet az van, hogy kinek mit, de hát a legnehezebb az mindig a párom.  Neki is van egy- két ötletem, de még várok arra a szikrára, amire azt mondom, hogy na igen, ez a tökéletes! Na, a szikra az baszik jönni, így fogalmam sincs, hogy még mit kéne az eddigi apróságok mellé. Meg különben is baromi nehéz vásárolni egy olyan embernek, aki mindent meg tud magának venni amit szeretne (persze bizonyos kereteken belül) és van egy fajta minőségbeli igénye, amivel nekem nagyon nehéz felvenni a versenyt, hogy olyat vegyek amit tudom, hogy szeretne és olyan minőségben amilyenben azt ő szeretné. Hajj, de nehéz.

Azon gondolkoztam, hogy még ha mindenkinek is csak vmi csekély ajándékot veszek, akkor is egy vagyon lesz. Aztán meg majd az utazás is egy vagyon lesz Miskolc-Tbánya, Tbánya-Győr, aztán meg ott van a Szilveszter is. Jajj! Ja és nem tudom, hogy azt említettem-e, hogy szétment a cipőm is és kéne vennem egy újat?! Közben meg angol, vezetés (tudom a főnökömék fizetik, de a plusz órákra nem kérek pénzt, hogy annál kevesebbet kelljen majd visszaadnom), szóval most itt van minden.

Tudom senkinek nem egyszerű ebben az időszakban, tehát tudom, hogy nem vagyok egyedül a problémáimmal.

Nem baj, majd lesz vhogy, olyan még nem volt, hogy ne legyen :-)) Csak nagyon szeretném, hogy olyat kapjanak tőlem a szeretteim, aminek nagyon örülnek, és tudni fogják, hogy egy kicsit én is benne vagyok.

Ma megint haza hoztam a gépet és innen pötyögök az ágyból. El vagyok kenődve.  Nem azért mert esetleg vmi baj történt volna velem, csak a szokásos depi hangulat. Egyedül vagyok, nincs kihez szólnom. Iszom a sörömet, szívom a cigit és jár az agyam. Mindig ez van. Hiába is beszélgetek napközben emberekkel, szinte nem is érdekelnek. Jó velük beszélni, meg van kihez szólni, de ők nem azok az emberek, akikkel az élet nagy történéseiről lehetne beszélgetni. Nem vagyunk egy síkon vagy, hogy szokták mondani?! Akikkel találkozok, mindegyik csak olyan dologról tud beszélni ami őket foglalkoztatja. Kialakuló pasi ügy, meló probléma, vagy ott van az a srác, tudjátok az „autós gyerek” (aki miatt kibukott az egész baráti társaságos szakítós szitu) Na, azt hittem normális és tényleg csak eljárunk sörözgetni, meg dumálni. Aha, persze! Én csak azt nem értem, ha már leszögeztem az elején, hogy SZERETEM A PÁROMAT, én csak sörözgetni akarok eljárni, de ha neki ez nem megy, vagy többet szeretne, akkor hagyjuk az egészet a picsába és akkor ne találkozzunk. Azt mondta, neeem, neeem dehogy is, nem akar Ő tőlem semmit, meg tudja, hogy jól meg vagyunk a Párommal! Csak jó velem beszélgetni, mert nem vagyok hülye tyúk, akivel csak a műkörmösről, a fodrászról, meg a ruhákról lehet beszélni.  Hanem ott vannak az autók, a rally, az olajcsere szóból, nem a napraforgó olajat ragadom ki és a visszacserélhető ruhát ami nem lett jó.  Nem nézek hülyén amikor  a vezetési időkről s a pihenőidőkről beszél, tudom milyen meló ezeket kijátszani, meg ehhez hasonló témák, vagy esetleg bakik. Na mindegy, ezzel is tele lett a tököm, mert még is csak bepróbálkozott(nem tettel, hanem szóval, de nekem akkor is felfordult a gyomrom), szóval én meg inkább kerülöm ezeket a szitukat, mert egyrészt én senkit nem akarok megbántani, másrészt, meg hagyjanak békén engem az ilyenek, akik nem értenek a szép szóból. Ahhh. Mért nem érti már meg mindenki, hogy szeretem a Páromat. Úgy viselkedem, úgy beszélek róla, úgy cselekszem, mi a faszom kell még ahhoz, hogy mindenki megértse?! SZERETEM A PÁROM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 Szebb befejezést nem is tudtam volna a mai posztnak elképzelni:-)

Hát akkor nekem jó éjszakát(23:35), nektek pedig szép napot:-)

 

 

PáPá

Inci

14 komment

Boldog Mikulást mindenkinek

Incifinci 2009.12.04. 10:04

Mindenkinek Kellemes Mikit Kívánok a hétvégére. Csizmákat el ne felejtsétek kipuceválni, és a popótokat se felejtsétek el kudugni a paplan alól, hogy a Miki rá tudjon suhintani a virgácsával:-))))))

Mindenkinek válogattam egy- egy vicces képet!

Lányoknak: Vagyok, aJeti, Fricsek, Bogi, Díva,MaryN, Enchantée, Káosz, Barracuda, Sassy,Tittok, Aya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fiúknak:Ádám, Szingli,Hzizi, Házasember, Zalán, Harrington,BigGeorge,LuPus, Kree, Abdulesmia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezt pedig a most tanuló vezetőknek a figyelmébe szeretném ajánlani, így magamnak is és Zetornek is:-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szép hétvégét mindenkinek a kis lurkókkal.

 

Millió Puszika Mindenkinek.

 

PáPá

Inci

Ui: Utólagosan is bocsánat, ha vki kimaradt. (nem szándékos)

Címkék: mikulás

18 komment

Vallásosság

Incifinci 2009.12.03. 11:29

 

Abdulesmia érdekes játékot játszik itt a blog.hu-n. Miután tegnap kommentelt gondoltam benézek hozzá. A játék lényege, hogy kitalál egy tárgyat, vagy fogalmat, vagy akár mit és arra ösztönöz bennünket, hogy egy szóval jellemezzük.
Egy tegnapi fogalma: Vallás, mi az a szó amivel jellemeznénk?!
 
Már megint baromi narcisztikus leszek és előre is szeretnék bocsánatot kérni azoktól az emberektől,akik akármilyen vallást is gyakorolnak, nem szeretnék senkit megbántani.
Na, nekem az első gondolatom a Történelem. Ez a szó jutott legelőször az eszembe. Történelem, azért, mert mindig is azt tanultuk a töriórákon, hogy a történelmet mindig a győztesek írják és számomra a vallás is pont ilyen. A másik pedig a hazugság. Az egész vallásosságot pont olyannak gondolom, mint a politikát. Ígérnek, hazudnak, fűt-fát ígérnek pénzért és a hiszékeny Istenfélő emberek, a jobb élet, a bűnbocsánat és mennyország reményében, hisznek és ezáltal cselekednek.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mért kell nekem hinnem Istenben,
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 
Allahban,
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
vagy Buddhában?!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mért nem hihetek Jóska Pistában, aki vhol onnan fentről figyel ránk, aki sorsunkat cselekedetük révén ítéli meg, aki majd eldönti, hogy viselkedtem az életem folyamán és az alapján állapítja meg, hogy az örökké valóság mennyországába sorol, vagy az égető pokol tüzével súlyt le rám, vagy esetleg ami még nagyobb büntetés, visszaküld az élők sorában és egy új élettel ajándékoz meg, de egy rossz sorssal?! Mért nem hihetek minden vallásban egy kicsit? Mért kell nekem csak a Keresztény Katolikus vallást, vagy a Buddhizmust választanom ahhoz, hogy elnyerjem a megtisztulásom az álltaluk előírt feltételek révén?! A koránt még nem olvastam, szóval nincs szerencsém tudni, hogy mért kell robbantgatni, tehát erről nem szeretnék írni, mert nem vagyok tájékozott a témában. De erről is csak annyi a véleményem, hogy nagy észlények lehetnek, hogy azt hiszik ezzel tesznek jót Istenüknek, hogy más embertársaikat irtják. Mielőtt robbantanak, elmondanak egy imát, hogy ők ezt a jobb élet reményében teszik és akkor már minden meg is van bocsájtva?  És akkor Allah lepacsizik Istennel odafönt, hogy : Te figyu, az én báránykám megölt a tieid közül egy párat, te meg sújts le vmi, járvánnyal és akkor kvittek vagyunk. Közben meg Buddha röhög a markában, mert az ő báránykái, úgy is újjászületnek?! Vagy ez hogy van?
 
 
Vagy itt van példának egy számomra nagyon kétséges dolog. Hogy van az, hogy reformátusok és a katolikusok, evangélikusok, babtisták oly különböző dolgot vallanak?! Keresztény mind , nem de?
 
Pl: Református lelkész, katolikus pap. Na és akkor? Mért lelkész és mért pap. Mert a lelkész házasodhat a pap meg nem? És mért házasodhat az egyik még a másik nem? Nincs házasság, nincs szexelés, nincs gyerek. Mi ez ha nem népesség szabályozás?!
Mért vannak azok a bizonyos korlátok, amiket a vallás megkövetel tőlünk? Mért az ajó cselekedet, ha pénzzel tömöm az egyházat, vagy az aktuális felekezetet? Nálam a jó tett nem a pénzzel kezdődik, hanem mondjuk azzal, ha egy idős néni vagy bácsi elzupál az úton, a járdán vagy akárhol, akkor igen is előítéletek nélkül (mármint, hogy nem feltételezem azt, hogy merev részegek, de még ha azok is akkor is)odamegyek és igen is felsegítem. Vagy mint ahogy átadjuk a helyünket a buszon az idősebbeknek (sajnos ritka emberek egyike vagyok). Nekem ezek az őszinte, jótettek és ugye mint jó tett helyében jót várjak alapon működök, tehát ha megteszem, velem is történni fog vmi jó dolog. És nem arra gondolok, hogy majd nyerek a lottón, mert a pénz nem érdekel (soha nem volt és tervben sincs nagyon kinézőben), de mondjuk egy váratlan ismerőstől kaphatok egy pár kedves szót, vagy ilyenekre gondolok.
 
 
Vagy mondjuk, mért kell az, hogy a templomi házassághoz feltétlenül egy vallásunk legyen? Olyan különbözőek vagyunk mi emberek, ettől egészítjük ki egymást olyan jól, nem de? A vallás mért nem lehet az a momentum, amiben különbözünk? Attól, hogy az egyikünk hisz Szűz Máriában a másikunk meg nem, nem mindegy ránk nézve? A jó cselekedet és a hit vezérel mind a kettőnket, hogy tisztességesen éljük az életünket. Akkor meg?
5000különböző vallás létezik a világon. Gondolom, akik újítottak és bővítették a palettát, olyan emberek lehettek, akik mindannyian egy kicsit a maguk eszméire alakították a már meglévő vallások egyikét, csak azért mert nekik is volt fenntartásuk a már meglévővel.
 
Akkor én is csinálhatok olyat nem?
 
 
Ne értsetek félre, nem vagyok hitetlen, csak: nem nevezem nevén azt a felsőbb rendűt, aki figyel minket. Nem istenítem és imádkozni sem szoktam hozzá, de kérdéseket szoktam nekiszegezni, amire aztán az életemben vmilyen formában választ is kapok. Hiszek a sorsban, de abban nem, hogy előre meg lenne írva. Arra gondolok, hogy feladatok vannak és próbatételek, ami által mi alakítjuk a sorsunkat (csak még nem nagyon tudom, hogy működik, nem kaptam játékszabályt a kezembe), ha „átmentünk a vizsgán” akkor egy jobb vmi történik velünk, ha meg nem, akkor meg jön a baj csőstül, nem kell azt mondani, nem? De ezek is vizsgák, hogy- hogy reagálunk rá. Tudjuk-e tartani magunkat, vagy a szakadék széléről inkább a mélybe vetjük-e magunkat? Az egész élet egy kaland, amit teljesíteni kell, mint egy kalandregény, ahol ugrálsz az oldalak között, annak megfelelően mit válaszolsz, vagy mit választasz.
 
 
 
Tehát hiszek, csak egy kicsit másképp. Akkor most már ez az 5001-dik vallás?
 
 
 
PáPá
Inci

 

 

Címkék: vallások miértek

4 komment

Nyíltan válaszolva

Incifinci 2009.12.02. 11:04

Nyílt levél, mert így egyszerűbb:-)
 
Tittok kommentjére szeretnék válaszolni.
 
Egyáltalán nem akadtam fent az őszinteségeden, sőt mi több el is várom az itteni kommentelőktől, hogy odamondják, amit gondolnak. Annyi emberrel találkoztam már a való életben, akik nem merik elmondani mit gondolnak, pedig néha lehet az segítene a másikon, legalább itt legyünk őszinték egymáshoz és saját magunkhoz is. Tehát inkább köszönöm, mint hogy megorroljak.
 
Talán visszafelé haladnék.
 
Magyarázkodnom nincs kinek és nincs is miért. Azt és amit teszek persze nem mindig úgy akarom ahogy alakul, de ha hülyeséget csinálok is, vállalom a döntésem és a következményeit is, nem szoktam magyarázkodni (csak régen a suliban amikor elmagyaráztam, hogy nem azért kaptam 1-est mert nem tanultam:-))))))))))))))))) Kifogásokra pedig nincs szükségem, mert mindent okkal teszek, ha nem teszek semmit annak is oka van.
Veled ellentétben a miértjeim nem arra irányulnak, hogy mért kell ezt tennie ennek meg annak az embernek, hanem hogy mért kell a sorsnak ilyen próbatételek elé állítani amilyenek elé állít.
 
Válaszolva a kérdéseidre:
 
„még meddig fog ez tartani, és miért hagyod, és miért és meddig és így fogod leélni az életedet????”
 
Valószínűnek tartom, hogy élete végéig, mert érte bármikor bármit. Ő az Apám és rengeteg mindet köszönhetek neki, amik ugyan nem kézzelfogható dolgok és nem mindig pozitív példa, de hát a negatív példa is példa, nem de?!
A nevelési folyamat, Hál ’ Istennek kezd pozitív kimenetelű lenni, ugyan is rengeteg minden megváltozott az elmúlt 3évben. Már nincsenek kikapcsolási felszólítások, mert elkezdte megtanulni a pénzt használni és ő is rájött, hogy nem vagyok mindig ott mellette, amikor szarban van, mert nagyon sokszor megtudtam állni, hogy amikor „elesett” csak hagytam szenvedni, hogy megtanulja, nincs mindig ott vki, hogy felsegítse.
 
Azt azért szeretném elmondani, hogy nem értek egyet azzal hogy párhuzamot lehessen vonni egy Apa- Lánya kapcsolat és a ti Szerelmi (részedről) kapcsolatotok között. Egy szülő és egy gyerek között, mindig is feltétel nélküli szeretet lesz, ami SOHA nem tud elmúlni, nem tudod semmissé tenni, nem tudod megrontani és nem tudod kitörölni. Az van és kész. Velünk születik vagy mi. Még egy szerelmi kapcsolat nem ilyen. Abból jön másik, mert mást is meg lehet szeretni, igaz mindig más és másmilyen az érzés. Látod különbség ez is, mert szülői szeretetből csak egy féle van, a feltételnélküli. A szeremi sokféle lehet. Lehet odaadó, lehet egyoldalú (mint a te esetedben) lehet plátói, hevesen tomboló mindent kibíró, halk lánggal égő és még sorolhatnám…….
tehát én még mindig nem értem a párhuzamot, vagy hogy hogy értetted?!
 
Rengeteg olyan dolog van amit emberek nem is sejthetnek, hogy mért szeretem a történések ellenére is az Apukámat. Sok olyan dolgon mentünk át és voltunk egymás mellett, amikor mindenki elfordult tőlünk és senkitől nem kaptunk segítséget, mi akkor is ott voltunk egymásnak. Soha nem hagytuk cserben a másikat. Mindig tudtuk mikor van szüksége a másiknak ránk, nem kellettek hozzá szavak, tudtuk mikor kell és kész. Nem néztük soha ki milyen rossz fát tett a tűzre, ha baj volt mindig ott voltunk, mindent szart mindig együtt vészeltünk át, együtt oldottuk meg. Ő is beleadott a maga részéről és én is. Van egy nagyon nagy titok az életemben, amiről csak ő tud és senki más. Ő volt mellettem, ő segített és ő mentette meg a „becsületem”. Nincs szó lekötelezettségről, de soha nem fogom elfelejteni neki amit akkor értem tett, ő pedig van olyan kedves és soha, de soha nem emlegeti fel nekem azt az időszakot.
 
Én tényleg ésszel nem tudom felfogni, hogy lehet egy akármilyen párkapcsolat között és a szülői kapcsolat között párhuzamot vonni……..Nekem ha szar  volt egy párkapcsolatom és nem éreztem, hogy meg voltam becsülve és szeretve, én úgy kibasztam a faszit mint a sicc, nem foglalkoztam én azzal, hogy mennyire szerelmes vagyok, vagy mennyire szar lesz utána. És annyi büszkeség mindig volt bennem, hogy SOHA ne könyörögjek senkinek, ne lásson senki sírni, mert akkor azt hiszik gyenge vagyok. Lehet otthon szétbőgtem az agyam, és hulla matára ittam magam, vagy beszívtam, hogy öntudatlan állapotba kerüljek, de SOHA nem alázkodtam meg. Egyik sem ér annyit, sőt mi több, senki a kibaszott világban nem érdemli azt amit te éltél át a „nagy szerelmed” mellett. Majd idővel te is rá fogsz jönni, hogy nem az volt a szerelem amit akkor megéltél, hanem majd jön vki, aki téged szeret, úgy ahogy vagy és a barátaiddal ahogy vagy. Nem tilt és nem szabályoz. Úgy fog szeretni amilyen vagy és AKI vagy.
 
Én próbáltam neked válaszolni(ha nem is összeszedetten), mert én pontosan tudom, hogy mit mért teszek, de tőled a nemtudomon kívűl még egyszer sem kaptam érdembeli választ.
 
Én is kedvellek , és nem azért írogatom a kommentjeimet, hogy megsértselek, csak szeretném ha felébrednél és rájönnél, hogy sokkal többet érdemelsz, és hogy ne hagyd magad emészteni.
 
PáPá
Inci
 

6 komment

Ez nem az én napom volt

Incifinci 2009.12.01. 06:32

Most egy nagyon különleges helyről pötyögök nektek, ugyan is itt gubbasztok az ágyikómban:-)
Haza kellett hoznom a gépet, mert nagyon nagy odabenn a kalamajka és mivel sietnem kellett délután vezetni úgy gondoltam haza hozom és itt folytatom tovább:-) Aztán amikor már végeztem a melómmal, arra jutottam, hogy egy kicsit írogatok:-)
Nagyon szar napom volt:-( Nem tudom mi volt velem. Egész nap tiszta görcsbe volt a gyomrom, pedig nem is történt a szokásosnál durvább és idegesítőbb dolog sem. Meló után haza siettem, igaz attól teljesen rosszul lettem, hogy a Fater itthon van és téblábol, olyan keveset beszélünk, és amikor végre itthon van nekem meg le kell lépnem egy mondvacsinált kis alibivel, nehogy rájöjjön, hogy most indulok éppen vezetni .Tök szar volt. Ettől még inkább összeszorult a gyomrom. Nagyon szívesen dicsekednék már vele:-)
folyt. alább:
 
 
*Fater azért nem tudhatja, hogy vezetek, mert én nem akarom. Az már egy másik kérdés, hogy mért nem akarom. Ez egy kicsit hosszú dolog, de most megpróbálom elmagyarázni gyorsba (ez soha nem ment). Na szóval az úgy volt, amikor kicsi voltam és gyűjtögettem a szülinapokra, névnapokra, erre-arra az ajándék pénzeket, akkor Fater mindig „kölcsön”kérte, mondván mindig kell vmire. Aztán amikor kimentem a németekhez dolgozni 18évesen, csak 80ezret hoztam haza 2hónap alatt, mert a többi pénzemet inkább ruhákra és édességekre (unokaöcsémnek) költöttem, hogy azt legalább ne kérje el tőlem, amit én már elköltöttem. Szóval a maradék 80-nak tudtam, hogy az lesz a sorsa, hogy kihúzza belőlem. Ez nem amolyan lehúzós dolog, hanem inkább olyan, mindig kell vmi nagyon fontos dologra, mint pl: kikötésre váró gáz,villany, júpíszí és még sorolhatnám, milyen számlákra. Aztán mindig igyekeztem kiegyenlítgetni a számlákat. Ja, meg ott van az is, hogy sajnos 16évesen anyukám helyett én örököltem a papám hagyatékénak egy kicsiny részét, ami a telek eladás után 200ezerrel növelhette volna a számlámat. Nem tudom kell e mondanom, hogy nem volt a számlámon egy hetet sem a pénz, mert megfűzött a Fater, hogy beleszeretett egy 250-es Yamaha motorba és ez most egy kihagyhatatlan lehetőség, mert nagyon olcsó(180e). Úgy viselkedett mint egy nagy gyerek, ugrándozott, vigyorgott és olyan jókedvűnek láttam, mint még soha előtte, hát lehetett volna neki nemet mondani? Akkor még olyanok voltunk mit zsák meg a foltja, elválaszthatatlanok. Nem tudtam ps nem is akartam neki nemet mondani, jó volt látni azt az örömet amit én csak álmodni mertem arról amikor nagyon vágytam vmire. Na szóval, meg vettem neki. Aztán amikor eladta, a pénz vhogy elfelejtődött hozzám vissza kerülni. Eltelt másfél év és vett magának egy újabb motort. Egy 500-as Suzukit. Én már előtte is nagyon szerettem volna jogsit, de mindig le lettem hurrogva, mondván nekem az még nem kell. Aztán megint teltek az évek. Most már piálni is elkezdett és lett 3éve egy 700-as Honda Deville-je, de nekem még jogsi mindig nem volt. 1,5 éve ha jól emlékszem kiakadtam és mondtam is neki, hogy soha semmit nem kértem se karácsonyra, se szülinapra, se névnapra, se húsvétra, se télapóra, se ballagásra, se érettségire, semmire az ég egy adta világon. Ez az egy nagyon nagy kérésem lenne, hogy szeretnék egy jogsit. Aztán még mindig csak megvonta a vállát és annyit mondott, ráérsz még azzal. Mindig nagyon irigykedtem az oszt.társaimra, ismerősökre, újgazdag szülők gyerekeire, akiknek a szülők tejeltek a jogsiért. Irigy voltam és még mindig vagyok, de mindegy. Aztán amikor a főnökömék felajánlották, hogy akkor hajrá nyomás a jogsit fizetik, majd vissza adom. Olyan boldog lettem én is, hogy azt hittem kiugrok a bőrömből az örömtől:-) A nagy álmom. Aztán a fejembe vettem, hogy se érzelmi támogatás, se anyagi, se lelkesítés, semmi. Akkor én sem mondok semmit. Nem dicsekszem, nem büszkélkedek, hogy nézd a pici lányod milyen ügyes, hanem csak fogom és odabaszom az orra alá, ne tessék nézd meg. ebben sem segítettél, ezt is már megint egyedül kellett megcsinálnom, mert nem lehet rád számítani semmiben. Eddig erre vagyok a legbüszkébb és már megint egyedül, mint mindenmást. De ennek most nagyon örülök:-)
Aztán majd lesz, ami lesz…… Nem érdekel, hogy esik neki. Könyörtelen leszek. Mostanában már nagyon tele van a tököm, de ezt majd máskor. Előzetesben annyi, hogy már fogalmazódik a levél, amit nekiálltam megírni neki. Még csak az elején tartok a dolgoknak és már írtam vagy 6oldalt.
 
folyt.köv.
Na, odaértem az autós sulihoz, még az asszisztens csajjal beszélgettem, mert nem jöttn az oktató. Éreztem, hogy egy gombócba van a gyomrom, de nem tudtam, hogy mitől. Tiszta feszkó voltam belülről. Már majdnem bevezettem a rutinpályáig (kb.2-3km lehet) lefulladtam a pályától 2kereszteződésre és onnan az oktatónak kellett bevinnie az autót, mert látta, hogy vmiért nem stimmelek, és jobbnak látta nem leüvölteni a fejem. Én nem is találom a szavakat az oktatómra. De majd ti találtok, inkább leírom mi történt velünk.
Amikor beértünk a kapun, még mindig nem adta át az autót, bevezetett egészen a pálya kezdetéig és leállította az autót és csak beszélt hozzám(de nem úgy hogy észrevegyem, hogy ez most azért történik, hogy megnyugtasson, hanem mintha csak úgy jönne neki). Beszélt a KRESZ-el kapcsolatos dolgokról, legalább vagy 10 percet és amikor már látta rajtam, hogy nem stresszelek, csak annyival zárta, na leány?Megnyugodtál, kezdhetjük?! Nyugtáztam egy mosollyal és neki veselkedtem. A kuplungot alig bírtam csúsztatni, alig tudtam megtartani, rettentően remegett a lábam, de nem tudom, hogy mitől. Görcsösen rángatózott föl-le, én meg a pedállal harcoltam nehogy megugorjon az autó. Szóltam az oktatónak, hogy ilyenkor most mit kell tennem?! Ő pedig nagyon aranyosan, annyit mondott, dobogjak egyet a padlón, rázzam meg a lábam és jobb lesz. Megfogta a kezem, finoman rátette a váltóra és csak annyit mondott, most már kezdheted és közben rám mosolygott. Megnyugodtam (kicsit) . Tanultam sok új dolgot, pl: tolatva beállni két oszlop közé, betolatni egy kereszteződésbe és onnan tovább kanyarodni balra és Y-ba megfordulni is. Tehát azért nagyon ügyi voltam ám:-). Amikor már vissza kellett vezetnem a sulihoz, nem volt semmi gond. Beszélgettünk, minden hülye kutyát, kitolató autót, ugráló gyalogost és majdnem nekem rongyoló (kereszteződésbe ki akart elém kanyarodni egy nagyon merész ember)autót sikerült kikerülnöm. Sikerült tartanom az 50-es tempót is. Szóval jó volt és kész. Aztán mielőtt kiszálltunk volna az autóból, megköszöntem neki, hogy sikerült megnyugtatni. Azt mondta nem voltam vészes, nagyon is használható voltam és nagyon ügyes:-) Lehet csak azért mondta, hogy még jobban megnyugodjak, de én is tényleg úgy éreztem, hogy sikerült minden, csak egy kicsit húzós volt a nyitány, de a folytatás már varázsos volt. Most már értem, hogy mért indulnak neki az emberek a városi kocsikázásnak, ha idegesek.
 
Most már szuperül vagyok. De megyek is aludni, mert már bazi álmos vagyok így fél egy tájékán.
 
PáPá
Inci

14 komment

Az első vezetésem:-)

Incifinci 2009.11.27. 13:11

 

Na jó! Van még fél pillanatom a vonat indulásáig, akkor még gyors pötyögök pár sorocskát ide hétvége alkalmával.
Ugyebár, kedden 2kor kezdődött volna az első rutin órám. 2:20kor még mindig a benzinkúton dekkoltam, az oktatót várva. Már akartam írni neki az sms-t, hogy ügye csak késik és nem kell feleslegesen itt strihelnem , mert tiszta hülyén éreztem már magam. Aztán amíg ez a gondolat végig futott az agyamon, már láttam is begördülni azt a gyönyörűséget, amivel tanulok vezetni. (Mazda 3-om) Erre odagurul mellém, ez a marha (mást nem is tudok rá mondaniJ és azt mondja nekem. Helló bébi, jössz egy kanyarraJ Hát azt hittem dobok egy hátast, mert ugye nekem is pont az járt a fejembe, hogy pont úgy nézek ki, mint aki egy kanyarra vágyik:-)))))))))))))))))))))))))) Gyors odalöktem, hogy persze, semmi akadálya. Behuppantam a kocsiba és már mentünk is a rutinpálya felé.
 
Az elején csak ismerkedtünk az autóval (mármint én), aztán jött a helycsere. Először csak próbálgattam a adott fordulatszámon tartani az autót, majd ezt csukott szemmel is. Aztán jött a sebességbe rakás. Persze csak egyhelyben. 1-es, 2-es,3-as,4-es,5-ös (hehe, tudom hogy nem 6-os jön) Lükverc:-))))))))))) Gyakoroltuk a fogásokat, melyiket hogy, majd csukott szemmel kellett abba a sebességbe rakosgatnom az autót amit az oktató mondott. Aztán azt mondja, jó akkor indítsuk a motort és induljunk jobbra-balra. 8-asokat kellett leírnom egy darabik, majd beszélt hozzám erről arról, de semmi olyanról ami a vezetéshez tartozna.( biztos kíváncsi volt, hogy mire figyelek, vagy hogy megy-e több helyre is).
 
 
 
 
 
 
Aztán egy óra után mondta, hogy szálljunk ki egy cigire, mert látja rajtam, hogy tisztára kivagyok. Ezt nem tudom miből látta, hiszen azt sem tudtam, hogy fiú vagyok-e, vagy lány:-)))))))))))))))))) Amikor visszaszálltunk, mondta, hogy kanyarodja a a kapu felé, mivel volt még egy csomó hely, azt hittem, majd ott is meg kell fordulnom és majd úgy vissza a pályára, de nem. Aszongya’: na akkor most megyünk és egy kicsit belekóstolunk az autókázásba is. Azt hittem kiugrik a szívem. ÉÉÉÉÉÉ, mondom még azt se tudom melyik lábamnak hol a helye, meg ilyenek, de te tudod.
Elmentünk felénk, van egy üzemi út, ahol elég kicsi a forgalom(aha, hittem én)kanyarodás, indeksz, körülnézés, gyorsítás, kanyar, lassítás, össze-vissza minden. Mondta akkor most váltogassunk felfelé és nézzük meg mit bírok. Ment is elég szépen, amikor egyszer csak rám szólt: Hé, bele kéne ám nézni a tükörbe is ott melletted. Ja mondom tényleg. Néztem is, és mit látok, hogy abban a pillanatban el is kezd előzni egy autó. Jajj, mondom: húzzál innen, ha jót akarsz. Különben is mit képzelsz magadról, most vezetek először te meg itt mit előzgetsz. Aztán felvilágosított az oktató, hogy nincs ám kiírva az autóra, hogy XY-on vagyok, most vezetek először:-))))))))))))))))))))))))))
Így telt egy óra, hogy kint vezettem. Bevitt a város sűrüjébe is, nagyon klassz volt, bár nem mindig tudtam, hogy mit mért kell nyomnom és csinálnom, de nagyon klassz volt.
Úgy szálltam ki az autóból, hogy még vagy 2órán keresztül remegett a lábam, és azt se tudtam, hova legyek. Olyan boldog voltam és olyan rossz volt, hogy amikor hazaértem otthon volt a Fater és nem mondhatok neki semmit. Jajj, de jó is a vezetés Van egy olyan érzésem, ha meg lesz a jogsim, ki se lehet majd ráncigálni az autóból, csak legyen elég pénzem gázolajra:-))))))))))))))))))
Hát röviden ennyi, de a folytatást, majd jöv héten.
 
PáPá
Inci

 

10 komment

Közlemény

Incifinci 2009.11.27. 10:02

Nem kell megijedni, se engem nem ütöttek el, se én nem ütöttem még el senkit Hál' Istennek:-))))))

Vezetésről jövő héten bővebben, mert most nincs sok időm. Hózárásom van ilyenkor és a hó utolsó hetében és első hetében mindig elvagyok tűnve, csak kommentelek, mert nincs sok időm. Ez eddig is így volt és mostantól is így lesz, szóval ne ijedjetek meg, ilyenkor is megvagyok, csak a háttérben egy kicsit.

 

Előzetesben annyi, hogy a vezetés nagyon klassz, élvezem mint állat:-)))))) Az oktatóm is egy állat, szóval baromi jól kijövünk eddig. 3órát vezettem eddig, ebből 1,5órát már városban is. Váúúú!!!!!!!!!!!!!!! Isteni:-) Már parkoltam patka mellé, tolattam, szlalomoztam, megfordultam és intenzív fékeztem is (több kevesebb sikerrel:-))))))))))))

Nagyon szupi, majd a poénokról jövő héten beszámolok:-))))

Mindenkinek szép hétvégét, legyetek rosszak. Vagyoknak pedig: Kitartás Anya, jöv.hét ilyenkor már minden rendben lesz.

Pusszantás!

PáPá

Inci

Címkék: vezetés

2 komment

Vizsga

Incifinci 2009.11.24. 08:22

Sziasztok:-)

 

Én nem értem mi a tökömnek kell ebből vizsgázni amikor már ilyet is kitaláltak=====>

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nincs igazam?

De mindegy! Nekem sikerült okos telefon nélkül is. Yuppyyyyyy!!!!!! Majd kiugrottam a bőrömből:-))))))))) Köszönöm mindenkinek aki szorított értem. Pusszantás érte:-)

Újraélesztettem egy bábut ami amúgy is lehetetlen, stabil oldalt fektettem az egyik társamat aminek majdnem az lett a vége, hogy kitörtem a kerját:-) Majd elmagyaráztam, hogy mit nem csinálnék ha egy teher autó elütne egy biciklist És még el kellett mondanom, hogy milyen fokozatúak lehetnek az égések. De azt azért nem akartam ide sorolni, amikor a szalagavatón az egyik csajnak elszakadt a melltartója és a reflektorfényben ott virítottak a blúz alatt a mellbimbói:-))))))úgy mint ha nem lett volna semilyen blúz:-)))))))

Na de viccet félre téve, nem volt benne semmi ördöngősség. A pali (öregapó) nem is nagyon figyelte, hogy mit mondok, csak pipált meg X-elt jobbra balra, szerintem a bejgli receptjét is felmondhattam volna azt se vette volna észre. Ezért nem is értem, hogy az egyik srác aki jött velünk, hogy a picsába bukott meg?!Amatör, na ő ne találjon rám, ha vmi bajom esett mert még a végén magamat kellene újraélesztenem:-))))))))

 

Este meg moziban voltam, megnéztem a New Moon-t.Nekem nagyon tetszett mivel még nem olvastam a könyvet, így nem nagyon volt elvárásom a filmmel kapcsolatban. Igaz voltak gagyi jelenetek, de a sztory űberelte ezeket a részeket is.

 

Mindenkinek szép hetet!!!!

 

PáPá

Inci

11 komment

Eü vizsga

Incifinci 2009.11.23. 11:53

Most indulok eü vizsgára, szóval tessék nekem nagyon drukkolni!!!!!!!!!!

 

Puszi Mindenkinek:-)

PáPá

Inci

Címkék: vizsga

6 komment

Csak úgy......

Incifinci 2009.11.20. 09:14

Nem tehetek róla ez egy nagy kedvencem. Már amikor kiskoromban a Roxette énekelte akkor is nagyon bejött, de ez a feldolgozás az igazi.Hát, ez van én ilyen zenéket hallgatok. Na jó speciel Marilyn Manson-tól ez az egyetlen egy szám amit meghallgatok, szóval nem kell megijednetek tőlem:-) Amúgy a melósomon ez a csengőhangom, így nincs az, hogy kapásból felkapom a telefont, hanem mindig hallgatom egy kicsit:-)

 

 

 

3 komment

Berágtam mint állat....

Incifinci 2009.11.18. 12:04

 Tök jól indult a napom, meg minden.

Olyan kellemesen csalódtam ma reggel a buszon két fiatal srácban, hogy már a buszról leszállva meg is fogalmazódott a mai poszt egy része bennem. Erre csak olvasgatom-olvasgatom itt a blogokat és mivel péntek óta nem néztem be Bogihoz és Fricsekhez, gondoltam itt az ideje elolvasgatni, mit írtak ebben a pár napban.

Úgy felhúztam az agyam a picsába is. Most nem fogom mégegyszer leírni, hogy mit írtak és a kommentemet sem, de idemásolom úgy könnyebb lesz.(ez csak a komment a többit klikk a szóra)

 

 

Jajaj! Én meg csak most kerültem ide. Hogy itt már megint mi történt. Lehet egy picit hosszú lesz amit írni fogok, de muszáj írnom, mert teljesen ki vagyok akadva.
Na már most:
@Ms. Mazsola: a DM-be meg a Rossmanba azért veszik fel Rózsika nénit, hogy bepötyögje a tételeket a gépbe és koránál fogva, persze, hogy csúnyán fog rád nézni, ha gumit veszel mert azt nem illik egy rendes leánynak, meg különben is hol marad a gyereknemzés és a katolicizmus. A legidiótább hely ahova mehetsz óvszert venni.
Amúgy meg Rózsika néni is bekaphatja, mert az végig sem fut az agyán, hogy nem azért veszed a gumit, hogy szarrá dugjanak, hanem mondjuk, mert felelősségteljes fiatal vagy és védekezel, mondjuk lehet pont azért, ha majd összejössz az unokájával , akkor ne ragassz a kis tökfilkóra semmilyen nyavalyát.

A másik a patika, mert ott meg nem azért néznek hülyének, hogy mit veszel, hanem azért, hogy mért pont ott, amikor azt már egy rendes közértben is lehet kapni, tehát simán lerí rólad, hogy azért mész patikába, mert pironkodsz.

A szexshoppok nem azok a helyek ahol zavarba lehet hozni az eladókat. Ők olyanok mint amikor a zöldségestől kérdezed, hogy friss-e a petrezselyem zöldje. Pironkodni max. addig kell amég bemész, kijössz, de azt is csak addig amég nem mész pár métert, mert addigra már mindenkinek ki megy a fejéből, hogy te honnan is léptél ki, mindenkinek meg van a maga baja, nem az fogja őket nyomasztani, hogy te mit kerestél egy olyan helyen. vagy ha még ez sem magyarázat, akkor meg gondold azt, hogy a mai világban még mindig mennyien nem mernek bemenni egy ilyen helyre, pedig szeretnének, és ha te emelt fővel lépsz ki az ajtón, akkor legyen mindig az az eszedben:- Látjátok én milyen magabiztos vagyok, én ide is be merek menni, mert tudom mit akarok.Hidd el sokan irigyelni fognak, nem pedig leírni.
Egy szexuális dolgaira igényes ember, pedig azon fog elgondolkozni, hogy : -Jajj, vajon mit vehetett az a kis drága a boltban és vajon majd mit fog vele kezdeni?!.

A neten rendelhető cuccokhoz is lenne hozzáfűzni valóm. Képek és leírások, rideg, száraz szavak és egy hülye beállított fénykép. Szart se ér(néha, ha csak nem tudod mit akarsz venni). Én úgy járok a szexshopba, hogy amit nem ismerek csak hallottam róla ezt-azt és érdekelne, akkor elmegyek megnézem, megfogom, és kikérdezem az eladót, hogy ez hogy jött be náluk otthon. A csajtól mindig megkérdezem mit érzett és hol pontosan(hogy tudjam mire számítsak) a pasitól, meg hogy mit kezdett vele és mit látott a csaján, hogy jó neki?!Semmi ciki nincs benne, vagy is ha odaállsz és mekegsz-makogsz, akkor is csak te érzed magad kellemetlenül a többiek nem foglalkoznak a te ijedségeddel. Én már nem nagyon olvasok utánna a neten ezeknek a dolgoknak, inkább bemegyek és elsőkézből informálódok. Pont a múlt héten néztem gésa golyókat és mivel csak a srác volt bent így őt faggattam arról, hogy hogy kell pontosan használni, és hogy szoktak játszani vele a bnőjével(vagy felesége, azt nem tudom)
Szóval annyit, hogy a pironkodás csak a saját magadban felállított gátlások miatt van, de az a kívülállókat marhára nem érdekli. Hajrá, menj be egy szexshopba és viselkedj úgy, mintha ez az élet legtermészetesebb dolga lenne.

Fricseknek és Boginak: Nagyon sajnálom, hogy ilyen gyökerek tévednek erre. Vki nagyon feni a fogát rátok az indexnél......
 

Ami még lemaradt.
@Ms. Mazsola: a gyökér nem neked szólt, remélem nem érted félre.Bogiék tudják kire gondoltam. És még vmi.
"Mókás óvszert pirongató ajándéknak szánnám..."
inkább vicces ajándék amin jót lehet röhögni a haverokkal meg a csajokkal. Ha ilyen láttán vki pironkodik, arról meg csak megint az a véleményem, hogy nem véletlenül tartunk itt a szexuális felvilágosulatlanságban ahol. És még emberek csodálkoznak, hogy mennyi tizen éves kiscsajt kettyintgetnek, amikor még a felnőttek is totálisan szexuális analfabéták.

PONT

Címkék: szexuális analfabétaság

7 komment

Úgy elszállunk, mint a Fecske......

Incifinci 2009.11.17. 09:00

 

Na akkor most én leszek a második?!
 
Na mindegy?!
 
Tegnap is vhogy így voltam. Már odaértem a talira 3/4kor, gyors megkerestem a helyet, hogy majd hova kell bemennem, de mivel még baromi korán volt, így ott korzóztam egy darabig az utcákban. Baromi melegem volt, mindig ez van ha Pestre megyek. Be vagyok öltözve, mint vmi eszkimó, ott meg majd meg döglök. Volt még egy gyors talim, párom egyik barátjával, mert le kell pucolnia a gépét, én meg felvittem neki, így nagyon jól jött az én kis utazásom Pestre. Haver ¼ 5kor hívott, hogy akkor hol is vagyok, mert oda jön, gondoltam milyen jó is lesz, mert addig nem kell egyedül kőröznöm a Fecske előtt bambán. Eldumálgattunk az aluljáróban, majd vészesen közeledett az 5óra és gondoltam lépek, mert nem szeretném, ha azt mondanák, na, a tipikus nő aki mindig késik(nem szeretek sehonnan késni, amúgy sem)
 
Díva naiva már ott volt, így nem kellett kukán egyedül üldögélnem az asztalnál. Gyorsan bele is vetettük magunkat a beszélgetés kellős közepébe. Én persze gyors kikértem magamnak a korsó sörömet, mert az mégsem járhatja, hogy egy jó kis beszélgetős estét, ne sörrel koronázzam meg.
 
Nem is telt bele sok idő, megérkezett érzelmikáosz is és enchantée, szinte majdnem, hogy csak pár mondatot beszéltünk érzelmikáosszal és már jött is. Velük is bele a kellős közepébe)))) Először azt próbálgattuk találgatni, hogy majd ki milyen lesz és gyors előkerültek az ellentmondásos bloggerek is, akikről a mai napig sem tudtuk eldönteni, hogy hiteles-e amit írnak, vagy sem. De igazából nem is ez volt a lényeg, hanem hogy jól kibeszéljük, amiket itt nap mint nap olvasgatunk.
 
Szingli (aki gyúr, vazzegJ belépője azért nem volt semmi. Azzal nyitott, hogy akkor most Zalán vagy mi?! Majd leesett a pofám, hogy mi van? De mire a tudatomhoz tértem, már bemutatkozott, hogy ő biza szinglimanJ)))Na jó, most be kell vallanom a csajok nem nagyon kímélték az este folyamán, mert hát ugye nem maradhattak el a Zsuzsás és a társkereső rejtelmeire irányuló kérdések.
 
Szinglit Ádám követte, akinek a belépője szintén nem volt semmi. Amikor az asztalunkhoz kísérte a pincér, csak annyi villant át az agyamon (meg szerintem a többiekén is), na akkor te most ki is lehetsz?! De nem váratott magára sokáig a bemutatkozás. Mondta, hogy nem bírta kihagyni, hogy ne lessen meg minket, és hogy ő bizony Ádám. A kezében hozott, selyempapírba csomagolt vmi, sem sokáig váratott magára. Kicsomagolta, és minden hölgyet megajándékozott egy szál rózsával (amit külön meg kell jegyeznem, hogy gyönyörű és már szárítom is a gyűjteményembe J)
 
Én bevallom őszintén, nagyon félve mertem ezt-azt kérdezgetni tőle, mert vhogy vmi gátlás vette magát úrrá rajtam (ami valjuk be, nem nagyon szokott velem előfordulni) és nem igazán találtam a szavakat. Ezért bocsánatot is szeretnék kérni, de vhogy így éreztem magam.(zavarban)
 
A következő érkező (akit be kell vallanom, hogy nagyon vártam és nagyon meg szerettem volna ismerni) Vagyok, aki vagyok volt. Sajnálom, hogy nem keveredtünk egy kicsit közelebb egymáshoz az asztalnál, bár az öleléseket az érkezéskor és a távozáskor is sikerült begyűjtenem és adnom isJ)))) Köszönöm Anya, hogy eljöttél, és köszönöm, hogy élőben is találkozhattam veled, és köszönöm, hogy megölelgettél, nagyon jól esettJ)))))))
 
Tyű, MaryN-t időben nem nagyon tudom elhelyezni, ki előtt és ki után jött, de Ő sem maradhat ki a szórásból. De ha jól emlékszem, akkor szingli előtt csatlakozott a mi kis társaságunkhozJ Gyors tisztáztunk egy-két kérdést és nyugtáztam, hogy az Ő emböre, nem az én bnőm, pasijaJ)))Na ez azért mókás voltJ De ezt úgy is csak mi értjük akik ott voltunkJ
 
Sajnos érzelmikáosszal és Ádámmal nem sokat tudtunk beszélgetni, mert káosznak meccse volt, Ádámnak pedig interjúja, így az igazi traccsparti várat magára a következő találkozóigJ
 
Szinglit kérdeztük, hogy aJeti, hogy is néz ki, mert már nagyon vártuk és tudni akartuk, ha oda lép az asztalunkhoz, akkor miről fogjuk megismerni. Állítása szerint Jetinek válig érő barna haja van. Aha, köszi! Amikor Jeti betoppant, csak néztünk, mint Rozi a moziban, ugyan is neki RÖVID haja volt. Tehát jogos volt mindenkiben a kérdés, akkor te most ki is vagy?! Aztán amikor bemutatkozott, hogy Jeti, akkor minden szem szinglire szegeződött, hogy ahha, hosszú haj mi?! Na, mindegy, jó poén volt, így tényleg nem ismertük felJ
A megjelenése speciel engem nagyon elvarázsolt, amolyan manager asszonyos volt. Szövet naci a hozzá illő blézerrel, keretes szemüveg, és lehengerlő mosoly. Azért valljuk be, lennének még páran „lola” helyében J, de ezt most hagyjukJ
 
Már baromira belemelegedtünk a beszélgetésbe(annyira, hogy nekem már ki is ment a fejemből, hogy kiket is várunk még), nagy vihorászások és a többi, mikor egyszer csak egy pacák lép az asztalunkhoz. Annyit mond szinte alig érthetően (na, jó süket vagyok, ezt még nem is mondtam, mi?!:-), hogy Zalán társaság(vagy vmi ilyesmi, mert még utólag sem sikerült összeraknom magamban a dolgokat)?! Aztán ezt a mondatot már követte is a neve. Styxx voltJ
 
(bár most elbizonytalanodtam, hogy Styxx, Jeti előtt jött vagy utána, de nem is ez a lényeg)
 
Styxx a mi kis nyelvújítónkJ Néha nem értettem, hogy mit mond a szakálla alatt, pedig ott ültem mellette, de mint már említettem, kicsit süketecske vagyok (na meg dilis, de ez meg nem publikusJ
 
Itt volt mindenki, nagy dumálások keresztbe kasul, koccintások, mindenki egészégére, de vigyázva, hogy keresztelő még véletlenül se legyenJ Kacagások, néha felröhögések, poénok és saját magunk szerencsétlenségén való hahotázások. Jöttek a ki mit mondott most hol van, és kinek kije mit szól az egész blogoláshozJ))))))))) Nagyon jó volt.
Néha végig futott az agyamon, hogy vajon mit gondolhatnak az emberek, akik ott ültek körülöttünk, vagy a pincér srác, hogy mindenki úgy csatlakozik az asztalhoz, hogy bemutatkozik meg kézfogás, arról meg nem is beszélve, hogy milyen nevekkel. Díva naiva,ÉrzelmikáoszJ Enchantée,MaryN,SzinglimanJ,Ádám (na jó ez ugye nem gáz) szia szeretnék bemutatkozni: Vagyok, aki vagyokJ)))))))(hát köszi, aki ezt kívülről halljaJ))))JetiJ)))))))))))) (bejön egy nagyon jól szituált csajszi és bemutatkozik, hogy : szia Jeti vagyokJ))))))). Mókás lehettet a szituáció az biztos a kívülállók szemébenJ
És akkor most jöjjenek azok az emberek akik „inkognitóban” nyomattákJ Azt beszéltük, hogy hányan lehettek azok, akik olvasták a talit és meglepi szerűen ott ültek mondjuk a szembe lévő asztalnálJ Pl. az a válig érő hajú srác, aki folyamatosan Dívára vigyorgott. Igaz Díva?! J
 
Egy szó mint száz, én nagyon jól éreztem magam veletek. Nem bántam meg a találkozást, jó volt titeket megismerni így személyesen is.
 
Várom a ti beszámolótokat is, hogy ti hogy láttátok/láttatok, ti hogy éltétek át.
Mindenkinek vidám hetet.
 
Pusszantlak benneteket!
 
 
PáPá
Inci

 

Címkék: a nagy találkozás

10 komment

Vki boldog, vkinek elég egy mondat hogy elbője magát

Incifinci 2009.11.13. 11:09

A síró-picsogó most én vagyok.

Elolvastam Díva tegnapi bejegyzését és nagyon jó volt olvasni, hogy milyen boldog és gazdag a lelke (őszintén örülök neked).

A picsába!(már elnézést). Egy mondattal megbőgettél. Ne haragudj ez nem a te hibád, csak mert annyira....de annyira el vagyok anyátlanodva (ugye a szó, legszószórosabb értelmében) Nekem ma elég volt ez a mondat: "szorosan bújt mind a kettő és csak annyit suttogtak, szeretlek anya..." én még soha nem mondhattam ki ezt a mondatot, de még arra sem emlékszem, hogy kell kimondani Anya. Olyan belülről jövően, feltétel nélküli szeretettel. Nem tudom az milyen:-((((((

Elkezdtem megírni kommentben, de rájöttem, hogy nem szeretnék belerondítani a posztodba amit a boldogságodról írsz, így inkább úgy gondoltam ide írom a véleményem.

Tegnap amúgy is nagyon pocsék éjszakám volt, mondhatni végig bőgtem (már megint)az egészet és lehet, hogy még mindig az éjszaka hatása alatt vagyok. Vagy csak fáradt, vagy csak egyedül........vagy csak péntek 13?!

Fater megint mocskosan bebaszva ért haza és oda csődítette hozzánk a fél kocsmát, ahova ügye én is kijártam, még régen. Vhol jól esett, hogy az az egy-két ember aki átjött már nagyon hiányolt, de aztán gyorsan rájöttem, hogy nagyon is jól tettem, hogy kiszakadtam abból a környezetből, mert látszólag kúrvára nem változott ott semmi. Még így is, hogy nem járok ki vagy 3hónapja, még mindig nem szállnak le rólam és még mindig napirendi téma vagyok, de leszarom. Ha nekik ez az egyetlen egy öröm forrásuk akkor tessék csak. (elég nyomi dolog, de hát egyiknek sincs élete, mármint saját.Ami meg van az meg csupa hazugság). De most nem is ez a lényeg. Nagyjából már majdnem mindenki tud a kint zajló hazugságokról, csak az érintettek nem, és mindenki engem uszít, hogy tálaljak ki, mert nekem már úgy is mindegy. Hogy ezek milyen hülyék. Mindegyik félti a picsáját és senki nem akar a kis gondosz lenni, de már mindegyik arra vágyik, hogy minden kiderüljön. Ezek tényleg azt hiszik, hogy akkora barom leszek, hogy majd magamra vállalom a bűnbak szerepét?! Ha kitálalnék és elmondanék mindent akkor semmivel sem lennék jobb mint ők. Nem de?! Én pedig pont azon vagyok, hogy ne legyek olyan. De igazából még mindig nem ezen akadtam ki, mert ezek a dolgok már nem érdekelnek, csak hát azért még is meglepődtem.

Az igazi bajom tulajdonképpen a Faterral van. Ez úgy nagyjából 3éve kezdődött. Elkezdett inni. Az elején nekem nagyon fura volt, de elviseltem, mert tudtam Ő valójában nem olyan aki minden nap a kocsmában lebzsel, és betudtam annak, hogy ez majd biztos csak egy korszak, amit vmi katartikus szitu váltott ki belőle és majd elmúlik. Na azóta várom. Nem múlik és még csak nem is hagy alább. Kb az utóbbi egy hónap úgy néz ki, hogy h-cs ig "otthon" van(ezt úgy értem hogy nem a rizsánál falunk), és mindennap kint van a kocsmába és merev részegen állít haza vmikor éjjel. Ezzel nem is foglalkoznék, ha tudnék tőle pihenni, de semmi. Rumlizik a konyhában ahogy eszik, majd bebotorkál, nagy csörtetést csapva a szobájába és elalszik(de itt még nincs vége)Kb fél óra múlva felkel, feltépi a szobaajtót (redőny ajtó, szóval olyan hangja van, mintha ágyút robbantanának a lakásban), kironnyol a fürdőbe, majd ott jajgat, hogy ő milyen fáradt, meg "Jajj Istenem, Jajjj Istenem"-ekel kísérve, leveri a wcpapír tartót. Kis pihenés után, a szituáció vissza felé folytatódik. Kikészülök. 6ra megy dolgozni, fél 5kor kel, pedig a melóhelye itt van az utcánk végén 2perc gyaloglás. Abban a másfél órában, vagy 5ször felhúzza még az órát, amire én minden egyes alkalommal, felkelek, vagy vissza sem tudok aludni. Ha nem az órát húzza fel, hanem neki áll készülődni, na azt meg mondanom sem kell, hogy milyen tortúrával teszi. Kávéfőzés egy két óriás hangos és ordenáré böfögéssel kísérve. Majd a kávé után ismét jön a "Jajj Istenem.Jajj Istenem"-ezés. Ekkor kb.1óra alvásnál tartok össze-vissza egész éjszaka, és végre elmegy. Én pára azt gondolom, jeeee, nyertem még egy órát, hogy vissza tudjak egy kicsit pihenni, de nincs menekvés. 20perc múlva visszajön, úgy hogy a kulcsot úgy fordítja a zárba, hogy még a szomszéd is felkel a zárnyelv kattanására.Yes, pihenhettem vagy 10percet.A hétvégéken amikor amúgysem nagyon vagyunk otthon, akkor bezzeg kint van a rizsánál, és nyugotságban, fördőzésekkel vacsorázásokkal tölti a napokat.De amint hazaérünk vasárnap(akkor van neki a fiús napja, jönnek a haverok piálni), akkor kezdődik minden már kora este vagy délután. Így hiába pihenjük ki magunkat a hétvégén a párocskámmal, hétfőn reggel úgy kelünk fel, hogy le sem feküdtünk és hullák vagyunk.

 

Tegnap éjjel csak az járt a fejemben, hogy be kell jönnöm melóba és azonnal írnom kell, mert nem bírom magamban tartani a dühömet, de nem volt lelki enegiám erőt venni magamon. Reggelre elment a kedvem az írástól, de Díva meghozta az ihletemet.

 

Most szeretnék szólni, hogy nem word-ből másoltam be a szöveget és nem is olvastam át amit most írtam, szóval ha tele van helyesírási és félre gépelési hibával, akkor az ezért van. A helyesírást majmoló, nyelvtant elemző mágusok most pedig kíméljenek, mert kúrvára leszarom, hogy el tudod-e olvasni a kesze-kusza mondataimat. Akiknek szánom,értik és nem a szavakat nézik, hanem a mondanivalót.

 

PáPá

Inci (még e nevemet is 3Xra sikerült leírnom)

Címkék: család

16 komment

Ezt muszáj megmutatnom

Incifinci 2009.11.12. 12:11

 
URL statisztikám:
 
http://incifinci14.blog.hu/2009/11/05/blog_hu_s_ivaszat                 309
 
Nem is értem mért ez a posztom volt a leg népszerűbb?!:-)))))))))

Címkék: népszerűség

3 komment

Blog.hu-s tali pontosításai

Incifinci 2009.11.11. 08:55

Írtam az előbb erről egy nagyon jó kis posztot és elszállt a picsbe......,Most baromi ideges vagyok.

Sóval akkor eddig annyiban vagyunk, hogy Nov.16 án 17 órakkor vhol a Ráday utcában leszünk. A hely még a jelentkezők számától függ, ha nem akarunk a sok jó ember kishelyen is elfér teóriára alapozni, akkor érdemes lesz helyetfoglalnunk.

Az eddigi jelentkezők a következők:

Szingli; aJeti;hzizi;Vagyok, aki vagyok;díva naíva;Mary_N; bioDorka;Ádám;Zsit;Sassy;erzelmikáosz; barracud4;Inci.

Akit kifelejtettem az majd rúgjon bele a hátsómba és szóljon, hogy ő is jön:-)))

Aki pedig nem jön a megbeszéltek ellenére sem, annak meg ér núgom szét ennen virtuálisan:-))))

 

aJetit ez úton szeretném megkérni, hogy a létszámhoz mérten foglaljon nekünk vhova helyet és írja meg, hogy akkor hol is találkozzunk.

 

Na?! Vki még vmit?!

 

PáPá

Inci

Címkék: blog tali

55 komment

KRESZ vizsga

Incifinci 2009.11.09. 12:19

Gondolom egyikőtök sem felejtette el, hogy ma voltam Kresz vizsgán:-))))És mindenki nagyoin szurkolt, ki ezért, ki azért:-)))))

 

 

Nam bírtam ki, hogy ne jöjjek be melóba és ne újságoljam el, hogy SIKERES KRESZ VIZSGÁT TETTEM:-))))))))))))

 

5 hiba pontom lett és egy képeset sem rontottam. Nagyon büszke vagyok magamra:-))))

 

Remélem ti is velem örültök:-)))))

 

 

 

Holnap már itt leszek. Addig is puszi mindenkinek:-))))

 

PáPá

Inci

Címkék: sikeres kresz

11 komment

Blog.hu-s ivászat avagy a zűlöttek ide:-))))))

Incifinci 2009.11.05. 09:05

Na akkor ez most, hogy is legyen?!

Vagy egyben, vagy több részletben? Hogy kinek mikor is lenne jó (az kommentben jöhet) és akkor egyeztetünk. Hogy hol az már részletkérdés, de mivel én nem vagyok annyira ismerős Pesten így a hely választása rátok marad fővárosiakra.

Én már nagyon gondolkoztam egy ehhez hasonló dologra, de nem mertem nagyon előhozakodni vele, mert nem tudtam ki mennyire félti az anonimitását, de akkor ez lehet egy szabadon választott dolog, mindenki részéről. Nekem nem igazán van mit titkolóznom. A képeim itt vannak fent, aki akart az felismert, megismert…..Szóval részemről semmi akadálya semminek.

 

Na akkor?

 

PáPá

Inci

Címkék: ivászat blog.hu s

94 komment

KRESZ

Incifinci 2009.11.04. 10:18

 Bocsesz, hogy eddig nem írtam, de hát elég sok a minden és nekem a hó vége mindig ŐRÜLTEK HÁZA.

Mivel csak 4órában dolgozom és otthon nincs netem, így elég kevés időt tudok a blogos dolgaimra fordítani. Ilyenkor mindig megmarad a kommentezés és az olvass, de egy nagyobb lélegzetvételű poszthoz, nem nagyon van időm. De ma engedtem magamnak egy kis lazsálást:-D

Sok itt ilyenkor a bérpapír, jelenlétív, tachográf és a miegymás, amivel foglalkozom. Néha azért vagyok bent tovább, mert túlságosan is ellógom az időt itt a blog.hu-n és be kell hoznom a lemaradásom:-D

Nem is meséltem még nektek, hogy elkezdtem KRESZ-re járni, pedig ez is nagyon kitölti mostanában az időmet.

Okt.14 kezdtem a KRESZT és hétfőn már megyek is vizsgázni, szóval ne izguljatok, hogy merre leszek, hanem inkább szurkoljon mindenki egy kicsit, ha meló közbe lesz egy kis ideje erre koncentrálni, hogy sikerüljön. Nem nagyon vagyok beszarva, mert a csoportból először csak 2embert akart engedni az oktató vizsgázni és az egyik én voltam, mert annyira ügyikének tart:-DDDDDNem hiába az a rengeteg úton töltött idő, amit Apukám mellett utaztam végig a nyári szünetek alatt itt az országban. Már gyerekként is sokat kérdeztem a Fatert a közlekedésről, meg a táblákról így az nem volt vmi nehéz, meg hát autószerelő, szóval a műszaki rész sem annyira bonyolult nekem, mert sokat láttam, hallottam. A másik otthonom a telephely volt kiskoromban(még nagyon kicsi ként) A gépeket amúgy is nagyon imádom, sokszor nem is értem, hogy mit keresek itt az irodában az asztal mögöttJ

De visszatérve a KRESZ-hez. Nagyon mókásak voltak az oktatások. Nagy fájdalom a számomra, hogy még csak most kezdtem bele a jogsiba, mert ahhoz képest, hogy Apukám sofőr még soha nem tanított semmire és nem is díjazta, az ötletet amikor 17éves koromtól elkezdtem nyaggatni, hogy szeretnék jogosítványt. Nagyon féltékeny voltam mindig azokra az emberekre akiknek Apuci, Anyuci nyomta a lét a jogsira a gyereknek, tudván, hogy tuti nekem csak akkor lesz, ha össze spórolom rá a pénzt. Eddig mindig voltak fontosabb dolgok, amire gyűjtöttem és most is meg van másra a pénz, de most nem én, nem Apu, hanem a főnökömék fizetik a jogsimat, amit elég lesz majd csak részletekben visszafizetnem nekik.  Tavaly azért nem álltam neki, mert a fogamat akartam rendbe tetetni, idén meg jött az angol, amit fontosabbnak tartottam elkezdeni, mint a jogsit. Mire egy hónappal ezelőtt azzal jött a főnököm, hogy az mégsem járja, hogy egy személyszállító cégnél dolgozok és nincs jogsim, így gyors leszervezett nekem az egyik sulinál egy gyorstalpalót:-D Apumnak nem is szóltam az egészről, mert úgy döntöttem, hogy majd csak oda nyomom az orra alá a jogsimat, hogy lássa ezt is egyedül sikerült megcsinálnom, és hogy ebben sem számíthattam a segítségére. Emlékszem amikor örököltem, odaadtam neki a pénzem, mert motort akart venni belőle és nagyon beleszeretett, akkor még nem gondoltam volna, hogy soha többet nem látom azt a pénzt. Azóta a 3dik motornál tartunk és nekem még mindig nem lett jogsim. Azt hiszem egyszer tavaly, számon is kértem tőle, hogy az hogy van, hogy más gyerekek mögött mindig ott állnak a szülők és segítik ilyen dolgokban őket, engem viszont ő mindig csak hátráltat. Nem tudok gyűjteni, mert mindig kölcsönkér, amit aztán elfelejt visszaadni, és még ebben sem segített. Aztán mondtam neki azt is, hogy én soha nem kértem semmit gyerekkoromban, nem voltak nagy kívánságaim, nem is vonzott semmi hajthatatlanul, ez az egy, ami nagyon fontos lenne, de csak annyit mondott rá, hogy majd eljön az ideje. Mindig mindenre ezt mondja, amivel nem akar foglalkozni és már tudom ezekből a dolgokból soha nem is lesz semmi. Hát most itt vagyok és tessék. Nélküle, ezt is már megint egyedül. Már a tököm ki van ezekkel a dolgokkal. Van egy autó a házunk előtt, amit nem használ, mert lusta megcsinálni (hengerfej tömítést kell benne cserélni), ha meg lesz a jogsim, megmondom neki, hogy ha már semmit nem segít nekem az életben, akkor azt a kocsit csinálja meg, hogy tudjak vele járni. Még műszaki is van rajta, szóval tényleg csak egy kis hozzáállás kérdése lenne. De már azt is kitaláltam, ha ő nem, akkor meg megcsináltatom vkivel, az hátha nagyobb szégyen lesz neki, hogy még ezt sem képes megtenni.

Egy szó, mint száz, most nagyon odáig vagyok, hogy nemsokára vezethetek. Jupppppyyyyyyy:-DDDDDD Ma még van egy KRESZ oktatásom, csütörtökön jön az EÜ. és ha jöv. hétfőn meg lesz a sikeres vizsgám, akkor már mehetek is a rutinra:-DDDDDDDDDD10óra rutin, 20óra városi vezetés. Remélem az meg lesz max. másfél hónap alatt és akkor reszkess Tatabánya, jövök:-DDDDDDD Végre nem kell a buszmegállóban fagyoskodnom, nem kell a vasútállomásokon dekkolnom a csatlakozáshoz. Istenem, de jó is leszJ)))))))))

Szorítsatok ám nekem hétfőnJ)))))

Szép napocskát.

PáPá

Inci

Címkék: vizsga kresz

9 komment

Kis iskolás lány

Incifinci 2009.10.29. 12:04

Nem tudom mi van mostanában a csajokkal, mindenki ihletet kapott Ádámtól (nah, sikerült Fricseknek köszönhetően. Köszi neki mégegyszer)).

Szóval Ádám harisnyás sztoriaitól, mindannyian felbuzdultunk harisnyát és szoknyát húztunk. Érzelmikáosz posztja után nekem is eszembe jutott, hogy azért én sem mindig hordok nacit, gondoltam megmutatom milyenek voltunk amikor beöltöztünk a párommal kis iskolásoknak. Itt is van ni:-))))))))

 

 

 

Hogy mi milyen jót buliztunk aznap:-)))))Nem is értem mért mi nyertük meg a jelmez versenyt:-))))))

Ja, volt a kezemben egy piros-fehér felfújható labda is, de az vhogy lemaradt a képről.

Azért így belegondolva elég viccesen nézünk ki. A super manager úr és az asszisztens lady:-)))))

 

 

 

 

 

 

Remélem mindenkinek sikerült mosolyt csalnom a pofiára ebben a nagy hideg időben:-)))))

 

PáPá

Inci

Címkék: farsang kis lány iskolás

17 komment

Hosszú hétvége...

Incifinci 2009.10.26. 10:01

Most abba hagynám egy kicsit a múltban való merengésem. Majd talán egy esős borús, szomorú napon folytatom.

Fantasztikusan űber faszán telt a hétvégeJ

Csütörtökön gyors haza tűztem melóból, hogy készítsem a finom ebédet amit23-ra szántam. Mert a hétvégét most nem itt töltöttük nálunk, és nem akartam főzőcskézésre pazarolni az időt, amit a párocskámmal tölthetek. Pénteken kelés után reggeli. Párocskámmal lementünk a tárolóba elővadászni a téli gumikat, Ő nekiállt lecserélni őket én pedig felmentem megcsinálni a fasírtot a főzelékhez. Amikor végzett én még minid a tűzhely mellett álltam, de nagyon rendes volt, besegített egy kicsit, hogy ki tudjak menni cigizni (fújj, de utálja hogy bagózok…)Töltött sört és amég sült a fasirt beszélgettünk. Mire kész lett már éhesek voltunk az illatoktól így hát, ebéd és egy kis póker kettesben következett. Olyan jól elütöttük az időt, kártya, sörözgetés, beszélgetés, nagy röhögések…Vmikor hajnali 2körül hagytuk abba.

Szombatra készültem egy kis meglepivel Párocskámnak, de nem árultam el neki, hogy mi az, csak vártam, hogy elvégezzük, amit aznapra terveztünk. Reggeli, egy film és elindultunk bevásárolni. Miután végeztünk beugrottunk egy helyre ebédelni és mentünk haza. Kis du-i pihengélés után, előhozakodtam a meglepimmel. Egy fürdőzéssel és egy nagy tatarozássalJ  Fürdőolajos, sós habfürdő, bazi nagy habokkal, gyertya meg minden, ami kell. Isteni illat (addigra már az egész lakásban J. Test radír, lábradír, jó átdörzsikézve az egész testét, maszírkázással egybekötve. Törölközés után irány a háló. Félhomályban láb masszázs (imádja, ettől mindig elolvadJ Lábspray és felfrissülés. Úgy kelt fel az ágyból, mint aki megújult, vagy újjá születettJ Úgy szeretem, amikor ilyen apróságnak ennyire tud örülni. Ilyenkor én is mindig nagyon örülök, olyan mintha én is kaptam volna tőle vmit. Vki már a köszönetnek is tud örülni, én meg annak is, hogy csak látom a hálás szemeit, mert érzem, tudja, hogy fontos vagyok és én is neki J))))

Elég durva dologgal állt elő. Még a boltban vettünk egy üveg mézes barackpálinkát, azzal a magyarázattal, hogy ez kell és kész. Hát kiderült mire is kell. Pókerhez, hogy aki veszít, a vakok alatt annak innia kell. Jujjj mondom! Így ketten? Szépen fogunk kinézni. Úgy kezdtük az egészet, hogy mind a ketten nyomattunk egy kicsit. Na, azért finom volt meg kell hagyni. Estére mind a ketten nagyon szépen néztünk ki. Éjfélre már ott tartottunk, hogy mind a kettőnknek kellett inni, vagy 6 kicsit, mert annyit vesztettünk egymás ellen. Hát mondanom se kell nem voltunk már szomjasakJ)))))))

 

Mindig elcsodálkozok azon, hogy mi mennyire jól tudjuk érezni, élvezni, eltölteni az időt egymás társaságában. Ahogy itt olvasgatom a blogokat rengeteg olyan párkapcsolat van, ahol az emberek úgy élnek egymás mellett, mint két idegen és a kommunikáció lekorlátozódik a gyerekek jegyeinél és a számlák befizetésénél….

Nálunk is eljön majd ez az idő?!

 

Szép hetet mindenkinekJ))))))))

PáPá

Inci

Címkék: örök boldottág bódottág: )

7 komment

Amikor eltűnnek a pasik.

Incifinci 2009.10.19. 12:53

Fiúk ez a poszt csak rólatok és a hiányotokról:-)))))))

 

Komolyan mondom hétfő és a fiúk sehol a blog.hu-n. Se Zalán, se Ádám, se Szingliman, se George. Az egyetlen egy rendes posztoló ma Styxx volt. (komolyan mondom, még mindig nem tudom  mért nem értek ahhoz, hogy hogy tudnám a neveket hivatkozásokkal párosítani?!. Ja mert nincs aki szájbarágós módon elmagyarázza)

Magyarázatom a következő, hogy mért lazsálnak ma a fiúk:

Zalán: P.Cs. betegségét úgy átragasztotta Zalánra, hogy most nem Zalán ápolja P.Cs-t a csoda teával, hanem fordítva. vagy a rosszabbik eset, hogy tegnap megint úgy berugott, hogy a reggeli ájulás közben úgy beverte a fejét, hogy nem tér észhez. Hahó!!!!! Vki szóljon már P.Cs-nek, hogy Zalán a végét járja a budi mellett fetrengve.... (Jézus még vicnek is rossz...)

Ádám: itt több variáció is felmerül.1: a pénteki utolsó interjú annyira jól sikerült, hogy a jelentkező leányzót, hazacipelte Judittnak bemutatni és még most is az ágyban fekszenek. 2: Az orosz nő harisnyájával bajlódik, mert hát az oroszok mindent atom biztosra igyekeznek készíteni. Így az orosz harisnya gondolom felér egy erényövvel.3: Péter megint fent volt a hétvégén csak most nem Juditot rendezte le, hanem Ádámot és most a balesetin fekszik, ....hát ...őőő.. tudjátok milyen sérüléssel.....

Szingliman: pénteken összejött egy nővel, akinek megkérte a kezét, szombaton megtartotta a legénybúcsút és vasárnap megvolt az esküvő, ma pedig már a mézeshetüket töltik vho a Riviérán....

vagy csak elment bevásárolni vmi csajjal (rossz döntés volt:-))))))

George-ról meg fogalmam sincs, szolidalít a fiúkkal.......

Címkék: hol fiúk vagytok?

17 komment

Az életem IV.rész

Incifinci 2009.10.19. 12:18

De mint írtam, most kezdtem csak élni még jobban az életem.

Apu hamarosan kibékült a Nővel (továbbá rizsa) és visszaköltözött hozzá falura. Én maradtam a nagynénéméknél, nekik is jól jött a segítség és én is szerettem, hogy egy kis családi kötelék vesz körül. Meg volt a napi rutin. Reggel gyerek oviba, én suliba, suli után vmi kajcsi főzés ha már elfogyott a hétvégi kaja, utána gyerekért oviba, nagynéni haza, gyerek lepasszol, irány edzés, majd hulla fáradtan, de szívesen mentem „haza”, várt a családom. Faterral hétvégente egy kis tali, beülni vhova egy fagyira, sütire, de semmi extra. Annyi volt a lényeg, ha vhova menni akartam, akkor mivel a nagynéném nem akart beleszólni a nevelésembe, mindig el kellett kéredzkednem telefonon Fatertól. A tanulásra rendesen figyeltem hétközbe, javultak is a jegyeim, hétvégén meg mehettem bulizni. Nagynénémmel nagyon jól összebarátkoztunk, sokat tudtunk beszélgetni, és volt, hogy nem azért feküdtünk le mert kifogytunk a témából, hanem mert hulla fáradtak voltunk. Hál’ Istennek a mai napig is meg van a jó viszony közöttünk, kicsit olyanok vagyunk, mint a szövetségesekJ)))

Aztán lassan a Fater is elmaradozott. Rizsának mindig lett vmi hétvégi program, fürdőzés (Győr, Párkány), autószereltetés, a lényeg egyre kevesebbet tudtunk találkozni, és egyre inkább nem futotta pénzt adnia. Nem akartam a nagynénéméken élősködni, most itt nem a kajára vagy ilyenekre gondolok, de hát cigiztem, eljártam kólázni, nem akartam, hogy ők finanszírozzák az én kis luxusomat, így kerestem egy melót.16körül lehettem még, azt hiszem. Volt egy helyünk ahova akkoriba lejártunk a haverokkal és kerestek pultos kisegítőt hétvégékre. Gondoltam, mi veszteni valóm van, amúgy is ott vagyok minden péntek szombat, legfeljebb összeszedem a poharakat, elmosogatok és még pénzt is kapok érte. Úgy is volt. Nagyon jól éreztem magam. Volt pénzem és nem kellett másnak (Faternak) kuncsorognom, hogy nem elég a heti, vagy kétheti 500Ft. Nagyon jól elvoltam ezzel a kis életemmel, jól ment a suli, volt családom és egy kicsit lehettem gyerek is, meg  nem is…Pont jó volt minden. Eltelt másfél év…

Nyáron Fater összeveszett megint a rizsával. Megint odaköltözött a házunkba, amit addig sem sikerült lakhatóvá varázsolni a másfél év alatt. Se pénz miatt, se idő miatt. Na, mindegy. Megvolt megint a balhé, és a eltökélte magát, ha mást nem is, de az egyik szobát legalább lakhatóvá fogja varázsolni és újra összeköltözhetünk. Sikerült is. Beköltözhettünk. Aha, igen ám! Nem telt bele pár hét, megint kibékült a rizsával. Na fasza. Úgy nézett ki a dolog, hogy hétközbe 1-2 alkalommal otthon aludt, a többit meg a rizsánál. Na, megint egyedül maradtam. Közben lett egy barátom és nagyon sokat voltunk együtt. Én szinte mindig ott voltam náluk, mert ott megint igazi családban éreztem magam. Ekkor már 17 éves forma lehettem. Sokat próbáltam meg segíteni az Anyukájának amikor nem volt otthon, hogy ne azzal kelljen még meló után foglalatoskodnia, hogy a romokból összeszedje a lakást így mire hazaért, igyekeztem megcsinálni mindent amit a kisfiára bízott.(persze ő azt nem tudta, hogy a drága kisfia nem csinál semmit otthon). Ebből anyós jelöltnek csak annyi jött le, hogy a fiának van egy bnője akinek meghalt az anyja, és egésznap itt bassza a rezet nálunk. Na fasza, mondom ismét. Ha nem kell ennyi segítség, amit eddig adtam( megfőztem mire haza jött, külön vacsorát csináltam nekik, ha éppen úgy szottyant kedvük, se ezt nem is hánytorgatnám fel mert szívesen csináltam, csak akkor ne mondja nekem azt, hogy nem csináltam semmit), akkor innentől kezdve ennyi se lesz. Egyre kevesebbet voltam náluk, nem ettem, amiből ittam poharat képes voltam elmosogatni, úgy hogy a halom mosogatni valót ott hagytam a mosogatóba. És ennyi. Észrevette, hogy nem is volt az olyan rossz dolog. Állítólag volt egy nagy balhé miattam a családba Após és Anyós között, mert Após felvilágosította, hogy amikor Anyós eltűnik órákra vásárolgatni, akkor bizony nem az égből pottyan a tűzhelyre a kaja, és amikor el van mosogatva, akkor azt bizony nem a manók mosogatták el. Rögtön szemléletet váltott a Nő, de addigra már engem nem érdekelt. A pasimmal szétmentünk, így visszatértem a magam kis magányos, pasi nélküli, apuka nélküli világomba. Jöttek a haverozások, bulizások megint. Ekkor már 18 voltam és battyogtam kifelé a suliból. Apuka kezdett besokallni abból, hogy azt látta (abba az 1-2napba amit otthon volt képes tölteni) jövök megyek, bulizgatok. Volt egy próbálkozása, hogy akkor most el kezd nevelni, aztán gyorsan leállítottam, hogy nem 18évesen kéne nevelni, amikor már megvan a magamhoz való eszem, hanem akkor kellett volna amikor a nőjét választotta helyettem és képes volt, kéthetente odalökni egy szelet sütit a cukrászdába, meg egy 500-ast. Elmeséltem neki, hogy milyen társaságokban voltam benne és meg volt a magamhoz való eszem ahhoz is, hogy ne kövessem azokat a negatív példákat amiket láttam. Amikor mindenki drogozott körülöttem, vhonnan csak tudtam, hogy nekem ez nem kell és nem követtem a példájukat, vagy hogy láttam amint a lányok hulla részegre isszák magukat és hogy viselkednek velük a fiúk, azt is tudtam nem akarok inni. Nem szexeltem fűvel-fával, ekkor tudtam mi a helyes és mi a helytelen. Amitől féltett azon már mind túlestem és jelesre vizsgáztam az élet előtt, nem kallódtam el, pedig senki nem volt mellettem. Akkor kérdem én, mit kell még nevelni rajtam 18évesen? Nem tudott volna már újat mondani…..

Címkék: családi nevelés anyós védelem

5 komment

Az életem III.rész

Incifinci 2009.10.16. 11:12

A Fater összejött a faluban egy csajjal, én az elején nem is tudtam (bármennyire is pletyós egy falu én ilyeneket nem tudtam, mert nem tartottam senkivel kapcsolatot, nem is voltam otthon), már csak akkor szereztem tudomást, amikor mondta Apu, hogy menjek bemutatkozni. Na mondom fasza, megint egy újabb pofavizit, és ennek se lesz jobb vége mint szokott. Na mindegy, mentem.

Amikor megálltunk a ház előtt, azt hittem eldobom az agyam, akkora hodály volt. Kétszintes, baszott széles, baszott hosszú. Mondom te atya ég, hányan laknak itt?! Mindegy bementünk. Nő kedves mosolygós, tiszteletet megadva lemagáztam, persze monda nyugodtan tegezzél ám. Há’ még jó hogy megengeded (ennél nagyobb falatokat is fogyasztottam-gondoltam). Nő elvált, két gyerek. Fiú egy évvel fiatalabb, mint én, a leány alsós. A nagy ház a válásból maradt meg, volt pénz rendesen. Nőt is megviselte az élet. Anyukám városából menekült az első férfi karjaiba, aki csúnyán kihasználta és megcsalta, majd ott hagyta a két gyerekkel.

Lassan egész jó összemelegedtek, odaköltöztünk, mert az majd nekünk milyen fasza lesz. Ja, marhára. Én akkor kb15 lehettem (tudom ez most viccesen fog hangzani), de nekem már megvolt a magam kis bejáratott élete. Edzések, barátok, haverok, meg az állandó jövés-menés, Apu nem is foglalatoskodott vele nagyon, amég rendbe volt a suli (az meg mennt, úgy ahogy). Amint odaköltöztünk vmi anyai ösztön, vagy nem tudom mi (szerintem SÁRKÁNYOSSÁG), volt ami eluralkodott rajta és mindent meg akart nekem szabni, amik eddig teljesen jól működtek a Fater és köztem. Főtt kaja szinte soha nem volt otthon, a konyhában egy bazi nagy konyha pult van ami végig fut a falon, az állandóan tele volt mosatlannal, mert addig nem mosogattak amég az összes pohár és az összes tányér el nem fogyott. Nekem ez marha fura volt, mert mint már említettem Fatert már az is zavarta, ha 3 tányér volt a mosogatóban, de ez még nekem is sok volt, nem ilyen neveltetést kaptam. Na mindegy. Lassan rá kellett jönnöm, hogy ez a nő akkora paraszt, hogy simán villoghatna Dózsa György mellett ügetve a lovon. Volt egy nagyon nagy szitu. Én kis jótét lélek (mekkora hülye voltam), nő nagytakarítást akart rendezni a lakásba, de behívták hétvégére dolgozni, nekem meg pont nem volt az ország másik felén meccsem, szóval úgy gondoltam meglepem. Gondoltam elmosogatom az összes mindent (2órás mosogatás volt, mert minden bele volt száradva és olyan sok volt). Oké azt letudtam, majd gondoltam nekiállok az ablakokat megpucolni, azt azért hozzá kell tennem, hogy 17db akkora ablakai vannak, mint a panelokban. Na figyu, megpucoltam az összeset, azt hittem beszarok az utolsóhoz érve. Na, gondoltam én kivettem a részem elég rendesen a takarításból, leány közbe tévézett, fiú otthon sem volt, mert amikor az Anyja dolgozott, mindig csavargott. Úgy, hogy jól végezvén dolgomat, beültem a kis szobámba tévéztem vagy már nem is tudom. Haza jött a Nő, az hagyján, hogy nem vett észre semmit (pedig az hogy elfért a konyhában, nem tudom, hogy nem lehetett észrevenni), da amikor elújságoltam kis aranyosan, hogy ilyen ügyi vagyok, meg hogy azért csináltam, hogy neki könnyebb legyen, mit mondott?  JÓ.

Hát még jó hogy jó, BAZD MEG! Semmi köszi, vagy aranyos vagy, vagy, hogy nem kellett volna, segítettem volna, nem kellett volna egyedül…SEMMI. Csak ennyi JÓ.2 hónapja laktunk ott, hát melyik az a marha rajtam kívül aki ezt megcsinálta volna, szerintem senki. Na mondom jól van itt se fogok többet keresztbe tenni egy gyufaszálat sem. Így is történt. Onnantól kezdve úgy leszartam, ahogy volt. Mindent. Szerintetek mit csináltam?!   Hát persze, hogy még többet sportoltam. Közben középsulis is lettem, jöttek az újabb haverok, buliba invitálás, de akkor én még nem voltam előtte sehol buliba. Megbeszéltük Faterral, ha szeretnék elmenni vhova akkor szóljak neki elvisz és értem is jön, csak szóljak, nehogy úgy lelépjek. De nem kellett, mert nem jártam még akkor sem. Amikor az első külön buliba mentem, szóltam is neki, megbeszéltük kedden, hogy szombaton elvisz, és ha vége, akkor hívom telefonon és jön értem. OkézsokéJ))))))) Szombaton, amikor nekiálltam készülődni, Fater még nem volt otthon a Nő meg megpróbált befenyíteni, hogy én bizony nem megyek sehova, mit képzelek én magamról kis taknyos. Én meg mondom, de biza megyek, mert a Faterral le van beszélve és slussz-passz (nehogy már Ő dumáljon nekem, semmi közünk egymáshoz, csak annyi, hogy a Faterom kurogatja). Na majd akkor ő jól beköp a Faternak, hogy bagózok és ne feleseljek, mert hát ő a vki. Na, mondom az bukó, mert a Fater az én cigimet szívja, amikor neki nincs és különben is, a mi kapcsolatunk annyira őszinte, hogy nekem semmi takargatni valóm nincs Apu előtt, szóval ezt benyalta. Mire Apu hazaért, én már teljesen ki voltam borulva, bőgtem mint egy szarvasJGyors összeszedtem a motyóm és elindultunk, nagy huza-vona után otthonról, hogy bevigyen a városba a buli helyre. A kocsiban azért elmagyaráztam a Faternak, ha hazamegy magyarázza már el a nőjének, hogy én nem az ő gyereke vagyok, és ha mi vmit megbeszélünk akkor az úgy is marad, neki semmi joga beleszólni a mi kis megállapodásainkba. Onnantól kezdve úgy is volt. Nem is beszéltünk egymássalJ) A buli nagyon jó volt, de nem akartam sokáig maradni éjfél körül hívtam Aput, hogy jöhet értem. Baromi sokára jött értem és nem is a Nő autójával, hanem a szomszédéval és a szomszéd faszi is ott van vele. Néztem, hülyén, hogy mi van. Hát azt hittem beszarok amikor elmesélte a Fater, hogy milyen rumli volt amikor telefonáltam. Azt mondta, hogy nem adja oda az autót és hogy a gyerek majd azzal jön haza amivel akar?! WHÁT?????? Hát milyen anya az ilyen aki azt tudja mondani egy gyereknek aki kint van az éjszakában, hogy majd hazajössz azzal amivel akarsz???????????????????????????? És ennek a nőnek van 2gyereke. Nem normális, de mindegy. Az egész család (nagyszülők, nagynéni), engem néztek hülyének, hogy mert én mindenkiben csak a rosszat lázom és hogy mért nem tudom szeretni egyik nőét sem a Faternak. Hát évekkel később mindenki nekem adott igazat, hogy 8évvel ezelőtt nem is voltam én olyan hülye, mert tényleg igazam van, ez nem anyának való és nem normális. De akkor nem hitt nekem senki. Egyedül maradtam, mindennel. Már megint. Le se szartam, erős kislány voltam én.

Apu meg a nő összevesztek karácsony előtt vmin, nem tudom min, mert én beszéltem velük, csak éltem a kis életemet a kisszobában, néha kimentem a fürdőbe, de senkivel nem beszéltem abból a családból. A Fater meg ugye mindig dolgozott, tehát igyekeztem minél kevesebbet otthon lenni. Szóval összevesztek, a költözési határidőnk 2nap volt, ami pont 24re esett. Na szerintetek?! Szenteste kirakni egy embert az utcára egy gyerekkel, tudatában annak, hogy nincs hova menniük?! A két nap pakolással telt, én mentem nagynénémékhez, Apu meg szerzett magának egy ágyat, amit elvitt a házunkba (ahol se fűtés se semmi nem volt. az asztalon a pohárba megfagyott a víz olyan hideg volt), és oda rendezkedett be. A szentesténk nagyon fasza volt, mondanom se kell. A nagyiéknál találkoztunk, aztán mindenki ment a maga kis helyére. Szép kis szenteste.

Innentől kezdve még jobban elkezdtem élni a magam kis életét. Nagynénéméknek sokat igyekeztem segíteni, mert hát még is hálával tartoztam nekik, hogy befogadtak magukhoz. Az unokaöcsém még nagyon kicsi volt, sokat voltam vele amég a felnőttek dolgoztak, olyanok lettünk, mint a testvérek. Ő akkor még csak 3-4éves forma lehetett. Én vittem oviba, én mentem érte, én játszottam vele, mi mindent együtt csináltunk. Így alakult, hogy a háztartásvezetés mellé még a gyereknevelésbe is sikerült belekóstolnom.

 

PáPá

Inci

8 komment

Az életem II.rész

Incifinci 2009.10.15. 09:14

Elkezdtünk megpróbálni újra talpra állni.(nem ment.)

Lakásunkat eladtuk, feléltük, Papáék lakásába költöztünk ahonnan kirakták az albérlőket. 13éves voltam. „Nagylány lettem” nem volt kivel megbeszélnem, mert hát ugye egy Mama mégsem úgy tudja a dolgokat, ahogy az mostanában megy. Serdültem. Egyedül voltam (Apu mindig dolgozott éjjel járt haza, vagy haza sem jött). Suli ment (ahogy). az oszt.társaim utáltak. Mindig el tudtam beszélgetni a felnőttekkel és senkinek nem tetszett, hogy jóban vagyok a tanárokkal, pedig soha nem voltam jó tanuló. Egy vmire való tanár szereti a rafkós, nagypofájú diákokat amég tisztában vannak a határokkal. Hát én tisztában voltam, csíptek, mindenki ismert. A háztartás technika tanár velem tartatta az órát, nekem addigra már nem okozott gondot összerittyenteni egy paprikás krumplit, vagy kikeverni egy egyszerű palacsinta tésztát. Mindenki csak azt hajtogatta segg nyaló vagyok. tartottam biosz órát is, amikor nem volt tanárunk és ahelyett, hogy rosszalkodtunk volna (az én gyerekkoromban még volt ilyenJ) elolvastam az anyagot és kibattyogtam a táblához, lerajzoltam vmi bibét és arról beszéltem, amit a könyvben az apró betűben írtak, amit tudtam úgy sem olvas senki. Amikor megjött a helyettesítő tanár eldobta az agyát, hogy mindenki, hogy issza a szavaimat. Persze kaptam egy dicséretet, aminek megint az lett a vége, hogy mindenki utált, pedig az alkalom mindenki előtt nyitott volt. A csajok csak azért barátkoztak velem néha, mint amint már írtam egyszer, hogy a haverjaim közelébe kerüljenek és lenyúlják az éppen aktuális plátói szerelmemet. Már akkor megfogadtam, hogy nekem nem kellenek női bnők, mert mindegyik egy rohadék picsa. Mind ezt 6-os koromban.

Fél év után Fater összejött az előző sulimból a volt alsós oszt.főnökömmel. Na azt most úgy kell elképzelni, hogy egy 40x éves pedagógus, akinek nincs gyereke, és tapasztalataim szerint nem is szereti őket. Fasza nem?! Na mindegy. Oda kellett költöznünk hozzá, mert nagyfater eladta a lakást és nem volt hova mennünk, így maradt a Nyanyesz (én csak így hívtam a háta mögött)másfél évig éltünk ott, na az nem volt semmi. 14évesen amikor elindultam otthonról, hogy megyek a mamámhoz, mert megbeszéltük, hogy segítek neki egy pénteki délutánon, a Nyanyesz utánam rongyolt az ajtóba és mondta, hogy addig nem mehetek sehova amég nincs kész a leckém. Telefonálni soha nem engedett így nem tudtam volna szólni a mamának, hogy ne izguljon, nem tudok menni, mert ez a vén banya nem enged, így úgy döntöttem, hogy márpedig én megyek. Azt mondta erre a Nyanyesz, hogy akkor tegyem le a lakáskulcsot és vigyek pizsamát is, mert ott alszok ahol akarok, Ő nem fog beengedni. Na, szerintetek? Egy pedagógus, ezt mondja egy 14éves gyereknek, csak azért mert nem írja meg péntek délután a leckéjét. Vén kurva. Az is lett. letettem a kulcsot, fogtam a kis bringámat és mentem a dolgomra. Apu másnak keresett telefonon, mondta menjek haza, mondtam, ha ott a Nyanyesz akkor nem megyek. Mire haza értem hál istennek elhúzott a picsába és sikerült Apuval beszélni normálisan. Ez a hülye kurva azt mondta neki, hogy én csak fogtam magam és leléptem, Ő meg, hogy izgult értem, mi lehet velem. (WHAT?) Azt hittem felrobbanok, aztán amikor elmondtam ezt a pizsamás szöveget, akkor meg a Fater kapkodta a levegőtJ Volt ám ne mulass, amikor hazajött a Nyanyesz. He-He. Na mindegy. Nem sokat akartam otthon lenni gondolom, most már megértitek mért is!

 A mi korosztályunknak akkor 3edzése volt a héten, de lejártam inkább a nagyobb korosztályhoz is edzeni, mert az utcán nem akartam csavarogni, bnők nem voltak, akiknél elütöttem volna az időt, így maradt az edzés. Így lett nekem heti 8 edzésem és volt, hogy egy nap 4órát edzettem egyhuzamban, mert egymás után volt a mi és az idősebbek edzése. Szerettem, Imádtam… nem akartam semmi mást csak a legjobb lenni, a leggyorsabb, a legügyesebb, a legterhelhetőbb. Hamar el is jött az eredmény. Egy év alatt eljutottam arra a szintre, hogy nem csak serdülőbe játszottam , hanem feljátszhattam a kadett, ifi és a felnőtt csapatba is. Olyanok ellen játszottam, mint a Trutykó felesége a Zsolnay Gyöngyi [ ( gondolom mindenki tudja hogy a MiZo PVSK-ban játszottJ) és az sem mellékes, hogy az Apukája volt az edzőm] én kis 14éves kis takony, elértem amit más csak 20on pár éves korában. Nem volt a csapatban ellenfelem. Istenem mennyire is szerettem. Az volt az én igazi életem. Az edzőm volt az apám és a csajok voltak a testvéreim. A napjaim úgy néztek ki, hogy reggel suli, 2től énekkar (az a másik szerelmem volt) 4től edzés 8ig, utána hazabuszozás, hulla fáradtan ágyba esés, és jött a következő nap. Az a rohadt Nyanyesz meg azzal büntetett minket, ha vmi baja volt, hogy nem főzött nekünk, így amikor én és a Fater hazaértünk este, nem hogy főtt kaja nem volt otthon, de még egy szelet kenyér sem. Így azt is meg kellett tanulnom, ha vmi kell, akkor azt igen is nekem kell megteremtenem magamnak. Néha kaptam Fatertól zsebpénzt, azt arra költöttem, hogy ha megyek haza, akkor bevásároljak a boltba vmi ennivalót kettőnknek. Soha nem basztam el a pénzt tudtam, hogy van annak a helye. Nekem nem kellett diszkmen, meg mp3 lejátszó, csak egy kis gagyi vólkmenem volt, amit arra használtam, hogy amikor otthon voltam bedugjam vele a fülemJ Ja tévézni nem tévézhettem, így  lefekvés előtt hallgattam a rádiót, mert a kis gagyin elromlott még a lejátszó is, szóval maradt a Csiszár só. Így éldegéltünk mi.

 

 

 

 

Amikor már a Faternak is betelt a pohár Nyanyesszal kapcsolatban, egy nap megvártuk amég elmegy vmi hülye pedagógus tovább képzésre, és leléptünk szó nélkül. A kulcsot csak bedobtuk a postaládába és gyíííí. Apu talált vmi albérletet a közeli faluban és odaköltöztünk, ismét kettecskén. Tél volt, nagyon hideg, fűtés nem volt és áram sem, mert az előttünk lakó nem fizetett és kikapcsolták, vagy is azt hiszem lekötöttek minket az oszlopról is. Bele telt egy kis időbe mire Fater összeszedett annyi pénzt, hogy kifizesse a hátralékokat, de addig is elvoltunk. Már végre nyugodtan. Persze megint jött az a korszak, hogy egyedül voltam állandóan, így még mindig maradt, hogy nyomatom a kosarat és semmi más nem érdekel. 8os voltam ekkor. Péntekenként éjfélre értem haza, mert sok volt a minden. De. suli, du 2től énekkar, 4kor edzés, 8kor megint énekkar, 9kor még egy edzés és az utolsó 11órási busszal jártam haza, természetesen hulla fáradtan. Fater vagy otthon volt addigra már, vagy nem. Mindegy volt. Zene be a fülbe, paplan alá jól bebújás (baromi hideg volt) és alvás. Néha sírdogálás, hogy nekünk milyen szar is az életünk és mért nem lehet soha egy kicsit jobb.

Minden gyerek élhette a maga kis életét a maga kis gyerekszobájában, legózhatott, mecsizhetett, én meg bújtam a szakácskönyvet, hogy éppen mivel lephetném meg a Fatert ha hazajön, hogy büszke lehessen az ő pici lányára, hogy milyen ügyes is. De mindig minden tök természetes dolog volt. Fincsi volt a kaja, tiszta volt a ruha és rendben volt a lakás. A legnagyobb probléma mindig az volt mégis, hogy nem volt elmosogatva (ez a mai napig is így van, ha van 3tányér amit nem mosogattam el, akkor még most is megy, hogy nem igaz, hogy már megint nincs elmosogatva) Te jó isten, hogy én mennyi paprikás krumplit megfőztem már az életbenJ így visszagondolva. Nem kell izélni most ezen, az volt a legolcsóbb és leglaktatóbb kaja. Na mindegy, csak egy kicsit visszagondoltam.

Jött a következő nő, de erről majd holnap….

Szép napot!

PáPá

Inci

 

Címkék: szar anya mostoha nyanyesz

12 komment

Az életem I.rész

Incifinci 2009.10.14. 08:54

Akkor közkívánatra.

Kibeszélni magamból? Nem kell már meg volt egy párszor, kurvára nem lett jobb. Tehát most csak nektek, hogy jobban megismerjetek.

Talán ott kéne kezdenem, hogy a szüleim két különböző városból valók. Apukám katona volt, amikor összekerültek Anyukámmal, nem kis hacacáré után, ugyanis Anyukám Anyja nem igazán repesett az örömtől, hogy a lánya egy „olyanhoz” menjen hozzá, mint Apukám (soha nem tudtam rájönni, hogy mi is a baja Faterommal). Szóval! Megvolt a lagzi, jött a baba, nagy volt az öröm Apukám családjánál, Anyuméknál csak állt a bál, hogy minek még gyerek, és engem is el akartak vetetni, mint amikor Anyukám először volt terhes Apukámtól. Most kitartottak „mellettem” (Hál’ IstennekJ) Anyukám 20éves volt Apum pedig 22. Kicsit nehezen fújtak a szelek hátulról. Albérlet, majd tanácsi lakás, de végül az már saját. Lett lóvé rendesen, Apu nyomta a pedált egész nap, Anyu főnővér volt. A fizujuk abban az időben nagyon jónak számított, és a munkahellyel járó mellékes is megvolt még egyszer annyi. A 80-as években nem sok család mondhatta el magáról, hogy saját lakás(önerőből, szülői segítség nélkül) 2autó (Zsiguli, meg minden, ami kellJ) Szóval éldegéltünk, én igaz akkor még csak gagyaráztam, meg később oviba jártam, de éreztem nagyon klassz ez így nekem. Amikor olyan négy éves forma lehettem, Anyukám megint terhes lett. megint nagy volt az öröm, de nem sokáig. 7.hónap tájékán Anyukám érezte, nem mozog a baba, irány a doki. Vmi nemleges válasszal hazazavarták, hogy nincs annak a babának semmi baja, csak nyugalmi állapotban van. 3nap múlva Anyukám észrevette a hullafoltokat magán, meghalt benne a babaL Rohanás korhát életmentő beavatkozás […] Anyukám nagy lassan felépült a lelki katarzisból, visszament dolgozni. Volt viszont egy kis bibi, rosszullétek maradtak neki vissza a műtét óta. ’90.07.24-én autóbalesetben meghalt, rosszul lett az autóban és a szembejövő sávba rántotta a kormányt. Meghalt. Nem volt többé. Ketten maradtunk. Nem nagyon emlékszem még erre a korszakra és Anyukámra se, csak foszlányok vannak. Innen kezdődik életem össze-visszaságai.

Én elkerültem Apukám szüleihez, ami csak olaj volt a tűzre Anyum szüleinél. Apu masszívan elkezdett piálni, szinte alig láttam, vagy is nem nagyon emlékszem rá azokból az időkből. Kiment Oroszországba dolgozni. Nekem mindent elmagyaráztak rendesen, szóval nem volt titok előttem, hogy nincs többé Anyukám, nem mondták, hogy elutazott, csak simán hogy meghalt. 4évesen én voltam az első aki a koporsóra dobhatta a virágot, tudtam, én a kicsi eszemmel, megértettem…NINCS TÖBBÉ.

Nagyszülőkkel éldegéltem elsős koromig, Addigra Fater nagyjából összeszedte magát, lett egy nagyon kedves Bnője és akkor én is visszaköltöztem Apuhoz. Anyum szülei persze, minden egyes nyaralás alkalmával, nyomatták nekem, hogy mert nekem milyen jó lenne velük, és hogy milyen rohadékok a családtagjaim. Milyen szarul nevelnek, nem lesz belőlem semmi, de ők mennyire szeretnek és nem értik, hogy Apukám mért nem mondott le rólam, és mért nem adott nekik oda engem. Apám egy szemétláda, mert vegyem tudomásul, hogy Anyukám igen is miatta halt meg, mert ha nem viszi el tőlük Anyukámat, akkor még mindig biztos élne […] Minden nyaralás, minden karácsony, húsvét, születés és névnapok, mindennap, mindig ez volt. Én imádtam Apukám szüleit (a mai napig is), utáltam minden egyes alkalommal végig hallgatni azt, hogy becsmérlik az Apukámat és a nagyszüleimet, akiknek mindet köszönhettem. Amikor már nem kellett vinni a távolabbi nagyszülőkhöz, mert már én is el tudtam vonatozni, már akkor mehettem-jöhettem volna, amikor akartam. Hát nem akartam. Egyre ritkábban jártam, nem akartam mindig ugyan azt végig hallgatni. Elegem volt Persze így én is kezdtem kiesni a pikszisből. Mert ugye milyen kölyök vagyok én aki nem kíváncsi a nagyszüleire és mert biztosan az otthoniak telebeszélik a fejemet és ők nem engednek. Pedig ez mennyire nem így volt. Apukámék soha egyetlen egy szóval sem szidták őket és soha nem volt olyan, hogy nem engedtek hozzájuk. Ennek ellenére mindig ezt kellett hallanom, meg akkor már jött hozzá az is, hogy mert hogy nevel engem a Fater, milyen gyerek lett belőlem […] (köszönöm szépen, nagyon is frankó a körülményekhez képest, mert kérdem én melyik  26éves faszi lenne képes nekiveselkedni egy leány gyereket felnevelni) na mindegy.

Apukámnak és a Bnőjének volt egy nagyon jó kis bizniszük (kerámiákkal foglalkoztak), ment a szekér elég rendesen. Ismét két autó, lakásfelújítás tetőtől talpig. Idilli kis család volt a miénk. Egy másik Anyukával, de akkor is, egy igazi család. De nem tarthatott örökké. Megromlott az üzlet, kevés lett a pénz, de ezzel alapvetően még nem is lett volna probléma. Apukám elkezdett vállalkozni, ami nem hozta meg a várt sikereket, elkezdtünk lefelé csúszni a lejtőn. Rengeteget dolgozott nagyon kevés pénzért, egyre fáradtabb lett és egyre kevesebbet volt velünk. Ha véget ért a napi meló, meg jött a kocsma. egyre többször. Tönkre ment a kapcsolatuk. A bnője 7év együtt élés után, elköltözött, megint ketten maradtunk és ismét egy újabb újrakezdésbe kellett belefognunk.

Címkék: család vita halál nagyszülők autóbaleset anyukám

6 komment

Hétvégi lazulás!

Incifinci 2009.10.12. 09:01

Nem tudom mennyi ideig fog tartani megírni ezt a posztot, de alig tudok gépelni, az egyik ujjam ugyanis használhatatlan, J Na, nem azértJ

Nagyon klassz volt a hétvégém és ezen elmélkedtem egész hajnalban. Na meg az életemen (mint általában mindigJ)

De vegyük előre a párkapcsolatomat, mert nekem ez a legfontosabb. Régen, amíg kosaraztam addig az, sajnos most, hogy már nem kosarazhatok (eü.okok miatt) , így marad a Szerelmem. Most biztosan sokan megkérdezitek és a család? Hát ez egy külön történet, majd később. Röviden annyit, hogy amég volt kosár addig a pályára menekültem az otthoni dolgok elől, viszont évek óta a párkapcsolataimban találom meg a menedéket.

Szóval SZERELMEM! Érdekes, volt már egy pár kapcsolatom. Többnyire inkább hosszú távúak, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak egyéjszakások, de most nem is ez a lényeg. Általában mindig érdektelenség felé haladtak a kapcsolataim. Mindig azt hittem miattuk, de idővel rá kellett jönnöm, hogy az élet marhára nem úgy működik, mint a filmekben! Rózsaszín köd, romantikus randik, aztán amikor szar kerül a gépezetbe, a faszi harcol a szerelméért, s amikor újra összejönnek, akkor meg mintha a faszi olvasna a nő gondolataiba, minden széppé és jóvá válik. Nagy lófaszt! Összejövés, nagy szerelem ( a részemről), harc az anyukákkal pici fiúk felnőtté válása miatt, majd eltávolodás, nem szexelés,átsírt éjszakák és a vége. Húzz a faszomba életérzés, bármennyire is szerelmes voltam. Általában egy, másfél év volt, mire rájöttem, hogy nekem nem kell az a párkapcsolat és mindig leléptem. Még akkor is ha szerelmes voltam. Minek úgy élni vki mellett, hogy közben tök egyedül érzem magam, még akkor is amikor ott van mellettem.

Most nincs ez. Már együtt vagyunk másfél éve és nincs az, hogy minél jobban megismerem, annál inkább elküldeném a picsába, sőt […] Amikor összejöttünk volt is pár ismerős, akik azt mondták, nem adok nekik 3hónapot, vagy volt, aki megelőzött nekünk másfél évet is, de a végén úgy is én fogom ott hagyni. Ne, itt van kedves ismerőseim. Eltelt a másfél év és eszem ágában sincs a SZERELMEMET eltaszítani magamtól. SZERETEM és érzem, hogy én is SZERETVE VAGYOK!!! Hogy akkor mért nem írok róla többet? Mert ezen nem szoktam gondolkozni. Ez a mi dolgunk, ez nem tartozik senkire. Ez csak a miénk. CSAK AZ ENYÉM!!!! Nem vagyok olyan ember, aki csak úgy beletörődik abba, amije van, sőt egy ajándéknak tartom, hogy Ő az enyém. De nem fogok itt ömlengeni arról, hogy milyen szerelmes vagyok. Ő tudja, érti és ennyi. Most már ti is tudjátok. SZERELMES VAGYOK!

ENNYI!:-)

Mindenkinek szép hetetJ

PáPá

Inci

7 komment

Sok volt a meló

Incifinci 2009.10.06. 11:11

Újabb hétvégén vagyunk túl, ami megint olyan gyorsan eltelt, hogy fikarsznyit sem volt időm pihenni.

Miskolcon voltunk, párom anyukájánál egy kicsit. Mindig van mit tenni a ház körül, de ez most messzemenőleg több volt mint amire számítottam. Kint nem is volt tenni való most. Szinte az egész napot a konyhában töltöttem szombaton. Pénteken este amikor megérkeztünk, hulla fáradtak voltunk, csak kajáltunk és egy kis beszélgetés után mentünk is alukálni. Szombat reggel, megkezdődött az őrültek háza. Anyuka elment piacra hugival, mi addig otthon igyekeztünk tartani a frontot.

Párocskám a gépet próbálta újraéleszteni, ami annyira lefoglalta, hogy csak ebédre állt fel mellőle, minden más most rajtam maradt. Kiteregettem (tudtátok, hogy a teregtésnél nem mindegy, hogy a műanyag csipesz fogja a nadrágot, vagy a fa?). Összedobtam egy kenyeret a kenyérsütőbe, megcsináltam az elszakadt relukszát. Na, az nem volt egyszerű. Ekkora körmökkel, ami nekem van, nem lehet megfogni egy olyan vékony zsineget, úgyhogy a szemöldök csipeszemet kellett segítségül hívni. Marha viccesen néztem ki, amint csavarhúzóval és szemöldök csipesszel a kezemben próbálkozok a lehetetlennel:-))))De sikerült, nem hiába fasza csaj vagyok én:-)

Aztán kiméregettem a kakaós csigának a hozzávalóit és legyurattam a kenyérsütővel a tésztát:-)))) Méretre ráncoltam az új függönyöket. mert tudjátok most már van az a hipi-szupi összehúzó ami mosáskor is megtartja a loknikat a függönyön, és ha belecsipteted a műanyag csipeszeket akkor azzal együtt ki kell mosni. Hát mire én beleerőszakoltam azokat a rohadt csipeszeket azt hittem leszakad az összes ujjbegyem:-)))Mire ezekkel a szarokkal végeztem lett már vagy este 9 és ekkor álltam neki még lángosnak valót gyúrni, mert reggelire mindenki azt szeretett volna enni. Na mire azt megcsináltam rendesen elfáradtam. Lusta voltam még lezuhanyozni is, és csak beborultam az ágyba. Párocskám még mindig a gépet nyomta a másik szobában, nem is szóltam neki, hogy lefekszem. Csak később amikor már nem látott sürgölődni, akkor nézett utánnam, hogy merre is lehetek. Amikor látta, hogy már fekszek, Ő is nyugovóra tért és odabújt hozzám, átkarolt és magához szorított:-) Hogy én hogy szeretem a kis Drágámat, azt el se tudom mondani:-)))))

Vasárnapra már csak a függöny felrakása maradt, meg egy kis segítség a konyhába. Délután indultunk Párocskámhoz, hogy onnan jövök majd hétfőn haza. Este hamar bedobtuk a szunyát, mert rendesen kifáradtunk a hétvégén, meg amúgy is nagyon fájt a buksija.

Remélem nektek jobban telt a hétvége és ki tudtátok magatokat pihenni.

PáPá

Inci

3 komment

Emberek között....

Incifinci 2009.10.02. 09:49

Baromira ki vagyok éhezve az emberi szóra. Melóba egyedül nyomom az íróasztal mögött, nem nagyon van kihez szólni, kivéve persze ha egyfolytában csörög a telefon.(na attól meg hülyét kapok)

Tegnap angol után csörögtem az egyik ismerősömnek, hogy ugorjunk be egy sörre az egyik közelünkbe lévő helyre, hogy beszélgessünk pár szót, mert már kíváncsi voltam mi van vele, meg a sör is jól esett volna. Úgy is lett. Kiültünk a kerhelységbe, jó volt a levegő is és a sör is jó hideg volt. Beszélgettünk melóról, csajokról, pasikról, meg hogy mennyire nehezen lehet megélni a mai világban, nekünk, kis halandóknak, akiknek se zsíros állás, se pénzes párkapcsolat. Nagyon jól telt az este, persze az egysörből kettő lett és így tovább, de nem is erről akartam írni. Nagyban beszélgettünk már amikor ránk esteledett és a látási viszonyokat semmi esetre se mondam volna jónak. Egyszer csak nagy fékcsikorgás az utcán mellettünk(láttam amint füstöl a gumi, blokkol a kerék majd felenged éjjen ABS:-)))majd ahogy a kocsi csúszott tovább az úton, a buszmegállótól már nem láttuk a nem messze lévő zebrát. Azt gondoltam, hogy a seggfej sofőr, aki amúgy baromi gyorsan ment, későn vette észre a zebrán a gyalogos és erre föl volt a nagy fékezés. A LÓFASZT. Meglátta a kocsmát, hogy még nyitva van, és úgy gondolta most azonnal akar megállni.Azt hittem neki megyek a gyereknek amikor kiszált az autóból, mit kiszált? ki esett, mert annyira be volt baszva, majd bejött a kocsmába, nem tudom miből gondolta, hogy neki még szüksége van a piára. Az itala kikérte után pedig elkezdett belekötni a vendégekbe, majd kiráncigált egy gyereket, akire akkora tolót nyomott, hogy szegény srác nem bírt megállni a lábán.Nem vagyok egy agresszív alakat, de komolyan mondom azon gondolkoztam, hogy odamegyek a kis köcsöghöz és majd jól elígazítom, de mivel nem a saját pályámon mozogtam így inkább nem kerestem a feszültséget. Gyor megittuk a sörünket és léptünk is.

Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy ha most vmi balaset történt volna és tényleg elüt vkit ez a fasz a zebrán, akkor az hogy a picsába tudja leélni utána az életét? Tudva, hogy mata részegen megölt egy embert? Tudom rengeteg ilyen példa volt már itt kishazánba és amég itt mindenki vkinek a komája, addig nem is nagyon fog történni semmi változás, de akkor is. Szomoró:-((((

Ma indulok Miskolcra! Jó hétvégét mindenkinek:-)))

PáPá

Inci

8 komment

Kis hülye! ....már mint Én:-))))

Incifinci 2009.09.30. 09:41

Nem is tudom, hol kezdjem annyi minden történik velem mostanában:-) Na jó, remélem éreztétek az iróniát a szavaimban:-))))

Nem sok minden van mostanában, csak egy csomó gondolat a bubukámba, amit nem nagyon tudok senkivel megbeszélni, no de seráfitty:-))))

Bazira farnkó volt a hétvége. Monoron voltunk Párocskám egyik volt fősulis társánál, pincebuliba.

Gondolom mondanom se kell, milyen jól sikerült. Volt sütögetés, borozgatás, de én bevallom, de csak nagyon halkan, én söröztem :-))) Jó volt kicsit emberek között lenni és hallgatni a poénkodásokat. Pokereztünk, beszélgettünk és mindehez nagyon szép napos időnk volt. Estére( bár még csak hét vagy nyolc óra körül lehetett), már mindenki elég szépen nézett ki, lesült pofi, borvirágos nózi és vicces dolgok tömkelege:-) A házigazda és egy ismerőse kicsit jobban becsípett a kelleténél, de ez csak tetőzte a hangulatunkat, akik kevesebbet ittak.

 

Amikor már mindenkinek vége lett, szépen összepakoltunk és mivel talán 3an maradtunk akik még beszámíthatóak voltunk, mi inkább gyalog mentünk, hogy a törpiek beférjenek az autóba. Elindultunk a korom sötét éjszakába, világítás és elemlámpa nélkül:-)))) Még szerencse, hogy a telefonok képernyőjét egyre nagyobbra készítik,( bár biztosan azért, mert sok olyan panasz érkezett a telefongyártó cégekhez, hogy mért nem működik még elemlámpa funkcióval is a legmodernebb hipi-szupi csoda teló)és így megmenekültünk attól, hogy abba a bazi meredek kis pincékhez vezető utakon egymás nyakába guruljunk lefelé:-)))))) Bár vicces lett volna szerintem:-)))) A fejem amúgy is szét akart robbani, nem osztott nem szorzott volna neki, holmi hegyoldalból legurulásos móka:-)))

Amikor hazaértünk a két fiúka a fejébe vette, hogy ők bizony még mennek tovább bulizni, mert érezték a lábukban a bulit(bár nem tudom, hogy, mert alig álltak a lábukon, biztos a bugitól:-)))) Mi hárman akik a telefonnal végig világított útunk végére értünk, megváltásként nyugtztuk, hogy életben maradtunk:-) és nem kísértjük a sorsot, a legjobb helyünk bizony az " ágyikóban" lesz.(ágyikó: matracok a földön és hálózsák, na meg a saját bejáratú kispárnám és teknősöm) Vicces volt a lefekvéshez való készülődés. Gyors zuhanyzás után( ami szerintem életet mentett és tuti hogy a tusolást vmi részeg állat találta ki, mert az csodákra képes) szépen kidobtam 3 db rózzaszín bogyót(algo flex) az sztalra, 3 pohár ásványvízzel és így láttunk neki a lefekvésnek:-))))))) ( a vén drogosok mára már algoflexel nyomatják)

(képeket majd idővel töltöm az oldaldobozba, hogy ti is meg tudjátok nézegetni:-)))

Nagyon jól jött az "anyag", mert reggel már 8órakkor felkeltünk és semmi bajunk nem volt. Persze a két fiú, halál másnaposan róka hívogatással kezdték a napot:-))))

Sajna már vasárnap jöttem haza, mert hétfőn hajnalban indult párocskám Ramániába, és így elég szarul végződött a napom, mert még egy nappal kevesebb volt amit együtt tudtunk tölteni:-(((((

Röviden ennyit a hétvégéről, remélem a ti hétvégétek is klasszra sikrült.

Most pedig igyekszem dolgozgatni, mert hózárásom van és ilyenkor mindig jön az őrültek háza:-(

További szép napot, hetet......

PáPá

Inci

Címkék: sütögetés

6 komment

Akik látnak, de nem ismernek. Avagy egy blogból meglehet valakit ismerni?!

Incifinci 2009.09.22. 13:27

Sokat gondolkozom mostanában azon, hogy vajon akik az iwiw-ről klikkelnek ide, azok mit gondolnak?mire számítanak? és mi a véleményük arról, amit itt találnak?

Sok ismerősöm van az iwiw-en akik vagy volt munkatársak, volt osztálytársak, vagy éppen valakimnek a valakijei. Ők mit gondolhatnak az itt olvasott dolgokról?

Rólam, aki nyomattam a gyárba a melót és nem tudtak rólam semmit, csak hogy -mer a főnök kedvence, így könnyű!És nem is akartak megismerni.

Vagy azok az osztálytársak,akikkel már vagy 10éve nem tartom a kapcsolatot.És amég suliba jártunk is mindig csak kiközösítettek, mert én nem olyan voltam mint ők. Nem voltam gyerek, de még felnőtt sem, még is mindig mindent jobban tudtam az életről mint ők.(sajnos)

Vagy azok az ismerősök, akik csak látják azt a bizonyos felszínt, de amikor megkérdezik hogy vagy? mi van veled? Igazából kurvára nem kíváncsiak a válaszra és tulajdonképpen csak azért kérdezték meg, hogy visszakérdezzek és nekiállhassanak saját kis monológjaiknak.

Mit is gondolhatnak?

A volt munkatársak biztosan megállapították már, hogy biztosan már akkor is volt közöttünk vmi a párommal amikor Ő még csak a főnököm volt. Igaz, hogy több mint egy éve nem dolgoztunk már annál a cégnél és utánna jöttünk össze, de az teljesen mindegy. Ők ezt már akkor tudták.

Milyen furcsák is az emberek, nem de?!

És mit gondoltok Ti, blogerek, kommentelők( Sassy, Harrington, Zalán, Suzan, vagyok aki vagyok, az állam én vagyok,úriparaszt, Bogi,Styxx,Ádám)?! Ti látjátok a posztjaimat és a blogokban való kommentjeimet is. Ti vajon jobban ismertek, mint az engem körülvevő emberek?! Sajnos be kell vallanom, hogy szerintem igen, de ez csak az én véleményem.

 

PáPá

Inci

Címkék: barátok ismerősök megismerés kiismerés

3 komment

Hogy én mekkora Barom vagyok?!

Incifinci 2009.09.16. 10:04

Tegnap nem bírtam magammal. Már a poszt írással is felspiláztam magam, de ez estére csak tetőzött. Direk nem megyek ki a régi helyünkre sörözni, nehogy felpörgessem magam, tegnap viszont nem tudtam nemet mondani az egyik ismerősöm meginvitálására.Pedig azt kellett volna.

Jött is zárás után a nagy beszélgetés, de én nem is tudom mit hittem. Mindenesetre nagyon jól esett. Végre én is elmondhattam a véleményem, végre kibeszélhettem magamból, hogy észrevegyék, mindegyikük hazudik a másiknak. Szomorú volt látni a mentegetőzést, hogy nekem?! Neeeeem........Egymásnak.Szánalmas volt látni, hogy aki régen a legbelsőbb titkait is rámbízta, most a szemembe hazudtott csak azért, hogy mentse magát a bnője elött.De most már nem baj, megtanultam, hogy elég ha én tudom, a többi mit gondol vagy mit tud azt meg leszarom. Még mindig engem tartanak a hazugnak, de nem érdekel, már egy párszor elmondtam, de most megint megteszem. Akár hogy is mentegetik magukat attól még a tények tények maradnak és a hazugságok is hazugságok. Azt meg hogy ezt hogy rendezik el magukkal és a kis barátaikkal, az már az Ő dolguk.

Tudom, mivel nem járok ki és csak visszakézből hallok dolgokat, nem tudom magam megvédeni az ellenem felállított vádakkal szemben, de most már nem is fog érdekelni. Mindenki higgyen azt rólam amit csak akar, ők már úgy sem fogják megtudni a valódi igazságot, mert már annyira elferdítették a saját maguk mondókáját, hogy már azt sem tudnák elmondani, hogy kinek mit mondtak.

Én már mosom kezeim. Végre elmondhattam mit gondolok, és végre nem csak 4szem közti beszélgetés volt, tehát most már nehezebb lesz elferdíteni, mit és hogyan mondtam. Az hogy a mondókám süket fülekre talált, az már egyáltalán nem érdekel, nem engem minősít. Viszont lehet, hogy látnom kellett azt ahogy pártolják egymást ahhoz, hogy most már ne foglalkozzak vele.

Megtisztultam, szokták volt mondani:-)))))

Hihetetlenek az emberek, de Istenem ez van, nem vagyunk egyformák:-)))

 

PáPá

Inci

4 komment

A Régi "barátok" mit nem feltételeznek?!

Incifinci 2009.09.15. 11:40

Sziasztok!

Tudom egy lusta dög vagyok, hogy már ennyi ideje nem írtam, de nem volt semmi hangulatom, meg rohanás volt egyfolytában.

Múlt héten volt fizuosztás a cégnél, ez mindig egy őrültek háza. Aztán meg a Páromnak is most volt a szülinapja és be kellett járnom az egész várost mire megtaláltam a számomra megfelelő ajándékot, mert pesze amiket kinéztem, pont elfogytak. Egyszóval volt rohanás rendesen.

Hétfőn de. telefonáltak, hogy menjek Pestre, mert a főnököm lánya nem mer egyedül beiratkozni az egyetemre,úgyhogy csapot papot itt hagyva mentem is az első vonattal. Nem is bántam meg, nagyin jól éreztem magam. Találkoztam nagyon régi ismerősökkel, jó volt egy kicsit beszélgetni:-)

Kedden fél négyig basztam a rezet az irodába, mert úgy volt, hogy jönnek vmi pályázat elbíráló mukik és szeretnék megnéni a telephely után az irodát is, de ebből meg nem lett semmi, szóval potyára itt gubbasztottam( legalább pokereztem egy kicsit:-))))

Szerdán neki indulta a városnak és persze hol máshol nem, mint a város szélén sikerült ajándékot találnom. Most kapcsolok az már nem is tartozik a városhoz, hanem az már Tatabánya melletti falunak a szélébe van( na mindegy). Persze mind ezt gyalog, azt hittem már a végén leszakad a lábam. Még jó hogy nem hordok magassarkót, mert akkor tuti mezitláb mentem volna:-)Amikor visszafelétartottam hívott az egyik barátom, még a "régi" társaságból, hogy üljünk be vhova egy sörre. Kapva kaptam az alkalmon, mert már azt hittem szomjan halok és egész du. egy üveg jó hideg sörön járt az eszem:-))))

Találkoztunk is, beültünk egy helyre dumálni. Megint érdekes dolgok derültek ki:-)Én már csak röhögök.

Van egy srác aki kiosztotta a bandát, de úgy rendesen. Hallott innen-onnan dolgokat és szép lassan sikerült összerakni a képet, hogy mi is veszi körül Őt ebben a társaságban. A szép csak az az egészben, hogy nem is olyan emberektől hallotta, akik beletartoznak a kis társaságba, hanem teljesen kívülálló személyektől, akik én magam sem tudom elképzelni, hogy honnan tudtak ennyi mindent az ott zajló dolgokról. Na de mindegy. Amikor a srác elkezdte mondani a magájét, persze rögtön ki került elő? Na ki? Hát persze hogy én:-)))) Mert bizosan én árultam el őket, ÉN POFÁZOK MINDENKINEK:-)))) Még ennyi év után sem ismernek, ez hihetetlen. Ha nekem vmi bajom volt, én mindig megmondtam a frankót, nem úgy mint ők, persze mindenki magából indul ki, mint akkor is amikor azt híreztelték rólam, hogy én ezzel-meg azzal....De ez már mindegy.

Szóval én dumálok, az persze még egyiknek sem jutott eszébe, hogy én nem szoktam embereket megkerülni és üzengetni, nekem ha vmi bajom van, akkor ha kell fejjel a falnak stílusba de akkor is megyek előre. Ezek elfelejtik, hogy én nem vagyok olyan ember aki elfelejti azt a sok évet. Ha engem vki megtisztelt a bizalmával, amikor még barátok voltunk akkor az nem jelenti azt hogy ha már nem tartjuk a kapcsolatot, akkor én rögtön kiteregetem a szennyest. Jézusom, dehogy is. Az csak engem minősítene, hogy milyen gusztustalan ember vagyok. Vagy ezt csak én gondolom így? Tőlem akárki rákérdezett vmire és tudtam róla, még akkor sem mondtam el. Mindenki derítse ki úgy a sunyiságokat ahogy akarja. Én is kiderítettem, bár nem én akartam, de jól jött.

Ha geci akarnék lenni, én másképpen csinálnám mint ahogy azt ők feltételezik rólam( mármint hogy én dumálok mindenkinek)Pl:Szólnék A-nak, hogy B és C ..., és B-nek is szólnék, hogy C nem csak F-el izél, hanem D-vel is és ezt elmondanám E-nek is. F viszont dobna egy hátast. Szóval ha én azt akarnám, hogy bármi is kiderüljön akkor tuti hogy a megfelelő emberekhez mennék oda, nem holmi gyerekes kipofázásba kezdenék, hanem olyan durr  bele Balázs módjára, hogy akkor már nagyot szóljon:-))) Mi értelme lenne? Vannak tényezők aki aztán semmiről nem tehetnek, csak ők járnák meg, azt meg senki nem szeretné. Én legalább is biztos nem. Szóval annak a bizonyos "BARÁTI TÁRASÁGNSK" innen üzenem, hogy válogassák meg jobban kinek mit mondanak, mert oké, hogy én tartom a számat, de vannak emberek akik saját maguk védelmében inkább mások szennyeseiről beszélgetnek egy kívülállóval, azért hogy a saját bőrüket mentsék. Szóval nem én vagyok a ti emberetek, aki pofázik. És jól vigyázzatok, mert egyre több az olyan eber aki nem tudja tartani a száját az infókkal. Nézzetek már magatokba. Amég csak én tudtam dolgokról addig volt vmi baj? Nem...Most meg hogy egyre jobban keveritek magatok körül a trutyit, és próbáljátok magatokat menteni, egyre több infó jut ki, és nem tőlem, hanem saját magatoktól.....Egyre jobban megismeritek egymást, hogy milyen hátsószándékú, hazudósok vagytok és kezdtek egymás ellen fordulni.....Miattam? Tévedtek.....Magatok miatt. Szeretnék bocsánatot kérni 3ember kivételével mindenkitől, a ti titkaitok örökre az enyémek maradnak, ti még nem fordultatok ellenem, bár mellém se álltatok, de ez csak azért van, mert senki nem ismeri a teljes történetet valójában. Sőt igazából senki sem, még én sem, bár szerintem én tudom a legtöbb mocskosságot....  Most már nem érdekel....:-)

 

PáPá

Inci

Szólj hozzá!

eXTReMe Tracker